Merz megszilárdította pozícióját
Friedrich Merz, a konzervatív CDU/CSU kancellárjelöltje a karácsony előtt történt magdeburgi, illetve a januári aschafennburgi – összesen 8 halálos áldozatot követelő, muszlim országokból érkező bevándorlók által elkövetett – merényletek után még szigorúbb fellépést követelt az illegális bevándorlással szemben, és január végén cselekedett is: két határozati javaslatot és egy törvényjavaslatot nyújtott be a Bundestagban a bevándorlási szabályok szigorítására. Az egyik határozati javaslat múlt szerdán – a baloldali pártok ellenkezése miatt – csak a szélsőjobboldali AfD támogatásával kapott többséget (a másikat nem szavazta meg a parlament). Ezzel először fordult elő a Német Szövetségi Köztársaság történetében, hogy egy szélsőjobboldali párt támogatásával megy át egy javaslat a Bundestagban.
A baloldali pártok szerint Merz megszegte adott szavát: novemberben, a Scholz-kormány bukása után ugyanis még azt mondta a Bundestagban, hogy a választásokig ne terjesszenek elő és fogadjanak el olyan javaslatokat, amelyek csak az AfD támogatásával mehetnek át. Szószegését vetette szemére a CDU/CSU 16 évig regnáló volt kancellárja, Angela Merkel is múlt csütörtökön, majd e hét csütörtökön újra. A baloldali pártok és Merkel – akinek egyébként még a 2000-es évek elején a jelenlegi kancellárjelölt a fő pártbeli ellenfele volt – azért is bírálták Merzet, mert az együtt szavazással szerintük leomlott az a tűzfal (Brandmauer), amelyet a mérsékelt pártok és az AfD közé húztak fel. A CDU elnökét nemcsak a politikától már visszavonult Merkel, hanem egyes jelenleg is aktív párttársai is kritizálták, és nagy csapást jelentett számára, hogy a múlt pénteken beterjesztett bevándorlás-ellenes törvényjavaslat végül azért nem kapott többséget, mivel 10 CDU-képviselő kiszavazott. A hétvégén német nagyvárosokban több tízezres tüntetéseket tartottak – csak Berlinben 160 ezren vonultak az utcára vasárnap – amelyek résztvevői Merzet és az AfD-vel szembeni tűzfal megbontását bírálták.
Úgy tűnik azonban, hogy az események nem rengették meg Merz és a CDU/CSU támogatottságát.
Az ARD-DeutschlandTrend pénteken közzétett felmérése szerint a párt még 1 százalékkal növelte is népszerűségét a legutóbbi mérés óta, és hasonló eredményt hozott a német kettes közszolgálati televízió, a ZDF ugyancsak pénteken közzétett Politbarometere is. Az ARD-nél 31 százalékon áll a konzervatív pártszövetség, a ZDF-nél 30 százalékon, így magasan vezet a többi párt előtt.
A második helyen továbbra is az AfD áll 20-21 százalékkal, a harmadik helyen az elmozdulásra képtelen SPD 15 százalékkal, majd a Zöldek 14-15 százalékkal. Három kisebb párt az 5 százalékos parlamenti küszöbnél billeg: a radikális baloldali Die Linke (Baloldal) az elmúlt évek lejmenete után 5-6 százalékra jött fel, a belőle kiszakadt, szélsőbaloldali BSW 4 százalékon áll, míg a novemberben a koalícióból kiugrott liberális FDP ugyancsak 4 százalékon.
A kancellárjelöltek közül – Merz mellett Olaf Scholz (SPD), Alice Weidel (AfD), Robert Habeck (Zöldek) – továbbra is Merz a legalkalmasabbnak tartott mindkét felmérés szerint. Bár az elmúlt hetekben elmélyült az ellentét a CDU/CSU és a mérsékelt baloldali pártok (SPD, Zöldek) között, a ZDF felmérésében megkérdezettek 66 százaléka szerint az SPD, 60 százalékuk szerint a Zöldek hajlandók lesznek Merzcel koalícióra lépni. Az ARD kutatása szerint ugyanakkor a németek 69 százaléka aggódik amiatt, hogy a február 23-i választások után nem lesz stabil kormánya Németországnak.
