Már lassan 3 éve, hogy először meghirdették az indulását, de még csak egy éve kezdett el valós eredményeket felmutatni a második pénzforgalmi irányelvként meghirdetett, a nyílt bankolást zászlójára tűző direktíva, vagy más néven a PSD2. Jelenleg négy harmadik feles szolgáltató és egy banki spinoff szolgáltató rendelkezik PSD2-es engedéllyel, ami a rendelkezés életbe lépése óta eltelt idő tükrében nem túl biztató. A bankok részéről felmerült az akadályozás gyanúja is, amelyet az MNB jelenleg is vizsgál. A háttérben meghúzódó legégetőbb probléma viszont a szabványosított API-rendszer hiánya, ami rendkívül körülményessé teszi az adatkapcsolatok létrehozását.
A Portfolio Banking Technology III/B panelbeszélgetésén a harmadik feles pénzügyi szolgáltatók részéről Szabó Márton a Koin ügyvezetője, Zádor Balázs a Recash ügyvezetője, banki oldalról Kuhárszki András, az OTP digitális banki fejlesztési igazgatója, szabályozói oldalról pedig Luspay Miklós az MNB főosztályvezetője osztották meg gondolataikat a bizonyos értelemben csalódásként értékelt PSD2 kapcsán.
Az OTP Bank most induló nyílt banki szolgáltatása (OTP OpenBank) lehetővé teszi, hogy a más bankoknál vezetett számlák egyenlegét is megtekinthessék a bank ügyfelei. Így egyetlen felületről kontrollálhatóak a pénzügyek: elég csak az OTP Bank új internetbankjába vagy mobilalkalmazásába bejelentkezni és máris követhető, mennyi pénz van a más bankoknál vezetett számlákon - derül ki az OTP közleményéből.
A Billingo online számlázó rendszert üzemeltető társaság bejelentette, hogy mostantól 10 bankkal képes szinkronizálni a számlázójában a banki pénzügyi tranzakciók adatait.
Van abban valami fantasztikusan rockandroll-érzés, hogy az ember vásárol a boltban, és csak úgy visszakapja a költése egy részét. Persze tudjuk, a boltnak így is megéri, hogy náluk vásároltunk, a cashback és a hűségprogramok szerves részét képezik az üzleti modelljüknek, de két és fél hónap után közel 6 ezer „ingyenforintot” zsebre tenni egyáltalán nem rossz biznisz. Úgy, hogy mindezért az ujjamat sem kellett mozdítani.
Külföldi kiadáskövető, azaz PFM-alkalmazásokkal Dunát lehetne rekeszteni, de a hazai paletta egy-két működőképes megoldásból áll. Ezek közül az egyik, a Koin, mely a PSD2-es engedélye birtokában néhány hónappal ezelőtt új szakaszba lépett: elkezdte bekötni a bankokat az alkalmazásba, ezzel pedig teljesen automatikussá válik a kiadáskövetés. Ráadásul akár több bankszámla összes tranzakcióiról, egyenlegéről egy helyen kaphatunk aggregált információkat, kimutatásokat. Szabó Mártonnal, a Koin egyik alapítójával és ügyvezető igazgatójával beszélgettünk a terveikről.
Bár már látni követendő példákat is, a nyílt bankolás a hazai piacon és egyébként egész Európában nagyon lassan indul el, a PSD2-es engedéllyel rendelkező új szolgáltatók alig-alig működnek élesben, kevés bankkal integrálódtak eddig. Az MNB az open banking előtt tornyosuló akadályok elhárítására tesz kísérletet, a Fizetés rendszer jelentésben mutatták be, mire készülnek.
A Visa felvásárol egy svéd fintech vállalatot, a Tinket, mintegy 1,8 milliárd euróért – írja a CNBC.
Elindult, és a neobankok mellett már hazai nagybankok ügyfeleinek is elérhetővé vált a Recash, egy olyan app, amely a kártyás fizetések esetében teljesen teendőmentesen fizet vissza 2-10, vagy ennél is több százalékot a vásárlásaink után. Az appot az egyik PSD2-es engedéllyel rendelkező hazai szolgáltató, a Recash Europe fejlesztette, amely már a külföldi terjeszkedésének első lépéseit is megtette. Megnéztük, mit tud az app, és hogy állunk a nyílt bankolás területén aktuálisan Magyarországon.
