
Az általunk jelenleg meg nem fizetett ár a légkör karbonszennyezésével járó, később jelentkező súlyos társadalmi költségek elkerülésének az ára. A karbonszennyezés társadalmi költsége azt fejezi ki, hogy várhatóan mennyibe fog kerülni egy tonnányi karbonkibocsátás okozta kedvezőtlen éghajlati változás hatásainak tompítása és az adaptáció a megváltozott viszonyokhoz a társadalom szereplői számára annak érdekében, hogy a társadalmunk fenntartható maradjon. Sok minden költséget értünk ide: kezdve a különböző iparágak karbonmentesítési költségeitől, a kár- és árvízvédelmen át, az új mezőgazdasági kultúrák meghonosításán keresztül, egészen a szociális válságok kezelésig, vagy akár a klímamigráció kezelésének költségéig bezárólag.
Az egyensúlyi karbonár azt fejezi ki, hogy a jelenben milyen árat kellene megfizetnünk minden tonna kibocsátott szén-dioxidért az elfogyasztott termékek és szolgáltatások árába beépítve, hogy ezek a jelentős társadalmi költségek a jövőben ne, vagy csak sokkal kisebb mértékben jelentkezzenek. Röviden, ez az ára annak, hogy később ne másnak, azaz ne a gyerekeinknek és az unokáinknak kelljen a klímakatasztrófa árát keservesen megfizetniük. Az egyensúlyi karbonár mértéke attól függ, hogy várakozásunk szerint mekkora Celsius-fokban kifejezett klímaváltozást vagyunk képesek tolerálni úgy, hogy a társadalmunk még nem sérül meg végzetesen.
A 2016-os párizsi klímacsúcson a világ politikai vezetői ezt az ún. „átbillenési pontot” 1,5°-ban határozták meg, amely fölött a várható társadalmi költségek exponenciálisan növekednek, és ezért azt vállalták, hogy olyan intézkedéseket vezetnek be, hogy az átlagos melegedés ezen szint alatt maradjon. Ez mára viszont már a legoptimistább szcenárió lett, nem ritkák a 3 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-növekedést megközelítő, vagy akár meg is haladó becslések sem, tehát az átbillenési ponton túli előrejelzések a mindennapi valóság részesei lettek.
Több jelentős nemzetközi intézmény és elemzőcég is kiadta már a becslését az egyensúlyi karbonárak tekintetében, melyek széles körben szórnak, de egy valamiben azonosak:
sokszorosan meghaladják a ma a karbonpiacon érvényesülő tényleges karbonárakat.
Az amerikai kormány (EPA) több modellt és több szcenáriót is használ: náluk a 2030-as évekre vonatkoztatva 140 és 460 USD között szór a karbonárak becslése, melynek középértéke 250 USD. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint a karbonárak a fejlett országokban 130 és 205 USD között, míg a fejlődő országokban 90 és 160 USD között várhatók. A BCG 150 és 200 USD közé teszi az átbillenési ponthoz tartozó karbonárat. A McKinsey a mitigációs stratégiák mentén ad karbonár-becslést: minél kisebb a megcélzott Celsius-fokban kifejezett átlaghőmérséklet-növekedés, annál agresszívebb karbonárazásra van szükség. Az előrejelzés a párizsi egyezményből fakadó 1,5 Celsius-fokos melegedési pályához tartozó 180+ USD karbonártól kezdve (ekkor minden ország betartja a vállalásait), a jelenleg lényegesen valószínűbb 1,5-2,3 fokos tartományhoz tartozó 100-180 USD tartományon át (ekkor csak a fejlett országok tartják be a vállalásaikat), egészen az akár 3 fokot elérő változáshoz tartozó 60-90 USD közötti átlagárakig szóródik (amikor gyakorlatilag senki sem tartja be a vállalt kötelezettségeket).
A tényleges karbonár a karbonpiacon (rosszabb esetben a karbonadózáson keresztül) alakul ki, amely ár a zöld beruházót jutalmazza és újabb zöld beruházás megvalósítására ösztönzi, míg a nagy karbonkibocsátót bünteti, annak a környezetszennyező termékét drágítja. Ha a tényleges karbonár eléri az egyensúlyi árat, akkor az általa kiváltott zöld beruházási volumen pont elégséges a klímacélok eléréséhez. Továbbá, az általa dráguló klímaszennyező termék kereslete visszaesik, így a rendszer elméletileg önmagát képes szabályozni. Azonban, még a legfejlettebb karbonpiacnak számító EU-ban is csak a 60-100 EUR közötti sávban tartózkodott a karbonár az elmúlt két esztendőben a megfelelési piacon (EU ETS), azonban máshol még ennek is csak a töredékét éri a karbonkibocsátás megváltása.
