A vállalat gyökerei a rendszerváltás előttre nyúlnak vissza, a Somogy vármegyében található segesdi üzem a helyi termelőszövetkezet melléküzemágaként állított elő bizonyos fémipari termékeket. A rendszerváltás után – az üzem eredeti profilját megtartva – a Dédász áramszolgáltatóhoz került, amely a régió villamosenergia-ellátásáért felelt.
A vállalat az acélszerkezeteihez kívánt felületkezelő üzemet létrehozni, és erre a segesdi telephely tökéletesen alkalmas volt, így ekkor,
1991-ben létesült az első tűzihorganyzó egység.
A folyamat során a megtisztított acélszerkezeteket felhevített, folyékony cinkbe mártják, amely a hő hatására összeolvad az acél felületével, így évtizedekre ellenállóvá teszi az időjárás viszontagságaival szemben. Az üzem kapacitását ugyanakkor az áramszolgáltató nem tudta teljes egészében kihasználni, ezért a tevékenységet acélszerkezet-gyártással egészítették ki, és „külsős” munkákat kezdtek el vállalni, kiléptek a versenypiacra.
A mai napig meghatározó exporttevékenység is ekkor kezdődött, bérhorganyzást, készletezést, összeszerelési munkákat, csomagolást végeztek főként osztrák vállalatok részére. A termékek és szolgáltatások köre folyamatosan nőtt, egészen a klasszikus privatizációig, amikor a jelenlegi ügyvezető, Talián Bálint édesapja – aki már hosszú évek óta vezette az üzemet – 1998-ban megvásárolta a telephelyet egy partneri összefogás eredményeként. Az ezt követő 10 évben prosperált a vállalat, de a 2008-2009-es gazdasági válság alapjaiban változtatta meg az addigi működési modellt. A vállalatnak túl nagy volt a kitettsége az építőipar és energetika irányában, ezért
a cég válaszúthoz ért: vagy alapjaiban gondolja újra a stratégiáját, vagy a működése is veszélybe kerül.
„A Ferrokov újkori történelmét is a gazdasági válságtól számítjuk, akkor úgy határoztunk, hogy előremenekülünk, új technológiát, új gépeket szereztünk be, amelyekkel szélesíteni tudtuk a tevékenységünket, egyre többféle munkát tudtunk elvállalni. Újraépítettük a partnerkapcsolatainkat, különösen figyeltünk arra, hogy egy iparág vagy egy nagy ügyfél felé se legyünk 20%-nál jobban kitettek. Ezt a mai napig is igyekszünk betartani, és ez a biztonságos, kiszámítható működésünk egyik alapját képezi már 25 éve. A sikerünk másik kulcsa egyértelműen a megbízhatóság és a minőség. A nemzetközi partereink számára ezek kiemelt jelentőségűek” – mondta Talián Bálint a Portfolio-nak.
Míg a válság időszakában tulajdonosi hozzájárulással, beruházási hitelekkel és partneri segítséggel valósulhattak meg a fejlesztések, addig 2010-től már az uniós és hazai források segítségével történtek nagy volumenű beruházások. A fejlődést talán a termékek száma mutatja meg a legjobban:
míg 2008-ban 150 típusból állt a szortiment, ma ez 4500-ra növekedett.
A jól megválasztott üzleti stratégiának köszönhetően a piaci konszolidáció után olyan nagyvállalatok szavaztak bizalmat a cégnek, mint például a General Electric, amelynek hosszú évek óta energetikai berendezésekhez szállítanak acélszerkezeteket.
Mivel a Ferrokov nem a magyar, hanem elsősorban a nemzetközi piacon versenyez, igazán nagy marzsokkal nem tudott dolgozni, a Covid járvány előtti 1-2 évre gyakorlatilag elolvadt a profit. Újabb szemléletváltásra volt szükség, ezért a vállalat a termékportfóliója után a működési modelljét is teljes mértékig professzionális alapokra helyezte, és
meglépte a KKV-k hagyományosan egyik legkomolyabb kihívását: a menedzsmentépítést.