Hiába tehát a baloldali pártok éles kritikája, hiába a tüntetések, hiába a múlt hét pénteki Bundestag-szavazáson elszenvedett blamázs, Merz támogatottságát egyelőre nem látszik megrengetni az, hogy a CDU/CSU az AfD-vel együtt szavazott. A kancellárjelölt a párt hétfői kongresszusán már egységet tudott mutatni, és elfogadtatta a párt választási programját. Merz stratégiája beválni látszik, az SPD és a Zöldek nem tudtak profitálni a Merz-ellenes hangulatból, amely – úgy tűnik – csak saját szavazóik között uralkodott el. A baloldali Der Spiegel le is vonta a következtetést:
Ami a politikai Berlinben nagy felzúdulást kelt, azt az ország más részein nyugodtabban szemlélik.
A kispártok szereplése döntő lehet
Hogy milyen koalíció jöhet létre, az nagyban függ attól, hogy a három kispárt (Die Linke, BSW, FDP) közül végül hány jut be a parlamentbe.
A bejutáshoz el kell érniük az 5 százalékos küszöböt, vagy 3 egyéni választókörzetben kell mandátumot szerezniük (vagyis megnyerniük azt) – utóbbi esetben annyi mandátumot kapnak, amennyi a listás eredményük alapján jár nekik. (Tehát ha 4 százalékot szerez egy párt, de megnyer három körzetet, akkor annyi képviselőt küldhet a Bundestagba, mintha rá nem vonatkozna a küszöb. A Die Linke 2021-ben így jutott be a parlamentbe.)
A Politico számításai szerint amennyiben hétpárti parlament jönne létre – mivel az AfD-vel senki nem akar koalícióra lépni –, a CDU-nak az SPD-vel sem lenne meg a többsége, tehát maguk mellé kellene venni még a Zöldeket vagy az FDP-t. Ez viszont hasonló feszültségeket vetítene előre, mint amelyek a novemberben megbukott hárompárti koalíció éveit jellemezték. Ha azonban a kispártok nem jutnak be, a CDU/CSU akár az SPD-vel, akár a Zöldekkel elvileg koalícióra tudna lépni harmadik párt bevonása nélkül.
Vagyis a február 23-i választásokon különösen figyelni kell a kispártok eredményeire, illetve az egyéni körzetekre, amelyek csak akkor nyomnak érdemben a latban, amennyiben egy kispárt 3 mandátumot megszerez.
A nagypártok részéről már meg is indult a kispártok szavazóinak elcsábítása. Merz a liberális FDP szavazóira vetette ki hálóját, ugyanis mindkét párt alapvetően piacbarát, adócsökkentésre alapozó gazdasági programmal rendelkezik, emellett mindketten a bevándorlási szabályok szigorítása mellett állnak ki. (Múlt szerdán a Bundestagban a liberális párt is megszavazta az AfD támogatásával átment határozati javaslatot.)
Négy százalék az négy százalékkal több az FDP-nek, és négy százalékkal kevesebb az Uniónak
– mondta Merz. (Az „Unió” a német politikai terminológiában a Kereszténydemokrata Unió és a Keresztényszociális Unió szövetségére utal.)
Az FDP erre úgy reagált, hogy amennyiben ők kibuknának a parlamentből, a CDU/CSU-nak a Zöldekkel kellene összeállniuk. A liberális párt továbbra is amellett kampányol, hogy legyen konzervatív-liberális koalíció (ilyen legutoljára 2009 és 2013 között volt), és arra kérik a CDU/CSU híveit, hogy második, vagyis pártlistás szavazatukat az FDP-re adják le. Merz azonban egyetlen listás szavazatot sem szeretne veszíteni, hiszen a mandátumokat alapvetően a tartományi listákon szerzett összesített szavazatok alapján osztják ki.
Címlapkép forrása: Bernd Weißbrod/picture alliance via Getty Images
