Ahogy arról a Portfolio is beszámolt, a parlament által elfogadott adótörvények értelmében a SZÉP-kártya továbbra is megőrizheti kiemelt helyét a legsokoldalúbban felhasználható béren felüli juttatásként.
Az alszámlák között már évek óta teljes az átjárhatóság, de újításként jelent meg, hogy a jövő évtől a kártyán felhasználható összeg fele már lakásfelújításra is fordítható lesz. Így a kártyáról például vasáru, építőanyag, festék, bútor, világítóeszközök vásárlása válik lehetővé. Az idei adatok alapján a SZÉP-kártyára feltöltött összegek meghaladták a 348 milliárd forintot, de még így is közel 90 milliárd forint maradt felhasználatlanul.
Emellett a kormány az „Aktív Magyarok” néven új alszámlát vezet be a SZÉP-kártyán, amely az egészségmegőrzést és az aktív életmódot támogatja. Ebbe a zsebbe évente legfeljebb 120 ezer forintot fizethetnek be a munkáltatók. Emellett az adómentes juttatások közé kerül a munkáltató által biztosított sportolási lehetőség.
A jelenlegi szabályozás szerint a minimálbér összege erejéig már adómentesen biztosíthatók sportrendezvényekre és kulturális eseményekre szóló jegyek, bérletek, és ehhez 2025-ben az állatkerti belépők is csatlakoznak. Fontos kikötés, hogy ezek a jegyek és bérletek nem válthatók vissza és utalványként sem használhatók fel. Az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv részeként a 35 év alatti munkavállalók havi szinten akár 150 ezer forint lakáshitel törlesztésre vagy albérleti díjra fordítható lakhatási támogatást is kaphatnak, amennyiben megfelelnek az életkori feltételeknek.
Az intézkedésekkel a SZÉP-kártya éves kerete az új Aktív Magyarok zsebbel 450 ezerről 570 ezer forintra nő. A fiatalok számára biztosított lakhatási támogatással együtt a munkáltatók akár évi 2,37 millió forintot is adhatnak kedvező adózás mellett.
Ez azt jelenti, hogy béren kívüli juttatásnak fog minősülni a munkáltató által a munkavállaló részére utalt évi 570 ezer forint SZÉP-kártyán. A munkáltató ezen az összegen felül is utalhat a munkavállaló kártyájára, de ez már egyes meghatározott juttatásként adózik. A kettő között az a különbség, hogy még a béren kívüli juttatás esetén a teljes adóteher a juttatott összeg 28%-a, ami 15% személyi jövedelemadóból és 13% szociális hozzájárulási adóból tevődik össze, az egyes meghatározott juttatások esetén az adóalapot meg kell növelni a juttatott összeg 1,18-szorosára, és ez után az adóalap után kell megfizetni a 15% személyi jövedelemadót és a 13% szociális hozzájárulási adót. Ezzel a béren kívüli juttatás 28%-os adóterhéhez képes 33,04% adóteher keletkezik a juttatáson.
A cafeteria megéri a munkáltatónak is, de kevesen tudják jól kihasználni
Mind a béren kívüli juttatás, mind az egyes meghatározott juttatások esetén csak a munkáltató köteles megfizetni az adókat, szemben a bérként adóztatandó összegekkel, amelyeknél a munkavállaló bérét személyi jövedelemadó és egyéni járulékfizetési kötelezettség is terheli.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a béremeléssel összehasonlítva a béren kívüli juttatásokkal a munkaadó ugyanannyi pénzt tud ajánlati a munkavállalónak jelentősen alacsonyabb közteher befizetése mellett.
“A béren kívüli juttatások szerepe elsősorban az, hogy a munkavállalók biztonságérzetét növelje, és hozzájáruljon a teljesítményük növeléséhez” – mondta a Portfolio-nak Trautmann László közgazdász, a Neumann János Egyetem docense.
Hozzátette: a tudásalapú gazdaság és a robotizáció korában a nemzetközi trendek is azt támasztják alá, hogy egyre növekszik a béren kívüli juttatások jelentősége.
“Ugyanakkor a béren kívüli juttatások akkor tudnak igazán célt elérni, ha beilleszkednek a vállalkozók humánerőforrás politikájának az egészébe: abba a modern modellbe, ami szerint a vállalkozások számára az emberi erőforrás fejlesztése, megtartása, támogatása a fejlődésben alapvető jelentőségű. Ebben a rendszerben jó eszközökké tudnak válni, ellenkező esetben azonban felesleges terhet jelentenek a vállalkozásoknak” - összegezte.
Hasonlóan vélekedik Kardos György, a Multi-Pay Zrt. tanácsadó partnere is.
Gyakran előfordul, hogy a vállalatok kevésbé hatékonyan működtetik a cafetéria rendszereket. Ennek többnyire információhiány, illetve adminisztratív okai vannak. A hatékony rendszerekhez már nagyobb hozzáértés, illetve jobb szoftveres háttér kell"
- mondta a cafetéria-szakértő, aki szerint sokszor a vállalatok a szaktudás hiányában a legegyszerűbb megoldások felé fordulnak, az átaluk biztosított SZÉP kártya, illetve egy-két egyéb adómentes juttatás viszont a munkavállalói igényeket nem fedi le.
Az elmúlt években például felértékelődtek az egészséggel kapcsolatos lehetőségek, elsősorban a fehérgalléros munkavállalók azok, akik egyre inkább minőségi ellátást, szűrővizsgálatokat vagy magán egészségbiztosítást szeretnének kapni. Ezzel szemben a fizikai munkások körében inkább gyógyszerre vagy optikai eszközökre költhető célzott egészségpénztári támogatások népszerűek.
“A Multi-Pay a legtöbb vállalati ügyfélnél éppen ezért választható egészségprogramokat működtet, amiben a dolgozó megtalálja azokat az egészségelemeket is, ami azonnal pénzt jelent neki, például azáltal, hogy bemegy a gyógyszertárba és kifizeti vele a gyógyszerét” - részletezte Kardos György.
Akár csökkenhetnek is a juttatások
Az általunk megkérdezett szakértő azt is problémának látja, hogy a munkáltatók egy része nem szán eleget a béren kívüli juttatásokra, sőt a gazdasági bizonytalanságok miatt még akár csökkenti is őket. Ez utóbbit főleg a karácsonyi bónuszok és az egyszeri juttatások kapcsán lehet észlelni, holott például a Multi-Pay kártyán átadott csekély értékű ajándék kifejezetten költséghatékony módon járulhatnak hozzá a dolgozói elégedettség növeléséhez.
Kardos szerint megfelelő szakértelemmel, többletforrások bevonása nélkül is megteremthető lenne a nagyobb cafeteria keret.
“Strukturális átalakítással lehet többletköltség nélkül forrást teremteni erre, de ez komoly tervezést és hozzáértést igényel. Általában minden vállalatnál találunk olyan lehetőségeket, ahol meg lehet emelni a kereteket. Ha többletköltség nélkül tud emelni a cég, az jelentősen javíthatja a dolgozói elégedettséget, a kisebb adóteher miatt a dolgozó egyszerűen többet tud kapni, mint amennyit munkabérként kapna” - összegezte.
A cikk megjelenését a Multi-Pay Zrt. támogatta.
Címlapkép forrása: Shutterstock