Több divízióra osztották a tevékenységüket, az egységek vezetői pedig saját döntési- és felelősségi hatásköröket kaptak. Ennek leglátványosabb eredménye az a kreativitás és rugalmasság lett, amely lehetővé teszi a gyorsan változó környezethez való sikeres alkalmazkodást. Nem volt ez másként a Covid járvány alatt sem, sőt az olyan energiaintenzív iparágakat, amelyben a Ferrokov is működik, különösen nehezen érintő energiaválságot is rugalmasan tudták kezelni.
„A jelenlegi helyzetben a hosszútávú kiszámíthatóság hiánya a legnagyobb kihívás, a megrendelőink már nem évekre, hanem csupán negyedévekre kötnek le rendeléseket. A rugalmas struktúránk és az ügyfélbizalom jó alapot ad arra, hogy így is stabilan működjünk, ugyanakkor a szokásosnál még éberebbnek kell lennünk, és keresni az új lehetőségeket” – mondta el a Ferrokov Kft. ügyvezetője.
A határozott jövőkép a bankok számára is vonzó
Az MBH Bank (egyik) jogelődje a Budapest Bank már közel 15 éve, 2011-től volt a Ferrokov Kft. pénzügyi partnere. Ebben az időszakban még jelentősen éreztette a hatását a 2008-2009-es gazdasági válság, a hazai gazdaság különösen rosszul teljesített. Kockázatkezelési gyakorlat szempontjából nehéz helyzetben van ilyenkor egy bank, hiszen egyszerre kell mérlegelnie az elmúlt évek eredményeit, a gazdasági környezet kihívásait és a vállalat által kitűzött célokat, az üzleti perspektívát.
„Régóta szerettük volna az ügyfeleink között tudni a vállalatot, kitartóan kerestük a partnerséget, végül 2011-ben kezdtük meg az együttműködést. A vállalatvezetésnek nagyon határozott ambíciói voltak, láttuk azt, hogy a pénzügyi válság időszakában is fejlesztettek, világos volt, hogy hogyan akarnak kijutni a szorult helyzetből. Stabil, nemzetközi ügyfélállománnyal rendelkeztek és rendelkeznek a mai napig, egyértelmű volt a bizalom az irányukba. Annak ellenére, hogy a globális és hazai kilátások nem voltak túl pozitívak, mi láttuk a potenciált a vállalatban, és először számlavezetői, valamivel később pedig finanszírozói szerepbe is kerültünk” – mondta el Lantos Dániel, az MBH Bank kiemelt ügyfélkapcsolati szakértője.
A vállalat a finanszírozási igényeit a mai napig versenyezteti a bankok között, ami egyáltalán nem szokatlan, sőt, valójában a versenyképes működést támogatja. Ebből a versenyből az MBH Bank 80-85 százalékos sikerrátával kerül ki, amely gyakorlatilag azt is jelenti, hogy ő a vállalat egyik legnagyobb finanszírozója. A cég ezzel együtt jelentős eredménytartalékot halmozott fel a tulajdonosok mértéktartása és a hosszútávú célok előtérbe helyezése miatt. Ennek tükrében a cég nagyon nehéz gazdasági környezetben is biztosan tudja önmagát finanszírozni, rendkívül stabil pénzügyi lábakon áll.
Mivel a vállalat bevételei döntően euróban érkeznek, számos euróalapú hitelt tud igénybe venni, amelyek az elmúlt években sokszor kedvezőbb feltételeket biztosítottak, mint a forinthitelek.
A Növekedési Hitelprogram, az EXIM hitelek vagy bizonyos tőkeprogramok jelentettek még segítséget, illetve a HIPA pályázatain is sikeresen szerepeltek.
