Telekom: három fő pillére épül a fenntarthatósági jelentés
Klímavédelmi, digitalizációs és sokszínűségi célok mentén meghatározott fenntarthatósági stratégiát tett közzé a Magyar Telekom a fenntarthatósági jelentésében. A vállalat fenntarthatósági törekvéseinek három pillére a klímavédelem, a digitalizáció és a sokszínűség, esélyegyenlőség nem változott, 2023-ban még pontosabb számítások mentén határozták meg a vállalásaikat. Elkezdték kidolgozni a zöld átmenetre vonatkozó részletes terveiket, mellyel összességében a scope 1-2-ben 80%-os üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentést érnének el 2030-ig. A vállalat saját energiahatékonyságának növelése mellett 2023-ban feltérképezte, hogy milyen termékeket és szolgáltatásokat tud nyújtani, mely az éghajlatváltozás mérséklését vagy az ahhoz való alkalmazkodást segíti elő. Ezek egy része tesztelési fázisban van, ilyen az energiamenedzsment megoldás is, melyet elsőként a saját székház működésénél vizsgált.
Közzétette a harmadik fenntarthatósági jelentését a Vitesco Technologies
A modern hajtástechnológiák gyártásával foglalkozó cég fenntarthatósági jelentésében többek között a Globális Jelentéskészítési Kezdeményezés (GRI), az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok (SDGs), az ENSZ Globális Megállapodás szabványai, és a klímaváltozással kapcsolatos pénzügyi közzétételekkel foglalkozó munkacsoport (TCFD) standardjai voltak mérvadóak. A vállalat 2023-ban egy lényegességi elemzést is készített az európai vállalati fenntarthatósági jelentésre vonatkozó irányelvnek (CSRD) megfelelően, a fenntarthatósági programjukat ennek megfelelően fejlesztették: a meglévő hat központi téma – tiszta mobilitás, klímavédelem, erőforrás-hatékonyság és -körforgás, tisztességes munka és sokszínűség, felelős beszerzés és partnerségek, valamint munkahelyi egészségvédelem és biztonság – megerősítésre került, és hetedik elemként az üzleti etika és megfelelőség tárgyköre is bekerült a programba.
A fejlődés mérésére olyan mutatókat használnak, mint a munkavállalók elégedettsége (eNPS), a baleseti ráta, a hulladék-újrahasznosítási kvóta, valamint az elektrifikációs megoldások üzleti részesedése. A vállalat közép távú célja, hogy 2030-ra a 2019-es bázisévhez képest 100%-kal csökkentse a saját tevékenységeikből (Scope 1 és 2) származó üvegházhatású gázkibocsátást, valamint 2030-ig a 2021-es bázisévhez képest 25%-kal mérsékelje az abszolút (Scope 3) kibocsátását. A teljes értékláncot figyelembe véve 2040-re nettó zéró szintre törekednek.
Zöld áram az E.ON saját tulajdonú telephelyeinél, üdülőinél, egyes ügyfélszolgálati irodáinál
2024. január 1-jétől az E.ON Hungária Csoport csaknem hetven ingatlana megújuló forrásból származó zöldenergiával működik. Az elmúlt év végén megkötött zöldenergia-szerződés lefedi az E.ON saját tulajdonú telephelyeit, üdülőit, egyes ügyfélszolgálati irodáit, és több bérelt ingatlanát is. Ezek a létesítmények évente összesen 9 millió kilowattóra áramot fogyasztanak. Ennek egy részét, 2-300 ezer kilowattórányi áramot a korábbi években is saját zöld forrásból fedezett az energiacég. Mostantól azonban az érintett ingatlanok teljes energiafogyasztása fenntartható forrásból származik.
Az ingatlanok üzemeltetéséhez, a saját napelemes rendszereivel megtermelt zöldenergia mellett magyarországi megújuló erőművekből származó zöldenergiát, valamint származási garanciát is vásárol az E.ON, de további napelemek telepítését és üzembe helyezését is tervezik.
A származási garancia olyan tanúsítvány, amely hivatalos biztosítékot jelent arra, hogy egy adott mennyiségű áramot igazoltan megújuló energiaforrásból – pl. nap, szél vagy biogáz erőműben - állítottak elő.
