A "magas patogenitású madárinfluenza" néven is ismert H5N1 vírus
tavaly decemberig több mint 300 millió madarat pusztított el világszerte, beleértve a baromfi állományok és a vadon élő madarakat is.
Ausztráliában, Új-Zélandon és a csendes-óceáni országokban eddig egyáltalán nem jelent meg a járvány, azonban a szakemberek szerint ez valószínűleg nem marad így örökre.
Ausztrália rendkívül sokszínű állatvilágára, különösen az ott élő 850 madárfajra a kutatók szerint nagy veszélyt jelent a vírus. A madarak pedig a biodiverzitáson túl az ausztrál őslakosok életében is kiemelt jelentőséggel bírnak. Amellett, hogy táplálkozási szempontból fontosnak számítanak, különféle kulturális szerepük is van a törzsek számára. Fiona Fraser, Ausztrália veszélyeztetett fajokért felelős biztosa arra figyelmeztetett, hogy
a H5N1 megjelenése ökológiai szempontból pusztítóbb lehet, mint a 2019-20-as bozóttüzek.
A szakértők szerint az őslakos közösségeket eddig nem vonta be megfelelően az ausztrál kormány a H5N1 elleni felkészülési terveibe, pedig ezen csoportok tudása és tapasztalata kulcsfontosságú lehet a vírus kockázatainak helyi kezelésében.
A H5N1 tavaly kezdett el tömegesen fertőzni az Egyesült Államok baromfi és szarvasmarha állományaiban. Ugyan a vírus emberről emberre nem terjed, előfordul, hogy olyan személyek is elkapják a betegséget, akik sokat tartózkodnak a fertőzött állatok közelében. Bár a vírus általában könnyebb tüneteket okoz csak az emberek számára, idén év elején pedig azonosították az első halálos kimenetelű esetet is az Egyesült Államokban.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
