Tavaly a magyar privátbanki piac lemaradó volt a nemzetközivel szemben, hiszen a Boston Consulting Group adatai alapján a globális privátbanki vagyon 10%-kal tudott bővülni (az európai átlaghoz képest viszont jobban teljesítettünk), azonban nagy különbség volt már akkor is, hogy nemzetközi téren a befektetéseken elért hozamok jelentették a piacbővülés legfőbb forrását. Hazánkban azonban annak ellenére, hogy sokan azt mondták, hogy a növekedési források kimerültek, mégis azt láttuk, hogy a különböző bankok és egyéb szereplők képesek voltak tőkebeáramlást felmutatni, új ügyfeleket elérni. Míg külföldön a kockázatosabb ügyfélportfóliók tudtak a fejlett piacokon is növekedést generálni, addig Magyarországon sokáig a magas betéti kamatkörnyezet miatt lehetett hasonló folyamatokkal találkozni. Ez a két tényező együttesen pedig megfelelő alapját képezte a szektor bővülésének.
A válság sok tekintetben előnyösen érintette a privátbanki üzletágakat, hiszen a konzervatív befektetési politika miatt nagyobb veszteségek nem képződtek az ügyfeleknél, a bankoknál felértékelődtek a prémium- és privátbanki ügyfelek, míg a megtakarítási piacon jól láthatóan felgyorsult a vagyonkoncentráció. Persze voltak a hazai privátbanki szektor életében is turbulens időszakok, elég csak a magánnnyugdíjpénztárak államosítására vagy a 2011 végi nagyobb forintgyengülésre gondolni, azonban ezeket az átmeneti hullámvölgyeken mindig át tudott lendülni a szektor. A fenti ábra pedig azt mutatja, hogy a meredeken csökkenő jegybanki alapkamat környezetben is voltak még tartalékok a rendszerben.
A szegmentáció kulcskérdés, jól láthatóan nagy differencia van az egyes privátbanki szolgáltatók között, az viszont pozitívum, hogy az általunk megkérdezett 14 szereplő közül viszont ma már nyolc legalább 50 millió forintos belépési limitet határoz meg, sőt a maradék szolgáltatók között is van kettő, ahol több limitet alkalmaznak, és a magasabbik már eléri a 70 millió forintos szintet. Az eltérő szegmentációs politika miatt azt lehet mondani, hogy továbbra is lesznek a szektorban ügyféloldalon növekedési lehetőségek, egy alacsonyabb belépési limit esetében jóval nagyobb kör szólítható meg, olyan ügyfelek is, akik korábban nem is voltak nyitottak a szolgáltatás iránt. A piac tisztulását jól mutatja, hogy a belépési limitekhez képest ma már jóval magasabb az ügyfélszámlákra eső kezelt vagyon, a 14 privátbanknak a felénél már az átlagvagyon 100 millió forint felett van. A szektorátlag azért lehet "csak" 60 millió forint, mert több nagyobb szolgáltató alacsonyabb belépési limitje azt lehúzza.
Nagy eltérés volt az egyes szolgáltatók között
A gyűjtésünk szerint a szektorban az ügyfélszámlák száma 1,5%-kal 43 187-re emelkedett, ami azt jelenti, hogy a 2006 végi állapotokhoz képest közel duplájára nőtt a számlák száma. Nem szabad azonban azt elfelejteni, hogy a statisztikákban az ügyfélszámlák szerepelnek és nem az ügyfelek, piaci információk szerint egy privátbanki ügyfélnek legalább 2 számlája van, vagyis a ténylegesen elérhető ügyfélkör a kimutatottakhoz képest kisebb. A kihívásokkal teli gazdasági környezetben a vagyonfelhalmozás nem megy olyan ütemben mint például azt a válság előtt megszokhattuk, azonban a differenciált és rugalmasan kezelt belépési limitek mellett van tér akár nagyobb mozgásokra is a piacon.
Még mielőtt rátérnénk az első félévre, szükséges még megemlíteni, hogy tavalyhoz képest egy szolgáltató már nincs bent az elemzésben, a BNP Paribas ugyanis eladta a hazai vagyonkezelési üzletágát az Erstének. Évek óta nem volt ekkora akvizícióra példa, az Erste ennek hatására az ügyfélszámlák és a kezelt vagyon terén is komolyabb növekedést tudott felmutatni. Az egyszeri tényezőt követően a frissen publikált számoknál nem volt látható növekedés, legalább is, ha az ügyfélszámlákat nézzük.
