Háttérbe szorulhatnak a bankok: jövőre már a fintechek kezelhetik pénzügyeinket

Az információtechnológia fejlődése számos iparágban lehetővé tette új üzleti modellek kialakulását, megváltoztatta a fogyasztói szokásokat, és ezek a változások a fintech és a bigtech cégeken keresztül beszivárogtak a pénzügyi szolgáltatások piacára is. A második uniós pénzforgalmi irányelv (PSD2) ezt a folyamatot segíti a szabályozói oldalról azzal, hogy lehetővé teszi harmadik fél hozzáférését a banki adatbázisokhoz.

A netbankolás megjelenését leszámítva nem történt különösebb változás a pénzügyek kezelésében az elmúlt 30-40 évben, ezt érzékelték az uniós döntéshozók is, ezért született meg a PSD2 irányelv

- mondta Stygár László, a Számlázz.hu szolgáltatásfejlesztési szakértője, aki szerint az adatok tekintetében a pénzintézetek eddig a védelemre és a bezárkózásra voltak berendezkedve, ennek megfelelően épültek fel a banki IT-rendszerek, amelyek így nagyon biztonságosak, nagyon komplexek és nagyon drágák.

A PSD2 célja, amelyet 2018. január 13-án emeltek át a nemzeti joganyagokba, a meglévő fogyasztói védelem növelése, illetve elsősorban a verseny és innováció elősegítése a pénzügyi szolgáltatások terén. "Ez azt jelenti, hogy az unión belül minden banknak kötelező megnyitni az úgynevezett banki API-t, vagyis bárki számára lehetővé tenni, hogy hozzáférjen - persze a megfelelő autentikáció után - a féltve őrzött banki adatokhoz. Tehát ha egy startup engedélyt kap egy vállalkozástól vagy egy magánszemélytől - és rendelkezik megfelelő felhatalmazással a Magyar Nemzeti Banktól -, hogy annak a banki folyószámláját vagy adatait gondozza, akkor ezen a nyílt API-n keresztül a startup hozzákapcsolódhat a banki rendszerhez és annak az egy felhasználónak az adatait lekérdezheti, tárolhatja. Ez anélkül történhet, hogy a banknak bármi beleszólása lenne, vagyis az egész operatív folyamatból kimaradnak" - mondta Stygár.

A jogalkotó álláspontja ez ügyben az, hogy a felhasználó fizet a banknak, hogy kezelje az ő folyószámláját, de a folyószámla végső soron a felhasználóé, az ott levő adatokkal együtt. Ezért kell, hogy rendelkezhessen arról, hogy ezeket az adatokat kinek adja ki, méghozzá a bank jóváhagyása nélkül is.

Ez elég sok lehetőséget ad az olyan fintechek számára, amelyek eddig azért nem rúghattak labdába, mert nem fértek hozzá ezekhez az adatokhoz. Például, ha valaki kifejleszt egy univerzális, egyszerűbb, felhasználóbarát netbankot, akkor arra bárki áttérhet, sőt, lehetősége lehet akár ezen az egy felületen kezelnie több, különböző pénzintézetnél vezetett számláját is. Sőt.

Ma már nem számít különösebb technológiai bravúrnak lefejleszteni egy olyan aggregátort, amely összehasonlítja a piacon elérhető banki szolgáltatásokat és belépéskor jelzi a felhasználónak, hogy hol tudja olcsóbban vezetni a számláját és ezzel mennyit spórolhat havonta. Csakhogy ez a bankoknak nem állt érdekében, a független fintech cégeknek viszont igen

- mondta a szakértő, aki szerint a magyar bankok a PSD2-t veszélynek, egy támadásnak fogják fel, amit a lehető legtovább igyekeznek kitolni - 2019 szeptemberéig kaptak haladékot, hogy kompatibilissé tegyék technológiai rendszereiket, vagyis hozzáférhetővé tegyék az adatokat harmadik fél számára.