A karácsonyi bevásárlást az eddigi évek trendjei alapján is egyre többen intézik online, ehhez idén még a koronavírus is hozzáteszi a hatását, valószínűleg rengeteg vásárlási rekord dől majd meg. Éppen ebben a nagy forgalmú időszakban, vagy csak pár héttel ezelőtt élesítette több hazai bank is azt az új online fizetési rendszert, amellyel már meg tudnak felelni a januári határidőre előírt erős-ügyfélhitelesítési elvárásnak. Ez egyrészt technkai galibákat is okozott egyes szolgáltatóknál, másrészt az új folyamatot még az ügyfeleknek is meg kell szokniuk, mutatjuk a részleteket.
"Tájékoztatjuk, hogy problémák lehetnek az online kártyás fizetések során" – közölte sms-ben ügyfelei egy részével a K&H Bank.
Jövő januártól az online bankkártyás vásárlásoknál is kötelező lesz az erős ügyfélhitelesítés. Az Erste bank idén januárban bevezette a kétfaktoros azonosítást az internetes kártyás tranzakcióknál, ám a folyamat most a jogszabályi elvárások szerint változik: már nem elég az SMS-ben kapott kód, szükség lesz a netbanki belépéshez használt jelszóra is, a mobilbankot használóknak azonban továbbra is csupán egy push üzenettel kell megerősíteni a fizetést. Az online kártyás vásárlás lehetőségének biztosítása érdekében az Erste netbanki hozzáférést nyújt minden, a szolgáltatással eddig nem rendelkező ügyfelének.
Legkésőbb 2021. január elsejétől valamennyi hazai pénzintézetnek be kell vezetnie az erős ügyfél-hitelesítést az internetes vásárlási tranzakciók biztonságának erősítése érdekében. Az átállást az Európai Unió pénzforgalmi irányelve (PSD2) írja elő. Eszerint a netes vásárlásokkor az eddigi adatok - bankkártya szám, név, lejárat, ellenőrző (cvc2/cvv2) kód – megadása már nem lesz elég. Szükség lesz egy olyan azonosításra, amely kapcsán egyértelműsíthető, hogy az adott tranzakciót valóban a kártyabirtokos indította, s nem pusztán a kártya adataival kíván visszaélni valaki. Erre az ügyfél aktív közreműködését kívánó újabb azonosítási lépés adhat garanciát - hívja fel a figyelmet a változásra a Bankszövetség.
Már több mint egy éve éles a PSD2, vagyis az új pénzforgalmi irányelv Magyarországon, ami a „nyílt bankolás” időszakát hivatott elhozni. Az európai szintű szabályozás célja, hogy a fintechek és bankok, illetve a bankok egymás közötti technológiai és üzleti kapcsolódási kockázatait kezelje, egyidejűleg kinyissa a versenyt a szereplők között. Banki körképet készítettünk arról, mi történt a területen az elmúlt bő egy évben, milyen szolgáltatásokat indítottak el azóta a bankok a területen.
Idén egy új szolgáltató szerzett PSD2-es engedélyt az MNB-nél, egy korábbi engedélyt pedig visszavontak. Az MNB szerint az új PSD2-es szolgáltatók nem tolonganak az engedélyekért, inkább a bankok között bontakozik ki verseny az új szolgáltatások területén: már öt pénzforgalmi szolgáltatót vettek nyilvántartásba, akik élhetnek a nyílt bankolás lehetőségével.
A második pénzforgalmi irányelv (PSD2) hatályba lépése óta az úgynevezett harmadik feles szolgáltatóktól nagyszámú visszajelzés és panasz érkezett az Európai Bankhatósághoz (EBA) a rendszer működésével kapcsolatban. Erre reagálva az EBA június elején tette közzé irányadó véleményét, mellyel azt szeretné segíteni, hogy a harmadik feles szolgáltatók innovatív megoldásai minél előbb elérhetőek legyenek a pénzügyi szolgáltatók ügyfelei számára. Herce Zoltán, a Deloitte és Réti Bálint, a Péntech Solutions tanácsadó szakértője összegyűjtötték, melyek a legfőbb problémák, és az EBA szerint hogyan lehet azokat mindenki számára megnyugtatóan megoldani.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
El kell adniuk a Chrome-ot?
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Farkast kiáltott Ukrajna?
Kecskeméten tett bejelentést Lázár János.
Furcsa eszközöket fedeztek fel az orosz katonák.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
Bindulhat a trükközés?