Az MBH Bank hitelezési gyakorlatában az ügyfelek mindig személyre szóló ajánlatot kapnak, a hitelintézet igyekszik minél inkább megfelelni az igényeknek, és széles portfóliót nyújtani. A Ferrokov számára nagyon fontosak a treasury ügyletek, hiszen a bevételük devizában érkezik, a kiadásaik egy része, főként a munkabér viszont forintban keletkezik, ezért különösen oda kell figyelni az árfolyammozgásból adódó kockázatok csökkentésére. Folyamatosan mérlegelni kell, hogy inkább euró- vagy forintalapú finanszírozást nyújtson a bank, hiszen ma éppen nincs nagy különbség a kamatok között, de amikor a jegybanki alapkamat 10 százalék környékére emelkedett, ott már jelentős volt a differencia. A nemzetközi faktoring, mint vevőbiztosítás is működik, igaz a Ferrokov olyan megbízható partnerekkel dolgozik együtt, amelyek esetében kevéssé kell a nemfizetés kockázatától tartani.
„Úgy gondolom, hogy a sikeres együttműködés kulcsa a folyamatos kommunikáció, amikor a projektek tervezési szakaszában is be tudunk kapcsolódni, hogy a legjobb finanszírozási megoldással állhassunk elő a vállalat számára. Nem olyan rég például a vállalat menedzsmentje és a treasury szakértőnk ült le közösen, hogy milyen termékekkel, hogyan lehetne kiszolgálni a leghatékonyabban a vállalat igényeit” – hangsúlyozta Lantos Dániel.
A kapacitásbővítést nem lehetne már megoldani a magyar munkaerőpiacról
Szinte már-már frázis munkaerőhiányról beszélni a Magyarországon működő vállalatok esetében, alig van ma olyan szektor, amely ne küzdene rekrutációs problémákkal. Nincs ez másként Dél-Somogy vármegyében sem, amely a demográfiai változások határozott vesztese: nagy az elvándorlás, a falvak elnéptelenednek, a Balaton, illetve Ausztria relatív közelsége is sokakat késztet, hogy máshol találják meg a számításaikat. A szakképzés minősége nem fedi le a vállalatok igényeit, igaz a környékbeli, fémmegmunkálással foglalkozó cégek támogatják a szakiskolákat. Ugyanakkor a Z generáció tagjai magától értetődően teljesen készségszinten használják az okoseszközöket, az automatizált lézervágók és robotok pedig pont ilyen látásmódot kívánnak, így az utánpótlás ezek kezelésére, a megfelelő oktatás mellett, biztosított lehet.
„Nem foglalkoztatunk jelenleg kölcsönzött munkaerőt vagy vendégmunkásokat, azonban ha kapacitásnövelésre lenne szükség, akkor azt a környékbeli munkaerőpiacról nem tudnánk már kielégíteni. Más kérdés, hogy alapvetően nem kapacitás-, hanem hatékonyságnövelő beruházásokban gondolkodunk, hogy egy fő több, magasabb hozzáadott értékű terméket tudjon előállítani, mint most” – tette hozzá Talián Bálint.
Minden termék exportra megy – Új Zélandra is jut belőle
A vállalat árbevételének 90-95%-a exporttevékenységből származik. Ez magyar, családi tulajdonú cégként nem gyakori. Mivel az alapanyag döntőrészt importból érkezik, a végtermék pedig a külpiacokon talál gazdára, azért kijelenthető, hogy a Ferrokov a know-how-t és a termelési kultúrát biztosítja az értékláncban. Az évek alatt például a General Electric-kel közvetlen beszállítói kapcsolatot értek el, a világ minden pontján működő GE leányvállalat is rendelhet tőlük közvetlenül alkatrészeket. Ezek közül is a legjelentősebb tétel az a tűzihorgonyzott acélszerkezet, amit gázszigetelésű gyorsmegszakító rendszerekhez gyártanak. Ez a GE szabadalmaztatott terméke, az acélszerkezettel együtt modulárisan építik be különféle platformokba, üzemekbe, erőművekbe és elosztó központokba.
Számos hazai KKV-nak egyelőre csak álom ilyen előkelő helyre kerülni a beszállítói láncokban, azonban a vállalat jó példával járhat elől más szereplők számára is.