A fenntartható forrásból származó energia eredménye, hogy a cégcsoport szén-dioxid kibocsátása évente 2038 tonnával csökken. Ez nagyjából egyenértékű 1025 személyautó éves szén-dioxid kibocsátásával vagy 408 hektár erdő éves széndioxid-megkötő képességével.
Madárbiztos fejlesztések
A vállalat továbbá arról is beszámolt, hogy az 55 hektáros Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központ területén a föld alá viszi a középfeszültségű hálózatot, elbontva a légvezetéket. Az ország legnagyobb, szigorú hazai és uniós környezetvédelmi előírásoknak megfelelően üzemeltetett fedetlen hulladéklerakója odavonzza a sirályokat, varjúféléket, és olyan védett madárfajoknak is táplálkozó- és fészkelőterületet kínál, mint az egerészölyv, a holló, a vércse, a partifecske vagy a fehér gólya. A termetes, több mint másfél méter szárnyfesztávú gólyák számára a területen futó szabadvezetékek kockázatot jelentettek, a fejlesztéssel megszűnnek azok a gyakori áramszünetek a térségben, melyet a gólyák fészekrakó tevékenysége, a vezetékre ejtett ágak miatt tapasztalhattak a környéken élők. A felszabaduló, vezeték nélküli oszlopokat és kereszttartókat nem bontják el az áramszolgáltató szakemberei, így azok a gólyák biztonságos fészkelő- és kilátóhelyeivé válhatnak majd.
Energiapiaci fejlesztéseken dolgozik az Opus Energetika
Dekarbonizáció, ellátásbiztonság és innováció mentén valósítják meg fejlesztéseiket az Opus Global cégcsoport energetikai vállalatai. Ennek egyik eredménye, hogy az ÜHG kibocsátásuk közel 40%-kal csökkent 2022-höz képest - áll a vállalat közleményében. A fejlesztési területek többek között:
- Megújuló energiaforrások bevezetése, integrálásuk támogatása: A 26 177 km-es hálózatot üzemeltető Opus Titász Zrt. hálózatához kapcsolódóan jelenleg 975 MW beépített kiserőművi és további 331 MW beépített teljesítményű háztartási méretű kiserőmű („HMKE”) üzemel. A kiserőművek 80%-a, a HMKE-k 100%-a megújuló energiaforrást hasznosító, zömmel napelemes termelőberendezés. A kiserőművek csatlakozási igényeinek száma meredeken emelkedik, ezért a vállalat folyamatos hálózatfejlesztési tevékenységével kívánja biztosítani, hogy a hálózat képes legyen kezelni a megújulókhoz kapcsolódó hálózati terhelésnövekedést.
- Alállomások energiafelhasználásának optimalizálása: A villamosenergia-felhasználás csökkentése érdekében, a műszaki berendezésekre, eszközökre előírt hőmérsékletek, valamint páratartalom figyelembevételével, termosztátokkal, automatikusan szabályozott módon végzik az alállomások (nagyfeszültségű kapcsolóállomások és nagy/középfeszültségű transzformátorállomások) helyiségeinek, szabadtéri berendezéseinek és műszaki szekrényeinek fűtését, valamint az alállomási épületek relétereinek hűtését. Ezen túl, az önfogyasztás biztosítása érdekében eddig négy alállomáson (Kaba, Kunmadaras, Túrkeve és Sényő) telepítettek napelemeket.
- Régi, elavult katódállomások rekonstrukciója: A 33 760 km hosszúságú elosztóhálózatot üzemeltető Opus Tigáz egyik legnagyobb fejlesztése 2023-ban a több mint 30 éves, 40-60%-os hatékonyságú katódállomások lecserélése volt. A 30 darab megújult katódállomás modern típusú, ipari, erősen környezettűrő kivitelű, szabályozható, 92%-os hatásfokú korrózióvédelmű tápegységet kapott. A fejlesztéshez kapcsolódóan kivitelezési szakaszban van 86 db katódállomás távvezérlésének hardveres és szoftveres kialakítása a távfelügyeleti rendszer felhasználásával. A távszabályozás csökkenti az energia-felhasználást, mert a védőáramokat a védelemhez szükséges megfelelő szinten tudják tartani a korábbi középértékekhez képest. A távfelügyelet fejlesztése során a távoli beavatkozás/szabályozás valósult meg, az automatikus POMES-ek szerkezetpotenciálra szabályozása 2024. novemberéig várható.