A félév során voltak olyan szolgáltatók, amelyeknél az ügyfélszámlák jelentősen csökkentek, az MKB és a Raiffeisen esetében viszont ennek az volt az oka, hogy a statisztikák közlése esetében fokozatosan a családi kimutatásokra álltak át az egyedi ügyfélszámlák helyett. A Raiffeisen esetében ehhez csatlakozott bő egy évvel ezelőtt egy limitemelés is, aminek hatására az ügyfélszámlák akár jelentősebb mértékben is csökkenhettek, viszont ez egy technikai tényező. A kezelt vagyon statisztikában ez a hatás már nem látszódott. Az első félévben viszont voltak olyan szolgáltatók is, amelyek a versenyből nagyon jól jöttek ki, és a megváltozott kamatkörnyezetben az ügyfelek nagyobb ütemben nyitottak ezeknél a szolgáltatóknál számlákat. A csökkenő kamatok leginkább a kisebb privátbanki szolgáltatóknak kedveztek, az SPB például 55,6%-kal tudta az ügyfélszámláit növelni, de bőven találtunk privátbankokat, amelyek képesek voltak 10% feletti ügyfélszámla-növekedést felmutatni, pedig az évből csak 6 hónap telt el.
Miközben az ügyfélszámlák a szektorban 1,4%-kal emelkedtek, addig a kezelt vagyon tekintetében sokkal nagyobb növekedést láthattunk, szektorszinten a vagyon 7,7%-os emelkedés után 2574 milliárd forinton állapodott meg. A vagyon növekedésének számos forrása lehetséges, elsősorban itt a tőkebeáramlásra és a hozamokra kell gondolni. Utóbbi tényező még akkor is képes a kezelt vagyon növekedését támogatni, ha nincs új pénz a rendszerben, most viszont úgy találtuk, hogy a tőkebeáramlásnak is nagy szerepe volt a kiemelkedő első féléves felpattanásban. Amennyiben megnézzük az elérhető betéti kamatokat, a kötvényhozamokat és a devizák átértékelődését is figyelembe vesszük, akkor azt lehet mondani, hogy körülbelül 4%-os növekedés lett volna benne a rendszerben.
Az egyes privátbanki szolgáltatók között éles különbségeket találtunk, az viszont biztos, hogy a 184 milliárd forintos szektorszintű növekedésből csak az OTP 76 milliárd forintos részt hasított ki. Ha visszanézzük, az OTP-nél az ügyfélszámlák száma 2,3%-kal nőtt, vagyis a 10% feletti vagyonnövekedés csak úgy jöhetett ki, ha az átlagnál magasabb vagyonnal rendelkező ügyfeleket is be lehetett vonni a privátbanki szolgáltatásba. A nagyobb szolgáltatók közül a Raiffeisen és az Erste is 20 milliárd forint körüli növekedést tudott felmutatni, és mivel itt az ügyfélszámlák terén pozitív irányú változás nem volt látható, a meglévő ügyfélkörben lévő potenciál kihasználása lehetett a növekedés forrása. Relatív értelemben az SPB tudta a legnagyobb növekedést felmutatni, a szolgáltató kisebb mérete ellenére olyan tőkebeáramlást tudott publikálni, amely már szektorszinten is kiemelkedőnek számított.
Az összesítésünkben összesen 14 szolgáltató szerepelt, azonban ha a piaci koncentrációt nézzük, akkor a vagyon alapján legnagyobb 6 szereplő 77%-os részesedéssel rendelkezett, és az OTP önmagában a teljes piaci vagyonból 32%-kal részesedett. Annak ellenére, hogy a privátbanki piacon kisebb pozíciókkal rendelkező szolgáltatók közül többen is megerősödtek az utóbbi időszakban, a nagyobb kereskedelmi bankoknál mindig volt olyan támasz, amely a legnagyobbak piaci részesedését fenntartotta. Az utóbbi évek legnagyobb százalékos felfutását az MKB és az Erste tudta felmutatni, előbbi piaci részesedése 6,5%-ponttal, míg utóbbié 6,2%-ponttal emelkedett 2006 vége óta.