Újratárgyalhatják a minimálbér-emeléseket - mondják a munkáltatók legnagyobb érdekképviseleténél az RTL beszámolója szerint. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára "kínosan lassúnak" nevezte a gazdasági növekedést, szerinte elképzelhető, hogy a bérmegállapodást újra át kell tárgyalni.
Magyarországon 2024-ben az óránkénti munkaerőköltség az egyik legnagyobb mértékben, 13,6%-kal emelkedett az előző évhez képest, ami az EU egyik legjelentősebb növekedése. Ennek ellenére a magyar munkaerőköltség továbbra is az uniós rangsor vége felé maradt, hiszen az egyik legalacsonyabb értéket mutatta. Csupán két kelet-európai országot, Bulgáriát és Romániát tudta megelőzni.
A mai napon lezárul a hét napos - sztrájktörvény szerint zajló - kollektív munkaügyi vita a Budapest Airportnál. A szakszervezeti tárgyalódelegáció szerint a munkáltató az egyoldalúan végrehajtott négy százalékos alapbéremelést megfelelőnek tartja. A szakszervezetek véleménye szerint viszont ez a bérintézkedés elégtelen mértékű - közölte a Légiközlekedési Egyesült Szakszervezet, a Repülőtéri Dolgozók és Szolgáltatók Szakszervezete, és a Repülőteret Üzemeltető Dolgozók Szakszervezete közös közleményükben.
Kato Kacunobu japán pénzügyminiszter szerint a gazdaság jelenlegi állapota ellenére az ország még nem hagyta maga mögött a deflációt. Noha a fogyasztói árak immár 35 hónapja a Bank of Japan (BoJ) 2%-os célja felett vannak, és februárban 3%-os volt az élelmiszerektől tisztított infláció, a drágulást főként a gyenge jen és az importált nyersanyagköltségek hajtják – nem pedig a belső kereslet vagy tartós bérdinamika – írja a Financial Times.
A Légiközlekedési Egyesült Szakszervezet, a Repülőtéri Dolgozók és Szolgáltatók Szakszervezete, valamint a Repülőteret Üzemeltető Dolgozók Szakszervezete kollektív munkaügyi vitát kezdeményezett a BUD csoport munkáltatóival miután a 2025. évi bérfejlesztésről és egyéb, a munkavállalókat érintő szociális és gazdasági kérdésekről szóló tárgyalások eredménytelenül zárultak.
A bankszámladíjak kapcsán az ársapka bevezetésének lehetőségét vetette fel Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a szaktárca, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) közötti együttműködési megállapodás aláírásakor. Kiemelte: a családok és a nyugdíjasok esetén kellene egy speciális csomagot kialakítani e téren. Továbbá azt is bejelentette, hogy a tervek szerint 2026. január 1-jétől az eddigi 3 milliárd forintról 6 milliárd forintos árbevételi értékhatáig nő majd a kisvállalati adó (kiva) választhatósága. Az adóalanyiság megszűnése pedig az eddigi 6 milliárd helyett majd 12 milliárd forintos határnál fog bekövetkezni. Emellett az eddigi 50 helyett 200 fős alkalmazotti határig emelik a kiva választhatóságát.
Egyetlen statisztika sem vált ki olyan érzelmeket az emberekből, mint a bérekről szóló havi adatok. A 600-700 ezer forintos bruttó átlagkereset hátterére voltunk kíváncsiak, így elkértük a KSH-tól a részletes statisztikákat. Ezekből kiderült, hogy vannak, akik alig több mint havi bruttó 220 ezer forintból élnek, míg mások 1,8 millióból. Cikkünkben bemutatjuk, hogy a dolgozók mekkora része keres az átlagbér alatt, és azt is, hogy mekkorák a bérkülönbségek hazánkban.
Szerdán fogadta el az MVM Csoport 2025-ös üzleti tervét az igazgatóság, amelyben 450 milliárd forintnyi beruházásról és az inflációt jóval meghaladó, 9%-os béremelésről is döntöttek – jelentette be Facebook-videóban Czepek Gábor, a testület elnöke.
Tavaly 13%-kal nőtt az átlagbér Magyarországon. Azonban sokaknak ennél jóval kisebb vagy akár nagyobb mértékben emelkedett a bére. A KSH kísérleti statisztikája bemutatja, hogy milyen nagy a különbség a béremelési mértékek között, és az is kiderült, hogy 2024-ben melyik ágazatok voltak a nagy nyertesek.
A brit munkaerőpiac februárban jelentős lassulást mutatott: a felvételek üteme mérséklődött, és az elmúlt négy év legalacsonyabb szintjére csökkent a kezdő fizetések növekedési üteme. A vállalatok továbbra is óvatosak a magasabb foglalkoztatási költségek és a gyenge gazdasági környezet miatt – számolt be a Reuters.
Németország 13 repülőterén 24 órás figyelmeztető sztrájk kezdődött a Verdi szakszervezet felhívására. A munkabeszüntetés hétfőn nulla órától éjfélig tart.
A Verdi német szakszervezet 24 órás sztrájkot hirdetett hétfőre a frankfurti repülőtéren, az ország legnagyobb légikikötőjében a közszféra dolgozói és a földi kiszolgáló személyzet részvételével, írja a Reuters.
A PENNY Magyarország 2025-ben 3,5 milliárd forintot fordít béremelésre, így a kereset átlagosan 7,8%-kal emelkedik - tájékoztatta az áruházlánc csütörtöki közleményében a Portfolio-t.
A Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. bejelentette, hogy a kecskeméti gyár dolgozói bruttó 800 000 forintos eredményrészesedési kifizetést kapnak április elején, a márciusi fizetésükkel együtt.
Sorozatosan érkeznek azok a felmérések, amelyek szerint a vállalatok idén alacsony mértékben szeretnék emelni a béreket. A makrogazdasági elemzők és a kutatócégek azonban teljesen más véleményen vannak, muszáj lesz emelni. Nagyon fontos, hogy kinek lesz igaza: ezen múlik ugyanis, hogy idén nő-e a magyarok életszínvonala.
A GKI által megkérdezett vállalatok átlagosan 6,6%-kal tervezik emelni a béreket idén, ami az általuk 4,5% körülire várt infláció mellett 2%-os átlagos reálbérnövekedést jelent ebben a körben.
Vagy a világ értette félre eddig a kereskedelem lényegét, vagy Trump rohan a falnak.
Csapkodás volt a legfontosabb devizakeresztben.
Trump bejelentése és a megelőző órák, folyamatosan frissülő cikkünkben.
A futures indexek nagy esésben vannak.
Súlyos ütéseket kapott Kína és az Európai Unió.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
Ezt elemeztük a Checklist keddi adásában.
Jöhetnek a kis moduláris reaktorok?