Szabályozott piac híján világszinten csak az önkéntes karbonpiac ad esetükben becslést a tényleges piaci karbonárak tekintetében: a végfelhasználói karbonár globális átlaga 2023-ban tonnánként kb. 8,3 USD volt (az EU-ban 25,4 USD), amely csak a töredéke az ahhoz szükséges szintnek, hogy a klímavédelemben áttörést tudjunk elérni. Ma minden szereplő potyautasként az ingyen ebédre játszik. Még az éltanuló Európa is csak a 2,5-3 Celsius-fokos hőmérséklet-növekedési szcenárió karbonárát fizeti meg, az öreg kontinensen kívüli régiókról meg jobb nem is beszélni, ők úgy viselkednek, mintha nem is lenne holnap.
A kérdés feszít belülről: mi lesz akkor, ha továbbra sem fogjuk megfizetni a karbonszennyezés valós költségét? Valóban eljön értünk Joe Black és elhozza a végzetünk napját? Ha az egyensúlyi szintet a karbonárak nem érik el, akkor kevesebb zöld beruházás valósul meg a szükségesnél, és tovább fogyasztjuk az olcsó környezetszennyező termékeket. Így nem leszünk képesek elkerülni a társadalmi költségek radikális emelkedését, a jólétünk és a társadalmi berendezkedésünk, majd végül a biztonságunk is veszélybe kerülhet. Én magam ugyan nem hiszek a „végzet napja” típusú szcenárióban, de úgy vélem, hogy ebben az esetben egy hosszú, több évtizeden keresztüli pangás, fokozatos gazdasági és társadalmi lejtmenet következik be.
Ez sajnos már nem csak jövő idő, ebben a romlásban már jó pár éve benne is vagyunk:
a modern társadalomtörténetben a gyermekeink generációja az első, amely várható életszínvonala alulmúlja a szüleiét.
A mezőgazdasági termelői és ebből következően az élelmiszerárak növekedése gyorsuló ütemű; a nemzetközi áruszállítás költsége drasztikusan emelkedik folyamatosan emelve a globális forgalomba kerülő áruk és ipari alapanyagok árszínvonalát; a szolgáltatások és a rezsi ára világszinten kilőtt; a világpolitikai helyzet egyre feszültebb. A radikálisan növekvő társadalmi költségek alattomos beszivárgása az árakon keresztül folyamatosan, gyorsuló ütemben történik majd meg, elszegényítve óriási tömegeket, és végül elérhetünk oda, hogy már csak egy szikra kell a társadalmi robbanáshoz, migrációs válságok, és a kevesebbet erőszakkal újra elosztani hivatott háborúk kitöréséhez.
Ezt kell mindenáron elkerülni, amíg lehet. Nagyon nehéz fizetni valamiért, amiért eddig nem szoktunk, de valamikor el kell kezdeni, és ez most jött el, jobb most túllenni rajta, amíg a költség behatárolható. Ugyan lényegesen drágábbak lesznek a karbonszennyező termékek és szolgáltatások, ha a karbonárazás egyensúlyi szinten beépül az árakba, és rövid- és középtávon rosszabbul fogunk élni miatta, de alkalmazkodni fogunk. Cserébe megnyerjük a minőségi élet lehetőségét a gyermekeink és az unokáink számára. Hívnunk kell tehát a pincért és kérni az ebédszámlát: „Főúr kérem, fizetek!”.
Címlapkép forrása: Getty Images
Oroszország megtorlást indított, nagyon súlyos támadás érte Ukrajnát - Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön
Cikkünk folyamatosan frissül a háború eseményeivel.
Úgy néz ki, nem csak Ukrajna miatt bukik a béke: egyetlen dolog miatt Moszkva is visszadobta a Trump-tervet
Ez a kitétel teljesen elfogadhatatlan.
Brutális változás a műszaki vizsgáknál – nagy szigorításokra készülnek
A motorkerékpáros komoly szigorításra számíthatnak.
Vámháború és ellátási láncok: mit tehetnek most a vállalatok?
A KPMG szakértője elemzi a lehetséges megoldásokat.
Milliárdosok játszótere: itt vannak Budapest legdrágább lakónegyedei
A mai árak mellett már itt is óvatosabbak a vevők.
