Hétfőn reggel közzétette az MNB a magyar biztosítási szektor idei első három negyedévének a statisztikáit. A díjbevételek szempontjából a július elejétől szeptember végéig tartó időszak kifejezetten jól sikerült:
életbiztosítási oldalon a szociális hozzájárulás (szocho) bevezetésére felépített „kampány”, nem-életbiztosítási oldalon a díjak indexálása lökte felfelé a díjbevételeket.
A felügyeleti statisztikákból kiderült, hogy
- az életbiztosítási piac díjbevétele a harmadik negyedévben 11,8%-kal nőtt, az év eddigi részében viszont az egyszeri díjak visszaesése miatt 9,7%-kal csökkent,
- a nem-életbiztosítási piac díjbevétele a harmadik negyedévben 18,9%-kal emelkedett, az év eddigi részében viszont csak 14,5%-kal,
- a teljes magyar biztosítási piac díjbevétele 16,2%-kal nőtt a harmadik negyedévben, az év eddigi részében viszont csak 4,1%-os a növekedés.
Folyamatosan csökken az életbiztosítások részesedése a piacon: a szeptember végig realizált 1149 milliárd forint díjbevételnek már a 63%-a származott vagyon- és felelősségbiztosításokból.
Alábbi táblázatunkban összefoglaltuk, hogy melyik termék hogy teljesített idén eddig. Az életbiztosításokat egyértelműen az adókedvezményes nyugdíjbiztosítások húzzák felfelé (szerződésállományuk egy év alatt lassulva, 8%-kal 477 ezer darabra nőtt), a nem-életbiztosítások esetében pedig szinte egyöntetű a bővülés, ami javarészt nem a szerződésszám, hanem az átlagdíjak emelkedésének köszönhető.
| A díjbevételek év/év változása termékenként 2023-ban | ||
| Kumulált idei | Harmadik negyedéves | |
| Nyugdíj | 17,2% | 17,8% |
| Unit-linked (nem nyugdíj) | -7,1% | -2,0% |
| Vegyes (nem nyugdíj) | -43,7% | 76,8% |
| Kockázati élet | -11,3% | 15,0% |
| Kgfb | 10,6% | 16,8% |
| Casco | 20,5% | 22,1% |
| Lakás | 14,7% | 16,6% |
| Nem gépjármű, nem lakás | 15,5% | 20,9% |
| Összesen | 4,1% | 16,2% |
| Forrás: MNB, Portfolio | ||
Az életbiztosítási piacnak lendületet adott a nyáron a megtakarításokat terhelő 13%-os szocho bevezetése, részben a júniusban megkötött életbiztosítások utolsó pillanatos értékesítése, részben pedig az a tény, hogy a kifejezetten hosszú távú életbiztosításokat (az egyszeri díjasokat 5 év után, a rendszeres díjasokat 10 év után) az új adó nem érinti. Megnőtt eközben idén a rendszeres díjas termékek jelentősége, miután az egyszeri díjas biztosítások jelentős részének a nyereségtartalmát jórészt elvette a tavaly bevezetetett extraprofitadó. A rendszeres díjakból származó bevételek a harmadik negyedévben 11,9%-kal, az első három negyedévben 10,3%-kal emelkedtek, ami látszólag nem rossz teljesítmény, az adott időszakok átlagos inflációjától viszont elmarad. A járvány alatt erős negyedéveket produkáló eseti befizetések 15%-kal magasabbak voltak ugyan a harmadik negyedévben az egy évvel korábbinál, de az idei éves visszaesés így is jelentős, 14%-os. Az egyszeri díjas életbiztosítások díjbevétele az említett okok miatt idén 57%-ot zuhant, a harmadik negyedévben viszont a tavalyi alacsony bázishoz képest 22%-kal nőni tudott.
