Legyen szó finanszírozásról, ipari tevékenységről, energetikáról, vagy épületszektorról, egy zöldebb üzletmeneten és a fenntartható napi működésen dolgozik folyamatosan sok-sok magyarországi vállalat, szakértő. Az ESG, a zöld technológia, a környezeti és társadalmi szempontok mindenkit egyre komolyabban érintenek, és az üzleti világot is jócskán befolyásolják. Jól mutatja ezt az elmúlt időszak bejelentési dömpingje is: más és más vállalatok számoltak be az elkészült fenntarthatósági jelentésekről, az energetikai fejlesztésekről, partnerségi megállapodásról, új kezdeményezésről, vagy elnyert zöld minősítésről. A zöld átállás különböző aspektusaival a Portfolio is foglalkozik az április 24-i össziparági Sustainable Tech konferencián.
A fejlesztési pályák kijelöléséről, az egyes szektorok vagy technológiák hosszú távú megváltozásáról, átalakulásáról szól többek között a múlt hónapban elkészült Nemzeti Energia- és Klímaterv felülvizsgálati tervezete. Mivel Magyarország is vállalta a 2050-es nettó klímasemlegesség elérését, így a következő 25 év, illetve kiemelten a 2030-ig tartó időszak beruházási politikájának, ösztönzési rendszerének, megvalósítani kívánt zöld megoldásainak az alapja ez a dokumentum. Mit tartalmaz? Például a nap-, a szél-, és a geotermikus energia berobbantását Magyarországon, a hidrogén alapú közlekedés jövőjét, valamint 2,6 millió lakóépület felújítására vonkozó célokat. Sajnos az előbbi felsorolás és a mögöttük rejlő nagyratörő tervek a távolabbi jövő elképzelései, rövid távon ugyanis egy lassabban csökkenő CO2-kibocsátási utat jelöl ki a tervezet és inkább a 2030-as évek utánra csoportosítja át a feladatok markáns részét. A Green Policy Center értékelte a legújabb NEKT tervezetet: rámutatott a hiányosságokra, illetve a legfontosabb célkitűzésekre, amit a dokumentum tartalmaz, és összefoglalta az alszektorokban - energia, ipar, közlekedés, épületek, stb. - várható változásokat, amely mind a klímasemlegesség elérése érdekében fog hazánkban bekövetkezni.
Magyarország azon hat uniós tagállam közé tartozik, amelyeknek mind a bruttó hazai terméke (GDP), mind az üvegházhatású gázkibocsátása (ÜHG) esett az idei első negyedévben a tavalyi első negyedévhez képest – közölte az Eurostat. Uniós szinten 2,9%-os volt az ÜHG-kibocsátás esése, miközben a GDP 1,2%-kal nőtt, tehát a nagy többség tényleg anélkül tudott növekedni, hogy a károsanyag-kibocsátása is nőtt volna.
Ma van a Föld napja, a klímaváltozást hangsúlyozva még a Google kereső animációja is a felmelegedéssel foglalkozik. A klímaváltozással kapcsolatban az egyik legfontosabb cselekvési terület az üvegházhatású gázok kibocsátásának szabályozása, és talán az ÜHG-kibocsátás az egyik legtöbbször emlegetett mutatószám is egyben. Az Eurostat adatai alapján megnéztük, hogy mennyi rosszat teszünk a környezetnek azzal, hogy ma is elmentünk dolgozni, pontosabban fogalmazva, hogy mekkora az egy foglalkoztatottra jutó üvegházhatású gázok kibocsátása az egyes országokban, többek között Magyarországon.
Az agrárium az egyik legjobban kitett iparág a klímaváltozás miatt egyre sűrűbben előforduló szélsőséges időjárásnak. Ezért is fontos, hogy visszafogjuk a károsanyag-kibocsátásunkat, amíg még lehet, és ehhez ne csak a sokszor emlegett energiaiparban, hanem akár a mezőgazdaságban is eszközöljünk változásokat. A mezőgazdaság károsanyag-kibocsátás szempontjából nem a legszennyezőbb iparág, mégis a globális népességnövekedés miatt félő, hogy egyre nagyobb arányt fog képviselni az ÜHG-kibocsátásban (üvegházhatású gázok). A népesség számának alakulását nehezen lehetne befolyásolni, főleg a fejlődő országokban, így eredményesebb lehet az egyéni fogyasztási szokások változtatásában, illetve néhány esetben a technológiai újításokban keresni a javulási lehetőségeket. De vajon hogy ér össze az agrárjövő és a klímaváltozás? Egyáltalán csökkenthető a mezőgazdaság környezetterhelése? Vannak olyan mezőgazdasági ágazatok, amelyek veszélybe kerülhetnek Magyarországon a klímaváltozás miatt?
A szenes erőművek fokozottabb igénybevétele és a koronavírus-járványból való gazdasági talpra állás, több közlekedés együtt oda vezetett, hogy tavaly mintegy 6,2%-kal ugrott az Egyesült Államok üvegházhatású gázkibocsátása – derül ki a Rhodium Group elemzéséből.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Olajraktárt ért támadás az éjjel.
Vidéken várhatóan 10% alatti szobaár-emelkedést bír majd el a piac
Mozgalmas esztendő volt, annyi biztos.
Intenzív szakaszában van a háború.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
