A hazai KKV-k digitális érettségét vizsgáló Digiméter szerint a kis- és középvállalkozások nagyrészt megtartották ugyan a koronavírus miatti kényszerdigitalizáció eredményeit, de nem fejlődtek tovább. Bizonyos területeken még negatív tendencia is látható: a 2021-es 74 százalékról 2022-re 69 százalékra csökkent azoknak a cégeknek az aránya, amelyek rendszeresen figyelik a működésük közben keletkező adatokat, hogy azokat később felhasználják a döntéshozatal során. Az adatvezérelt működés nélkül viszont ma már aligha lehetséges jelentős technológiai fejlesztéseket véghez vinni, a digitalizáció alapját az adatok strukturált és célhoz igazított feldolgozása jelenti.
A kutatás arra is kitér, hogy a gazdasági recesszió, a növekvő energiaárak és infláció hatására a cégek várhatóan hatékonyságuk javításába kezdenek, aminek alapvető eszköze lehet a digitalizáció és az adatvezérelt működés erősítése.
Nemzetközi viszonylatban még súlyosabb a helyzet
Európai összehasonlításban sem éppen rózsás a helyzet, Magyarország évek óta a leszakadók között helyezkedik el a DESI-ranglistákon, amely az uniós országok digitális teljesítményét és versenyképességét méri négy összetevőn keresztül: összekapcsoltság, humán tőke, internetes szolgáltatások igénybevétele és a digitális technológia integrációja. 2022-ban az e-közigazgatási szolgáltatások növekvő igénybevételének köszönhetően hazánk ugyan egy helyet előre tudott lépni a rangsorban, de
a 22. hely továbbra is nagyon súlyos lemaradást jelent az uniós átlagoktól szinte valamennyi dimenzióban.
Viszonylag jól teljesít az ország a digitális (vezetékes és mobil) infrastruktúrában, ugyanakkor mind az állampolgárok digitális készségei, mind a vállalkozások digitális felkészültsége terén hatalmas a lemaradás.
„Azt nem mondhatjuk, hogy digitálisan nem fejlődik a magyar KKV szektor, mert nyilván azért nagyon sok mindenben léptünk előre, de uniós viszonylatban, mivel más országok is zárkóznak fel, összességében stagnáló teljesítményt látunk” – mondta a Portfolio-nak Barabás Tamás, a VOSZ társelnöke, aki szerint különösen gyengén teljesítenek a hazai kkv-k a közösségi média intenzív és céltudatos használatában, illetve a különböző integráltabb rendszerek használatában, az e-kereskedelemben és határon átnyúló értékesítés tekintetében.
De fejlődés is látható, például az elektronikus számlázás kapcsán nyilván a NAV integrációknak köszönhetően egyre szélesebb kör kényszerül felzárkózni, de a VOSZ társelnöke szerint a digitális átállás kategóriájához az ilyen jellegű informatika eszközök használata már kevés, ennél komplexebb módon kell informatikai eszközöket és szoftvereket alkalmazni, hogy ez a felmérésekben, de még inkább a hatékonyságban is látványosabban kiütközzön.
„Amíg a 1990-es, 2000-es évek még magáról a digitalizációról szólt, tehát olyan folyamatokról, hogy mondjuk egy füzet lapot vagy táblázatot Excelben jelenítsünk meg, addig a 2010-20-as évek már a digitális transzformációról, amikor az egyes informatikai rendszerek bevezetésével maguk az üzleti folyamatok is átalakulnak, adott esetben szervezeti, kulturális változást is okoznak” – tette hozzá Barabás, aki szerint azt is látni kell, hogy a digitális eszközök alkalmazásához
ma már nem elég egy tanfolyamra elküldeni a munkavállalókat, hanem készségszintre kell emelni ezeknek az eszközöknek a használatát:
Számos olyan példát látni, amikor bevezetnek egy cégnél egy CRM rendszert vagy egy összetettebb ERP rendszert, de azt nem olyan hatékonysággal használják ki, mert a betanítás nem teljeskörű, illetve nem elég tartós, nem sajátítják el a dolgozók az ehhez tartozó vállalati kultúrát, ezeknek az eszközöknek a használata nem épül be készségszinten.
