Mutatunk egy szektort, ahol emberéletekbe kerülhetnek a vámok

Bár Donald Trump amerikai elnök múlt szerdán számos vámot jelentett be különböző országokra és iparágakra, a gyógyszeripari termékeket akkor megkímélte.

Kedden azonban közölte, hogy hamarosan "jelentős" vámot vet ki a gyógyszerimportra.

Az iparág összetett ellátási láncai és a gyógyszerhiány okozta halálesetek kockázata miatt azonban valószínűleg kevésbé lesz kemény a szektorral, mint például az autógyártókkal vagy a sörfőzdékkel - írja a Reuters.

Az USA a legnagyobb és legjövedelmezőbb piac a vényköteles és generikus gyógyszerek számára, az ország ezek többségét külföldről importálja. A gyógyszerimport értéke 2024-ben elérte a 213 milliárd dollárt, ami több mint két és félszerese a tíz évvel korábbinak.

A vámok emelése elméletben segíthetne visszahozni a gyártást az országba. Trumpnak azonban először meg kellene birkóznia a gyógyszeripar komplex ellátási láncával, amely számos, különböző országban dolgozó munkásokra és alapanyagokra támaszkodik. A Covid-19 válság idején repedések jelentek meg ebben a bonyolult rendszerben, amikor életmentő kemoterápiás szerek, penicillin és paracetamol is hiánycikké váltak. Ennek oka, hogy

sok gyógyszer alapanyagait Indiában és Kínában gyártják.

2023-ban az életmentő gyógyszerek – beleértve az asztma és cukorbetegség elleni készítményeket – alapvető összetevőinek (az úgynevezett aktív gyógyszerészeti hatóanyagoknak) mindössze 4%-át állították elő az USA-ban. Az US Pharmacopeia adatai szerint 82%-uk Kínából és Indiából származott.

Az olyan vállalatok, mint a GSK, az AstraZeneca és a Pfizer nem csak Kínára vagy Indiára támaszkodnak. Jellemzően kiterjedt globális hálózatban gyártják a gyógyszereket, beleértve Írországot, Németországot, Kanadát, az Egyesült Királyságot és az USA-t, gyakran továbbszállítva a termékeket a végső "töltés és csomagolás" fázisához.

Trump azt várná el, hogy a gyógyszergyártók felborítsák a komplex, drága gyártási rendszerüket. Az elemzők és a gyógyszeripari vállalatok szerint azonban akár 10 évig is eltarthat egy gyár felépítése és felszerelése az USA-ban az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) szigorú szabályozási követelményei miatt. A gyógyszergyárakat az építési folyamat minden szakaszában ellenőrizni kell. Még amikor egy gyár már működik, az ellenőrök akkor is jellemzően hosszadalmas teszteket végeznek a termékeken, mielőtt azokat forgalmazni lehetne.

A rugalmatlan rendszer miatt a vámok valószínűleg két módon is visszaütnének. A csúcskategóriás originális gyógyszereket gyártó vállalatok elkerülhetik a vámok lenyelését azzal, hogy megemelik a kezelések árát. Ez a többletköltség aztán a kórházakra, biztosítótársaságokra és végső soron az amerikai fogyasztókra hárulna. A generikus gyógyszereket gyártó vállalatok azonban kevésbé lehetnek szerencsések. Ők már most is kemény versennyel néznek szembe, így kevésbé valószínű, hogy árat tudnának emelni, ehelyett kénytelenek lehetnek csökkenteni az USA-ba irányuló exportjukat, visszafogni a termelést, vagy akár csődöt jelenteni. Az ágazat törékenységét jól szemléltette 2023-ban a New York-i székhelyű Vyera Pharmaceuticals generikus gyógyszergyártó csődje, amely a fokozott versenyt és a peres költségeket jelölte meg okként.

A gyárbezárások, amelyek gyógyszerhiányhoz vezetnek, emberéletekbe kerülhetnek. Ez részben magyarázza, miért kímélte meg kezdetben az amerikai elnök a nagy gyógyszergyártókat az úgynevezett viszonossági vámoktól. Ehelyett a kormányzat fontolgatja egy 232-es szakasz szerinti vizsgálat indítását, amely megvizsgálná, hogyan befolyásolnák a vámok az ágazatot. Ez a gyógyszeripari vállalatok reményei szerint akár kilenc hónapig is eltarthat, és megmutathatja, hogyan emelhetik a vámok az árakat, vagy akár gyógyszerhiányhoz vezethetnek, különösen ha a generikus gyógyszergyártók csődbe mennek.

Van azonban egy mód, ahogyan Trump teljesíthetné ígéretét, hogy megüti a nagy gyógyszergyártókat, miközben elkerüli a legrosszabb következményeket. Fokozatosan, több év alatt növekvő vámokat alkalmazhatna, így ösztönözve a vállalatokat, hogy idővel az USA-ba helyezzék át a gyártást. Ez magában foglalhatna bizonyos mentességeket is, például az Indiában gyártott alapanyagokra. Egy ilyen átalakulás továbbra is pénzbe kerülne, és drágább amerikai munkavállalók alkalmazásával járna. De lehetővé tenné az ágazat számára, hogy a költségeket több évre elosszák, ezzel életeket mentve.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images