Záporoznak a fontos gyorsjelentések - Mutatjuk, hogy reagálnak a tőzsdék
Mínuszban az irányadó indexek.
Szándéknyilatkozatot írt alá a 4iG az azeri űrügynökséggel
A szándéknyilatkozat tárgya az űripari terület együttműködési lehetőségeinek feltárására Bakuban.
Újra kimondta egy orosz bíróság: 2 milliárd eurót kell fizetnie a Raiffeisennek
Jó hír a részvényeseknek, hogy ennek nem lesz eredményhatása már a bank szerint.
Elszigetelt bunkerek versengése - Mind autarkisták leszünk
Greg Jensen a Wall Street Journal hasábjain megjelent \"Mind merkantilisták vagyunk\" írása Milton Friedman 1965-ös \"Mind Keynesiánusok vagyunk\" kijelentését próbálta átformálni a modern kor
Az AI hatása a gazdasági fejlettség egyenlőtlenségeire: előnyt növel vagy lemaradást csökkent?
A kutatások és történelem alapján mely országok lehetnek az AI nyertesei és ez mitől függ? Az egyes országokban eltérő mértékben érvényesülhet az AI potenciális növekedési hatása, amit
A nearshoring jelenség átrendezi a világkereskedelmet - Délkelet-Ázsia lehet az egyik nyertes
A nearshoring trendje révén Vietnám, Malajzia, Indonézia, Thaiföld és India kulcsszereplővé válnak a globális ellátási láncokban, miközben erősödnek a regionális gazdasági és ipari együ
Jobban drágult a hütte, mint a kisbolt
A síelés mindig is a jómódúak sportja volt, de ha az európai síparadicsomok áremelkedése folytatódik, akkor lassan igazi luxuscikk lesz belőle. A végéhez közeledő idei...
The post Jobban dr
Sokszínűség és befogadás: ESG fókuszban a vállalati kultúra
A fenntarthatósági szempontok (ESG - Environmental, Social, Governance) ma már nem csupán a környezetvédelemről és a szabályozási megfelelésről szólnak. A \"Social\" (társadalmi) pillér ugya
Van egy előrejelzés, ami akár működhet is
Három hete havazott, múlt héten eljött a 30 fok - mintha Donald Trump vámbejelentéseit néznénk az időjárás köntösébe bújva. Ilyen az, amikor a bőrünkön kezdjük...
The post Van egy előre
Így vehetsz saját ingatlant fiatalon, gyermek és támogatás nélkül
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Így vehetsz saját ingatlant fiatalon, gyermek és támogatás nélkül Lehetetlen? Nem. Nehéz? Igen. Sokan panaszkodnak, hogy ma Magyarországon lehetetlen
Amit a unit linked biztosításokról tudnod kell(ett volna)
Hogy mennyire nem felesleges írni a pénzügyi termékekről újra és újra, az a múlt heti cikk hozzászólásaiból derül ki, akár itt, akár a Facebookon. Hiába volt róla már számtalanszor sz


- Karnyújtásnyira volt az ukrajnai háború lezárása – Tényleg egyetlen dolog miatt borul most minden?
- Mától kaphatók az új lakossági állampapírok – melyikbe érdemes most befektetni?
- Brüsszel bekeményít: az EU komolyan nekimegy a belső fenyegetéseknek
- Elhunyt Ferenc pápa - Egy korszak ért véget a katolikus egyházban
- Itt a halállista: ezeket a befektetéseket kerüld most
Tőzsdézz a világ legnagyobb piacain: Kezdő útmutató
Bemutatjuk, merre érdemes elindulni, ha vonzanak a nemzetközi piacok, de még nem tudod, hogyan vágj bele a tőzsdézésbe.
Miért a tőzsdei befektetést válasszam az állampapír helyett?
Online előadásunkon megvizsgáljuk a két befektetési formát, megtárgyaljuk az előnyeiket és a hátrányaikat, sorra vesszük mikor mibe érdemes fektetni.
Megállíthatatlan a földek drágulása, de nem mindenki profitálhat belőle
Drámai áremelkedés tapasztalható: 2010 óta közel négyszeresére emelkedtek a termőföldárak Magyarországon.
Miért járt kétszer Magyarországon Ferenc pápa? És mi lesz az egyházfő öröksége?
A Checklistben Hortobágyi T. Cirill főapátot, a Pannonhalmi Főapátság vezetőjét kérdeztük.
Sokakat megrémisztett a Fed-elnök beszéde – Hova mehet most a pénz?
Estek a piacok a beszéd hatására.
Kiadó modern irodaházak
Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.