Megelőzték a PSD2-t

Stygár szerint ugyanakkor az adatok nyilvánossá tétele - természetesen felhasználói jóváhagyással - nemcsak veszélyt jelenthet, ahogy a legtöbb bank látja, hanem lehetőséget is. "Ugyan az átutalásos számlák digitalizálására már születtek megoldások, azonban ezek kicsit körülményesek. Valahogy úgy néznek ki, hogy a netbankból exportálni lehet a számlaforgalmat, amit aztán be lehet tölteni egy vállalatirányítási rendszerbe, amely ez alapján megpróbálja kideríteni, hogy melyik számlákat rendezték már és melyeket nem. De általánosságban - főleg a kkv szektorban - ez ma inkább úgy működik, hogy a pénzügyes munkatárs figyeli az átutalásokat és kézzel adminisztrálja a számlák kifizetettségét. Egy katás vállalkozó esetében, aki havonta 3 számlát bocsát ki, ez nem számottevő munka és költség, de egy webáruháznál, ahol van napi 100 vásárlás, ott már igen. A Számlázz.hu-nál például, ahol bár csak a prémium szolgáltatásokért kell fizetni, így is havonta több ezer utalás érkezik. Ha ez a folyamat nem lenne automatizálva, fel kéne vennünk egy vagy két embert arra, hogy folyamatosan párosítgassa ezeket a kibocsátott számlákat és a beérkező összegeket. Az autokassza szolgáltatásunk éppen ezt a folyamatot automatizálja" - mondta Stygár.

Ezt a szolgáltatást azonban egyelőre csak egy bank ügyfelei élvezhetik, a MagNet Bank évekkel a PSD2 előtt megállapodott a céggel és olvashatóvá tette azon ügyfelei adatait, akik igénybe szeretnék venni a szolgáltatást. "Ezt az együttműködést egy másfél éves előkészítés - jogi egyeztetés és IT-fejlesztés - előzte meg a két fél részéről. A végeredmény az, hogy ha a Számlázz.hu-t használó vállalkozó engedélyt ad rá, akkor a program a komplett folyószámla történetet lehívja a számlázási fiókba, amiből a számlák kifizetettségét automatikusan regisztrálni tudja, nem kell azt manuálisan keresgélni. De, ha valaki keres egy konkrét tranzakciót, azért sem kell külön belépnie a netbankjába, mindent lát az online számlázójából is" - mondta Stygár, aki azt is hozzátette, hogy bár ez az együttműködés nagyon előremutató volt, más bankokat nem sikerült meggyőzniük a fejlesztés bevezetéséről.

Nem csak a bankokon múlik

Az autokassza nem egyedüli fecske, csekély számú cégnek már sikerült megegyeznie a bankokkal. A Wyze szolgáltatása például össze van kötve az OTP, Erste, Raiffeisen, K&H, Unicredit, MKB, Gránit, Budapest Bank és MagNet Bankos számlákkal is. Az applikációban a bankszámlákat csatlakoztatva a számlatörténetet lehet szinkronizálni, így a tranzakciókat az applikáció automatikusan kategorizálja és interaktív diagramon mutatja a számlatulajdonos kiadásait és bevételeit.

Azonban korántsem biztos, hogy 2019 szeptemberétől a banki ügyfelek tömegesen hozzájárulnak majd, hogy néhány éve alapított, ismeretlen cégek kezeljék pénzügyeiket. Ha a 2008-as válság meg is tépázta a bankok jó hírnevét, a fogyasztókat jellemzően megnyugtatja a tudat, hogy ha bármi gond merül fel, be tudnak menni érdeklődni a bankfiókba.

Stygár László ugyanakkor nem aggódik amiatt, hogy az emberek ódzkodnának kiadni az adataikat:

Aki facebookozik, vagy a Google alkalmazásait használja, az már úgyis eladta a lelkét

- mondta arra utalva, hogy az a generáció, amely ahhoz van szokva, hogy mindent online intéz, és az adataiért cserébe szolgáltatást kap, az nem valószínű, hogy a pénzügyeivel kapcsolatosan máshogy gondolkodna.

A bankok számára pedig az sem túl megnyugtató, hogy az olyan technológiai óriások is fejlesztik a pénzügyi szolgáltatásaikat, mint az Apple vagy az Alibaba, amelyekben méretükből fakadóan ugyanúgy megbíznak felhasználóik, így az évszázados múlt és bizalom nem biztos, hogy elegendő lesz számukra az ügyfelekért folyó versenyben.

"Jelenleg a bankok tartják a kapcsolatot az ügyfelekkel, kínálnak nekik pénzügyi szolgáltatásokat. Azonban könnyen lehet, hogy a PSD2-vel 10 év múlva egyfajta közműszolgáltatóként fognak működni. A folyószámlákat lehet, hogy továbbra is ők fogják vezetni, de nem találkoznak majd az ügyféllel, mert az nem fog bemenni hozzájuk. A szoftvereiket sem fogják használni, mert nem fognak felmenni az oldalukra, hanem innovatív fintech cégek vagy a technológiai óriások megoldásaira szavaznak majd" - mondta a szakember.

 

TÁMOGATOTT TARTALOM

A cikk megjelenését a Számlázz.hu támogatta.

• Címkék:
• Vallalatok,
• PSD2,
• fintech,
• számlázz.hu