VOSZPort: díjmentes ösztönzőnek szánják
A mikro és kisvállalkozások digitális felzárkózásnak elősegítésére indított el a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége a VOSZPort-ot, amely egy vállalkozói vezérlőpult, ahonnan számos szoftver elérhető a számlázó programoktól a CRM rendszerekig, minden vállalkozás számára díjmentesen.
A mikro és kisvállalkozások többsége jó esetben egy számlázóprogramot használ, de más digitális eszközök használatában jelentősen el vannak maradva. A VOSZPort külső szolgáltatókat integrálva és saját fejlesztéssel nyújt olyan alapfunkciókat, amelyen keresztül a vállalkozások számos lehetőséget próbálhatnak ki. Regisztrációkor az adott céget mérete, tevékenységi köre és létszáma alapján egy döntéstámogató algoritmus besorolja egy kategóriába és annak megfelelően kínál neki lehetőségeket.
Egy kisebb cég számára például nyilván nem feltétlenül ajánl egy CRM rendszert, de egy időpontfoglalót és számlázóprogramot igen, a lényeg, hogy a felhasználó kap egy ajánlást, hogy mi az, amit az ő cégméretéhez viszonyítva érdemes lenne kipróbálnia
– mutat rá a szoftver működésére Barabás. Elérhető banki tranzakció kezelés is, tehát a vállalkozó az összes számláját biztonságos módon össze tudja kötni a platformmal és egy helyen látja a számláit, ezek között szűrni tud, automatikusan jelzi a fizetett tételeket, de elérhetőek kalkulátorok, céginformációs lekérdezések egyaránt.
A platformot integrálták más szolgáltató felületekkel is, így az IFKA Közhasznú Nonprofit Kft. (IFKA) által üzemeltetett vali.hu-val is, ahol támogatásokról, hitelekről, képzési és szakértői szolgáltatásokról tájékozódhatnak a vállalkozók. Az integráció ezesetben azt is jelenti, hogy külön felhasználói regisztráció nélkül, egy kattintással megtudhatják, hogy mi a KKV státuszuk, és milyen forrás lehetőségeik vannak.
„Egy vállalkozónak kiigazodni az összes hivatali honlapon nem egyszerű, ezért elérhetővé tettünk egy olyan menüt is, amiben strukturáltan bemutatjuk, hogy melyek azok a fontos linkek, amik a hétköznapokban hasznosak lehetnek, legyen szó pályázati lehetőségekről, vagy NAV-os ügyintézésről, földhivatali lekérdezésről” – mondta Barabás, és hozzátette, hogy lehetőségük van a cégeknek olyan funkciókat is kipróbálni, mint például az e-szerződéskötés vagy e-aláírás, amelyekhez egy meghatározott időszakra díjmentes hozzáférést biztosítanak neki.
„Azzal, hogy beintegráljuk a VOSZPortba ezeket a rendszereket és díjmentes időszakokat biztosítunk, az a célunk, hogy rávegyük a vállalkozókat, hogy olyan rendszereket próbáljanak ki, amit korábban nem tettek volna meg, és ezzel ösztönözzük ezek használatára.”
A VOSZ célja, hogy a regisztrált felhasználók száma év végére megközelítse a tízezret, amelyre jó esélyt látnak, mert a digitalizáció terjedésének egyik korlátját abban látják, hogy a cégek nagyon sok lehetőség közül választhatnak, de mivel ezek nincsenek személyre szabva, sokan tanácstalanok abban, hogy számukra mi lehet jó eszköz.
A cikk megjelenését a VOSZ támogatta.
Címlapkép forrása: Getty Images