Kis megrendelésekkel kezdték, először csak felületkezeléssel bízták meg őket, az állandó minőség azonban egyre inkább arra sarkallta a beszerzőket, hogy egyre több típusú munkával bízzák meg a céget. Ennek hatására is bővült a tevékenységi kör például a porfestő üzemmel, mert szükség volt rá az igények kielégítéséhez.
A másik jelentős termékcsalád, amit gyártanak, egy modulárisan építhető épületgépészeti tartórendszer, amely az épületgépészeti elemeket, csöveket, vezetékeket rendezi és tartja, az épületek minden szegletét le tudja követni. Rendkívül rugalmasan alkalmazkodik minden épületgépészeti és operatív rendszerhez, informatikától a szellőzésen át az elektromos rendszerekig mindent ezeken a tartószerkezeteken, rögzített tartórendszereken visznek keresztül.
„A nyelvismeret elsőszámú prioritás, nem csak a tárgyalások és vállalkozói szerződések kapcsán, de enélkül nehéz lenne akár csak nyomon követni a konténereket, amelyek például Új-Zélandra vagy az USA-ba tartanak a termékeinkkel. Ma már ráadásul a nagyvállalatok is teljesen multikulturálisak lettek, hiába német egy cég, a munkamegbeszélések ott is angolul zajlanak” – mondta Talián Bálint.
ESG, EKR, EPR: adminisztrációs terhek mindenütt
Bár a Ferrokov számára egyelőre nem kötelező klasszikus ESG jelentést készíteni, azonban nagy nyugat-európai és globális cégek beszállítóiként számos jelentéstételi kötelezettségük van, hiszen a beszállítói láncok zöldítése a nagyvállalatok fenntarthatósági törekvéseinek egyik fontos pillére. A vállalat nem csak ebből a szempontból igyekszik zöldíteni a tevékenységét, hanem pusztán racionális megfontolás, a költségoptimalizáció is vezérli. Az energiakrízis után jelentős tételt tudtak a földgázfogyasztásból lefaragni, zajlik az általános elektrifikáció. Az üzem mellett on shore napelemeket is telepítettek, amit éppen bővíteni készülnek.
Számos nagyberendezést korszerűsítettek, szigeteltek és bizonyos munkaszervezési folyamatok átalakításával is tudtak az energiaköltségen spórolni. Az EKR rendszerben ugyan még nem hitelesítették a megtakarításokat, de dolgoznak rajta, emellett az EPR rendszer bevezetése is számos adminisztratív feladattal jár, valamint esetenként kompetenciabővítést is kíván.
Mit hoz a jövő?
A vállalatnak határozott tervei vannak a jövőre nézve, azonban a környezet korántsem kedvező. Számos terméket szállítanak az építőiparnak, amely nem csak Magyarországon, de egész Európában nem nyújt jó teljesítményt, és ez a megrendelésekben is látszik. Az energetikai szektor viszont nagyon pezseg, ugyanakkor a vállalat nagyon ügyel arra, hogy a kitettsége ne legyen túl nagy egy iparág felé sem. Folyamatosan keresik az új piacokat, új lehetőségeket, külföldi partnereknél pályáznak munkákra, 15-20%-os sikerrátával, amely jónak mondható az iparágban. Annak érdekében, hogy ne legyen olyan munka – reális keretek között – amit azért nem tudnak megvalósítani, mert nincs hozzá meg a megfelelő technológia, folyamatosan fejlesztik az üzemet: az elmúlt két évben újabb lézervágókat és két robotot vásároltak, februárra pedig megérkezik egy nagyobb megmunkálóközpont.
„Azoknak a hazai KKV-knak vagy családi vállalkozásoknak, amelyek az exportpiacon akarnak érvényesülni, csak azt javasolhatom, hogy legyenek türelmesek, ne menjen el a kedvük az első visszautasítástól, újra és újra próbálkozni kell. Ha kitessékelnek az ajtón, akkor vissza kell mászni az ablakon!” – tanácsolja Talián Bálint a hazai vállalatvezetőknek.
A cikk megjelenését az MBH Bank támogatta.
Címlapkép forrása: Kaiser Ákos/Portfolio
