Már nem csak az "utolsó mentsvár" a hitel
A hitelfelvételi hajlandóság 2012 eleje óta a múlt év decemberében mutatta a legmagasabb értéket. Bár még mindig alapvetően elutasítók az emberek a hitelekkel szemben, az elmúlt időszakban enyhült ez az elzárkózó magatartás. 2013 első félévéhez képest 5 százalékponttal csökkent azok aránya, akik egyáltalán nem tartják valószínűnek, hogy a közeljövőben hitelt vesznek fel (73%).
Hasonló változások tapasztalhatóak a megtakarítási optimizmus terén is: 5.4 százalékponttal kevesebben érzik úgy, hogy továbbra sem tudnak majd többet félretenni, mint az elmúlt hónapokban (62%). Alig tapasztalható azonban változás a megtakarítással nem rendelkező lakosság arányában (88%), ezért az optimizmus növekedését elsősorban a magasabb jövedelműek derűlátása okozhatja.
Legnagyobb mértékben a fogyasztással kapcsolatban javult a lakosság hangulata. 2013. első félévéhez képest 6 százalékponttal csökkent azok aránya, akik úgy érzik, nem tudnak többet költeni a mindennapokban (61%). Míg korábban a fogyasztási és megtakarítási optimizmust kifejező indexek szorosan követték egymást, 2014 elején a két index közötti olló szélesebbé vált. A fogyasztási várakozások ugyanis februárban a karácsonyi időszakban mért csúcshoz képest kevésbé csökkentek.
A Deloitte BankIndex legfrissebb adatai szerint a lakosság egyre kevésbé tekint úgy a hitelekre, mint az "utolsó mentsvárra". A kedvező makro- és pénzpiaci környezetben várakozásaink szerint tovább enyhülhetnek a hitelekkel kapcsolatos ellenérzések. Ha minderre a kínálati oldal is megfelelően tud reagálni, akkor már a közeljövőben beindulhat a hitelpiac. A megtakarítások terén nem számítunk ugyanakkor további hangulatjavulásra a következő időszakban. Az emberek várhatóan a többlet jövedelmüket fogyasztásra fordítják, így tovább nőhet az olló a fogyasztói és a megtakarítási optimizmust kifejező indexek között - mondta el Szép Péter, a Deloitte Magyarország pénzintézeti szektorának partnere.
Körültekintőbben választunk megtakarítási terméket, mint hitelt
A lakosság mindennapi pénzügyekkel kapcsolatos döntéseit elsősorban a kényelem befolyásolja, nem jellemző, hogy tudatosan keresnék az olcsóbb megoldásokat. Az elmúlt hónapok alighanem egyik leggyakoribb pénzügyi döntése az ingyenes készpénzfelvétel igénylése volt, ami nagyszámban mozgatta meg az embereket. A jelentős médiavisszhang ellenére a lakosság közel egyharmada még nem élt ezzel a lehetőséggel. Az ingyenes készpénzfelvételt igénylők között az idősebb korosztályba tartozó, magasabb jövedelmű, aktív bankhasználók voltak felülreprezentáltak.
![A lakosság harmadának nem kellett az ingyenes készpénzfelvétel](http://www.portfolio.hu/img/upload/res/th/dbankindex.png)
A pénzügyi termékismeret is hagy kívánnivalót maga után. A legkedveltebb fizetési forma például továbbra is a sárga csekk (80%), a csoportos beszedési megbízást pedig csupán a válaszadók 32%-a ismeri. A legnépszerűbb megtakarítási forma - noha csökkenő mértékben - még mindig a lekötött forintbetét. Az alacsony kamatkörnyezet hatására ugyan dinamikusan nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon nagysága, de a háztartások emellett elsősorban készpénzt halmoztak fel. Ezt jól mutatja az is, hogy a készpénzállomány 2013 decemberében 2560 milliárd forintos történelmi csúcsot ért el. Ugyanakkor szükséges megjegyezni, hogy a készpénzhányad a háztartások nettó pénzügyi vagyonához képest alapvetően nem változott szignifikánsan 2008 óta, az átrendeződés az állampapíroknak és befektetési jegyek térnyerésének volt köszönhető.
![A lakosság harmadának nem kellett az ingyenes készpénzfelvétel](http://www.portfolio.hu/img/upload/2014/03/delo02.png)