Kíméletlen tempót diktál az EU az emisszió csökkentése érdekében - Tudják tartani a lépést a vállalatok?

Kíméletlen tempót diktál az EU az emisszió csökkentése érdekében - Tudják tartani a lépést a vállalatok?

A gazdaság zöldítése már minden ponton jelen van az életünkben, a szelektív hulladékgyűjtés, vagy az újrahasznosítás egyéni fontosságától kezdve, a legnagyobb vállalatok karbonkibocsátásának szabályozásán át, egészen a világ majdhogynem összes országának részvételével zajló klímacsúcsig. Olyan kontinenseket összekötő, kereskedelmi kapcsolatokat befolyásoló, gazdaságokat irányító szabályok, megfelelési kötelezettségek indultak már el a világban, amelyek nélkül hosszú távon kikényszeríthetetlen lenne az emissziócsökkentés, és végső soron a 2050-es klímasemlegesség. Papp Bernadettel, a Pact Capital szenior piaci elemzőjével beszélgettünk a legfontosabb dekarbonizációval kapcsolatos mechanizmusokról, a tavaly év végi klímacsúcs eredményeiről és hiányosságairól, az uniós karbonvám elindulásáról, a rekord magas, majd 2023-ban csökkenő uniós szén-dioxid kvóta árfolyamról, az önkéntes alapú karbonpiac tisztulásáról, az olyan még gyerekcipőben járó technológiákról, mint a szén-dioxid-megkötés és -tárolás, valamint a magyar szén-dioxid kvóta adó hatásai és a 2024-es várakozások is előkerültek.

Egy új agrár-fintech megoldás tört be Magyarországra: így juthatnak extra pénzhez a gazdálkodók

Egy új agrár-fintech megoldás tört be Magyarországra: így juthatnak extra pénzhez a gazdálkodók

A klímabarát mezőgazdaságot támogató európai fintech cég, az Agreena bejelentette magyarországi működését. Ezzel a vállalat a közép-európai régió harmadik országaként (Lengyelország és Románia után) a magyar gazdálkodók számára is hozzáférést ad a talajszén-tanúsítási programhoz, amelyen keresztül extra jövedelemre, jelenleg hektáronként átlagosan évi 65 euróra tehetnek szert a gazdálkodók. A regeneratív (talajbarát) gazdálkodási eljárásokat az EU is támogatja, a teljes átállást 2030-ra tűzte ki.

Hogyan használjuk a karbonpiacot a fenntarthatósági elvárások teljesítéséhez?

Hogyan használjuk a karbonpiacot a fenntarthatósági elvárások teljesítéséhez?

A karbonkvóták árfolyamának várható növekedése egyre nagyobb súllyal kényszeríti a legszennyezőbb iparági szereplőket szén-dioxid-kibocsátásuk csökkentésére, azonban a gazdasági szereplők nagyobb részét kötelező érvénnyel nem érinti az uniós megfelelési kényszer. Ugyanakkor az önkéntes piacon ezeknek a vállalkozásoknak is van lehetőségük a karbonlábnyomuk ellentételezésére, amit a befektetők, finanszírozó bankok, piaci partnerek vagy éppen a vásárlók egyre inkább el is várnak. A Pact Capital szakértőjével, Papp Bernadettel arra kerestük a választ, hogy hogyan válik karbonsemlegessé egy nem kifejezetten termelőtevékenységet végző vállalat, hogyan lehet megállapítani a szén-dioxid-kibocsátás mértékét, és mennyibe fog kerülni a karbonsemlegesség egy vállalkozás számára.

Energiaválság a karbonpiacokon: most ugrik csak igazán a kereslet

Energiaválság a karbonpiacokon: most ugrik csak igazán a kereslet

A kibocsátási kvóták kereskedelmét (EUA), az önkéntes szén-dioxid-kompenzációkat, valamint a zöldáram származási garanciák piacát nem egyszerű átlátni, bár mindegyik valamely fenntarthatósági terméket, ennek kereskedelmét foglalja magába, mégis számos pontban van eltérés közöttük. A szén-dioxid-projektek, az energiahatékonysági projektek és tanúsítványok, a megújuló villamosenergia-, illetve a gázpiacok, a megújuló üzemanyagok és a kibocsátási egységek szolgáltatásával foglalkozó ACT vállalat néhány éve két külön szervezetként foglalkozik a felsorolt tevékenységekkel, így az ACT Commodities és az ACT Financial Solutions egy-egy szakértője válaszolt a környezeti megoldások piacára vonatkozó kérdéseinkre. Vuk Kopanját, az ACT Commodities környezeti megoldások szolgáltatóját, tanácsadóját, valamint Szász Szilárdot, az ACT Financial Solutions környezetvédelmi megoldásokért felelős szakértőjét kérdeztük.

Nagy pofont kaphat a klímaváltozás miatt az agrárium - Mit lehet ellene tenni?

Nagy pofont kaphat a klímaváltozás miatt az agrárium - Mit lehet ellene tenni?

Az agrárium az egyik legjobban kitett iparág a klímaváltozás miatt egyre sűrűbben előforduló szélsőséges időjárásnak. Ezért is fontos, hogy visszafogjuk a károsanyag-kibocsátásunkat, amíg még lehet, és ehhez ne csak a sokszor emlegett energiaiparban, hanem akár a mezőgazdaságban is eszközöljünk változásokat. A mezőgazdaság károsanyag-kibocsátás szempontjából nem a legszennyezőbb iparág, mégis a globális népességnövekedés miatt félő, hogy egyre nagyobb arányt fog képviselni az ÜHG-kibocsátásban (üvegházhatású gázok). A népesség számának alakulását nehezen lehetne befolyásolni, főleg a fejlődő országokban, így eredményesebb lehet az egyéni fogyasztási szokások változtatásában, illetve néhány esetben a technológiai újításokban keresni a javulási lehetőségeket. De vajon hogy ér össze az agrárjövő és a klímaváltozás? Egyáltalán csökkenthető a mezőgazdaság környezetterhelése? Vannak olyan mezőgazdasági ágazatok, amelyek veszélybe kerülhetnek Magyarországon a klímaváltozás miatt?

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Elképesztően gyenge GDP-adat érkezett - ismét technikai recesszióban Magyarország
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.