Portfolio.hu: Az utóbbi időszakban nagy népszerűségnek örvendtek globálisan az osztalékfizető vállalatok részvényeibe fektető alapok. Mennyire lehet vonzó egy ilyen befektetési lehetőség a nagyobb ralit követően?
Al-Hilal István: A vezető gazdaságokból érkező makrogazdasági adatok az utóbbi időben egyre kedvezőbbé váltak, és a kilábalást veszélyeztető főbb kockázatok (például adósságválság Európában, Fed kötvényvásárlási program kivezetése) is alábbhagytak, ezért úgy gondoljuk, hogy rövidtávon folytatódhat a részvénypiacok emelkedése. Azonban szakértőink továbbra is óvatosak a globális gazdasági kilátásokat illetően, kihívások ugyanis szép számmal akadnak a javuló gazdasági környezet ellenére. A részvényárfolyamokba már egy meglehetősen magas profitnövekedési várakozás árazódott be, amelynek a cégeknek meg kellene felelniük, éppen ezért a részvénypiacoktól az elmúlt évekhez képest mérsékeltebb növekedést vár el a Fidelity. A nagyobb emelkedést követően a részvénypiaci árazások is elszaladtak, azonban az a stratégia, amely a vállalatok stabil, fenntartható osztalék-kifizetésére épít, jó lehetőséget teremt, hogy hosszú távon egészséges hozamokat érhessenek el a befektetők.
P.: Egy konzervatív befektető számára mik lehetnek azok az indokok, amelyek miatt megérheti ilyen eszközökbe átsúlyozni?
Al-H.I.: Egy konzervatív befektető portfóliójába az osztalékrészvényekre fókuszáló befektetések beilleszthetők, főként akkor, ha az ügyfél a betétekhez vagy a kötvényekhez képest keres versenyképes alternatívát. Utóbbi eszközosztályok sokszor az inflációtól elmaradó hozammal kecsegtetnek, miközben az osztalékpapíroktól stabilan infláció feletti kifizetés várható el. Másik fő tényező az osztalékpapírok mellett az, hogy reálértelemben egy részvénypiaci befektetéstől várható hosszú távú hozam kétharmada az osztalékokból származik. Bizonyíthatóan azoknak a cégeknek a részvényei magasabb hozamot hoztak, amelyek az osztalékukat folyamatosan emelték az idők során, mint azok, amelyek erre nem voltak képesek. Ráadásul az osztalékfizető cégek sok esetben olyan iparágban működnek, amely az átlaghoz képest kiszámíthatóbbak és rugalmasabbak. További előny származik az ilyen jellegű befektetések esetén, hogy megfelelő kockázatkezelés mellett minimalizálható a tőkevesztés kockázata.
Al-H.I.: Fontosnak tartom kiemelni, hogy az osztalékfizetési politika akár országonként nagyon eltérő lehet. A legegészségesebb piaccal Anglia rendelkezik, ezt úgy kell érteni, hogy a vállalatok szívesen fizetik ki az éves nyereségük egy bizonyos részét osztalékként a befektetőknek, miközben a vállalatok elkötelezettek az osztalékok megemelése mellett. Ezzel szemben Amerikában azt láthatjuk, hogy az osztalék-kifizetési ráta nagyon alacsony és a menedzsment inkább a részvény-visszavásárlást részesíti előnyben. Sok cég esetében ez azt jelenti, hogy körülbelül akkora pénzt juttatnak vissza a befektetőknek, mintha osztalékot fizetnének, viszont a kifizetések nagyon volatilisek lehetnek. Egy jobb év esetében nagyobb összeget költhetnek el részvény-visszavásárlásra, viszont ha nem megy olyan jól a szekér, akkor akár fel is lehet függeszteni a részvény-visszavásárlásokat. Hozzá kell azonban tenni, hogy egy nagyon változatos és mély piacról van szó, egy adott szektoron belül is sok lehetőséget lehet találni. Ausztrália viszont azért különleges, mert globálisan a legmagasabb osztalék-kifizetési rátával rendelkezik, azonban csak néhány iparágban elterjedt ez a gyakorlat, így például a pénzügy- és alapanyagok szektorában.
P.: Nagyon eltérő növekedési pályával rendelkeznek az egyes régiók. Az osztalékpapírokra fókuszáló alapjuknál mely régiókat súlyozzák felül, illetve alul?
Al-H.I.:Az alap esetében arra törekszik a portfólió-menedzser, hogy alulról építkezve, vagyis a vállalatok oldaláról megközelítve építse fel a portfóliót. Jelenleg a legnagyobb lehetőségeket a szakember az európai gyógyszerszektorban, az amerikai fogyasztási szektorban és az angliai közműszolgáltató iparágban látja. Ezek közül relatív felülsúlyozáson a benchmarkhoz képest Európa és Anglia van, köszönhetően a piacok kedvező értékeltségének és a 4% körüli osztalék-hozamszinteknek. Alulsúlyozáson a portfólióban a feltörekvő piaci részvények vannak, ennek oka, hogy azok a részvények, amelyek vonzóak lehetnének, azok túlságosan drágák. Feltörekvő piaci kitettséget azonban nem csak közvetlenül lehet szerezni, nagyon sok olyan globális cég van, amely európai tőzsdén forog, de a bevételeinek nagyobb részét Európán kívülről, többek között a feltörekvő piacokról szerzi. Az alapban is megtalálható például több európai multi is, így a Sanofi, a Novartis és a Munich Re vagy az Unilever, amely már az értékesítésének több mint 50%-át a feltörekvő piacokon realizálja. A feltörekvő piacokat azért is érdemes ilyen formában elérni, mert ezzel többek között kiküszöbölhetők egyes helyi politikai kockázatok.
P.: Mely szektorokat tartják vonzónak a jelenlegi környezetben?
Al-H.I.: Az osztalékfizető részvényekre fókuszáló alapunkban két szektor van leginkább felülsúlyozva a benchmarkhoz képest, ez a gyógyszeripar, a fogyasztás. Egyértelműen a gyógyszeriparban van a legnagyobb kitettségünk, az alap vagyonának körülbelül 20%-a. Egyedi részvények szintjén a kedvenceink az európai Roche és a Japán Astellas. Az utóbbi évtizedben nem volt annyira szerencsés az iparág helyzete, a cégek kutatás-fejlesztés hatékonysága csökkent, a piacon így egyre több nagysikerű gyógyszernek járt le a szabadalmi védettsége. Jelenleg azonban a kilátások már jobbak, az értékeltségek az alacsony bázisról elindultak felfelé, a vállalatokat pedig helyzetbe hozza a társadalom öregedése, valamint az egyre nagyobb penetráció a feltörekvő piacokon. Még akkor is igaz ez, ha a fejlett világban az egészségügyi kiadások kormányzati szinten nyomás alá helyeződtek. Az egészségügyi szektoron kívül azonban más szegmensekben is található jó befektetési lehetőség, itt lehet példaként hozni az amerikai Kimberly Clarkot, az Omnicom médiavállalatot és a Reed Elsevier kiadót.