Összefog az MBH Bank és az Ipoly Erdő Zrt. az erdőállományok rehabilitációjáért
Együttműködésre lépett az MBH Bank és az Ipoly Erdő Zrt., amelynek értelmében a bank a Nyírjesi Parkerdő aszály- és viharkárokat szenvedett erdőállományainak rehabilitációjában lép fel támogatóként, de további, erdőkárokat elszenvedett állomány is megújulhat Nógrád- és Pest megye szerte az együttműködési program keretében. Az első vállalás, az idegenhonos fafajokból álló, aszálykárt elszenvedett és kipusztult erdőállományok – elsősorban lucfenyvesek rehabilitációjára irányul. A már megtisztított területeken őshonos fafajok elültetésével újítják meg az erdőt. A kitűzött célok közé tartozik a Nyírjesi Parkerdő károsodott területeinek helyreállítása is, amely közkedvelt kiránduló- és rekreációs terület, de a kipusztuló és kidőlő fák gyakran a rekreációs célokat szolgáló berendezéseket és pihenőhelyeket is veszélyeztetik, valamint turista-, és gyalogutakat tesznek járhatatlanná. Annak érdekében, hogy a természetvédelmi terület továbbra is alkalmas maradhasson a látogatók befogadására, az együttműködés során megkezdődnek a parkerdő funkcióinak helyreállítási munkálatai, továbbá újabb fákat ültetnek el az erdő megőrzése érdekében.
13 ezer újabb facsemete
A bank közleményében arról is beszámolt, hogy egy belső kezdeményezés keretében idén 13 000 őshonos facsemetét ültetett el Tolna vármegyében. A 2023 márciusában indult MBH Erdő program hozzájárul a vállalat ESG Stratégiájában meghatározott dekarbonizációs célok eléréséhez és felhívja a kollégák és ügyfelek figyelmét a természetvédelem fontosságára. A kezdeményezés első lépéseként 2023 márciusában 10 000 facsemetét ültetettek Dél-Dunántúlon és idén márciusban újabb programot indítottak: a Tolna vármegyében található Hőgyész községben a tavalyi évben megkezdett hagyományt folytatva 13 000 őshonos fát ültettek.
Az övezet erdőállománya különösen kitett a klímaváltozás regionális hatásának, amely melegedő, csapadékban elszegényedő tendenciát mutat. Ennek hatására az erdőt alkotó bükkösök, gyertyános-tölgyesek és kocsánytalan tölgyesek területaránya is csökkenésnek indult, így az elültetett fákkal az erdőség fennmaradását segítik. A 13 ezer fa a szakértői becslések alapján az erre kijelölt 1,3 hektárnyi területen évente 220 tonna szén-dioxidot képes megkötni, figyelembe véve, hogy ez az érték a fák növekedésével változhat.
EcoVadis jelvényt kapott a Forest-Vill Kft.
EcoVadis Committed elismerést kapott a Forest-Vill Kft. A fenntarthatósági minősítések készítésére szakosodott nemzetközi ügynökség a budaörsi székhelyű cég üzleti tevékenységét és vállalatirányítási rendszerét értékelte 21 kritérium, és négy terület mentén: környezetvédelem, a munkavállalói és emberi jogok, illetve az etika és a fenntartható beszerzés. A 0-tól 100 pontig terjedő skáláján összesen 54 pontot ért el a villamosipar és energetikai rendszerek tervezése, illetve kivitelezésével foglalkozó kkv. A cég egyik folyamatban lévő projektje Magyarország eddigi legnagyobb energiatárolójának építése Szolnokon, mely lehetővé teszi, hogy az időjárásfüggő megújuló energiaforrásokból áramot termelő erőműveket még nagyobb arányban lehessen a magyar villamosenergia-hálózatra kapcsolni.
Az EcoVadis által kidolgozott kritériumrendszer többek között olyan nemzetközi fenntarthatósági szabványokon alapul, mint az az ENSZ üzleti és emberi jogokra vonatkozó irányelvei vagy a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) egyezményei.
Címlapkép forrása: Getty Images