Terméktípusonként vizsgálva az életbiztosításokat egyértelmű, hogy az adókedvezményes nyugdíjbiztosítások jelentik továbbra is a piac motorját. A vegyes életbiztosítások is megugrottak a harmadik negyedévben, de ez kizárólag az egyszeri díjas termékeknek köszönhető. A nem nyugdíjcélú unit-linked termékeknél visszaesés látható, a kockázati és egyéb életbiztosítások díjbevétele az előző negyedévek gyengébb teljesítménye után az infláció szintjének nagyjából megfelelő mértékben nőni tudott.
A nem-életbiztosítások esetében a cascónál és a vállalati vagyon- és felelősségbiztosításoknál látunk igazán emelkedést, de a harmadik negyedévben a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) és a lakásbiztosítások díjbevétele is jelentősen, egyaránt 17%-kal emelkedett, aminek a jó része a díjak indexálásának lehet az eredménye, a szerződésszám ugyanis a kgfb-nél 0,5%-kal nőtt, a lakásbiztosításoknál viszont 0,4%-kal csökkent, az átszerződések száma pedig egyik terméknél sem lehetett jelentős. A 3,3 millió szerződést számláló lakásbiztosítási piac esetében 2024 márciusa lehet majd a vízválasztó: piaci vélemények szerint legalább 100 ezer szerződésváltást illene produkálnia az extra felmondási lehetőségnek és a rá épített lakásbiztosítási kampánynak.
A vagyonbiztosítások teljesítményére nagy hatással van a károk alakulása. Tavaly nyáron a több mint 40 milliárd forintra rúgó aszálykárok, idén a csak a lakásbiztosításoknál (május 1. és augusztus 31. között) 13 milliárd forintra rúgó viharkárok tépázták meg a biztosítókat. Bár ez a két szám csökkenést indokolna a biztosítók kárráfordításaiban, valójában emelkedtek a nettó kárráfordítások, csak a kötelező biztosítások esetében – vélhetően a kárinfláció miatt – 14 százalékkal, vagyis 3,7 milliárd forinttal.
A nyárra koncentrálódó károkkal magyarázható elsősorban, hogy a nem-életbiztosítási üzletágban a harmadik negyedév a legrosszabb a biztosítók számára eredményességi szempontból, itt most is 7 milliárd forintos negatív biztosítástechnikai eredményt könyveltek el a piaci szereplők, miközben az életbiztosításoknál 8 milliárdos pluszt mutattak ki.
Mivel azonban a nem biztosítástechnikai elszámolások között 6 milliárdos negatív eredményt könyveltek el a biztosítók, összességében veszteségbe csúszott a harmadik negyedév erejéig az ágazat: háromhavi adózott eredménye -4,6 milliárd forint volt, amivel idén még csak 12 milliárdos nyereségnél jár a szektor, ami díjbevételarányosan alig 1 százalékot jelent.
Idén várhatóan valamivel 1500 milliárd forint lesz a magyar biztosítási szektor díjbevétele, ami után a biztosítóknak a MABISZ becslései szerint
idén 142 milliárd forint „hagyományos” biztosítási adót és 94 milliárd forint extraprofitadót kell fizetnie a szektornak (tavaly ez 115, illetve 55 milliárd forint volt).
A kétféle különadó a kormány előzetes jelzéseivel ellentétben várhatóan jövőre is fennmarad, bár a biztosítók szeretnék elérni, hogy állampapír-vásárlásért cserébe a bankokhoz hasonló enyhítést kapjanak az extraprofitadó esetében.
A fenti számok mindenesetre azt jelzik, hogy 100 forintnyi díjbevételből a biztosítók 1 forint profitot termelnek, 16 forintot viszont befizetnek a költségvetésbe különadó formájában. Ceteris paribus
a két különadó nélkül 30% fölött, csak az extraprofitadó nélkül számolva 10% fölött lenne a szektor tőkearányos megtérülése az idei évre ténylegesen várható, legjobb esetben is csak 3-4%-kal szemben.
Címlapkép forrása: Getty Images
