Számos kutatásban, köztük a Hungarian Startup Report elemzéseiben évek óta visszatérő probléma, hogy a hazai ökoszisztémát alkotó vállalkozások nagy részének kiemelt fájdalompont a nem megfelelő szabályozási környezet. Az idén tavaszi adatok szerint a startupok fele Magyarországon kívülre (USA, Nagy-Britannia, Észtország) tette át székhelyét vagy hasonlót tervez a következő hónapokban, az alapítók ennek legfőbb okaként a bürokratikus akadályokat jelölték meg.
Az alapítók elsősorban nem állami finanszírozást vagy több akcelerátor programot akarnak, hanem alapítóbarát szabályozási környezetet
- fogalmazott a kutatást készítő Startup Hungary márciusi közleménye.
Ez a trend a közeljövőben megváltozhat: a startup-szcéna szereplői, érdekvédelmi szervezetek, a kormány és az MNB összefogásával ugyanis jelentősen vonzóbbá válhat a startup munkavállalók ösztönzési rendszere Magyarországon. Az Országgyűlés még idén elfogadhatja azt a törvénymódosítást, amit a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) kezdeményezett, és ami jelentősen átalakítja a startupok adózási környezetét.
Kik alakították a jogszabályt?
Az MNB szakmai támogatásával és a KIM szakpolitikai irányításával született meg a jogszabály, melyre sok éve vár a magyar startup közösség. Az NKFIH (Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal - a KIM háttérszervezete) a Magyar Nemzeti Bank és a Design Terminal is részt vesz az MIT egyetem “Regional Entrepreneurship Acceleration Programjában”, mellyel céljuk, hogy a magyarországi innovációs környezetet a világ legjobbai közé juttassák el. A közös munkának is ez a program az egyik alapköve.
Design Terminal: adminisztratív akadályok miatt ne vigyék el a cégeket
Jónás László, a Design Terminal ügyvezetője a Portfolio-nak elmondta, lényeges elem, hogy törvényileg definiálják a startup – vagy ahogy a jogalkotó fogalmaz: az induló vállalkozás - fogalmát:„Jelen jogszabályra vonatkozóan az a fontos, hogy tudjuk kiknek szeretnénk ezzel segítséget nyújtani. Szakmai szervezetként - és a Startup Hungary kuratóriumi tagjaként - a Design Terminal célja, hogy Magyarországon olyan jogszabályi környezet legyen érvényben, mely nem csak a startup alapítást, hanem a növekedési fázist is támogatja. A definició ahhoz szükséges, hogy célzottan ennek a gazdasági rétegnek tudjunk segítséget nyújtani.”
A Kulturális és Innovációs Minisztérium a jogszabályi keretek kialakításába bevonta a legfontosabb piaci szereplőket, annak érdekében, hogy a megszülető szabályozás megfeleljen számukra. A munkát a Magyar Nemzeti Bank, a Design Terminal, a HVCA, a Bird&Bird ügyvédi iroda és a Startup Hungary is segítette. Jónás szerint a folyamatban résztvevők nemzetközi tapasztalata garancia arra, hogy a jogszabály valódi segítség lesz a startupok számára. A munkafolyamat része volt azon külföldi jogszabályi környezetek elemzése, ahol az ESOP - employee stock ownership plan azaz a munkavállalói részvénytulajdonosi tervek - a startupok véleménye alapján a leghatékonyabban működik. A kutatás alapján alakították ki a magyar szabályozást, mely így az összes olyan kérdést kezeli, mely az európai tapasztalatok alapján fontos a startupoknak.
Mi az az ESOP?
Az ESOP a startupok számára elérhető munkavállalói részesedésösztönzési program. Lényege, hogy az induló vállalkozások kulcsmunkavállalóik részére meghatározott feltételek szerint társasági részesedést biztosíthatnak a startupban. A részesedés motiválja és tulajdonosi szemléletre ösztönözi a programban résztvevő munkavállalókat, továbbá ellensúlyozza azt a problémát is, hogy az induló vállalkozások jellemzően a piacon elérhető bérezésnél gyakran alacsonyabb munkabéreket tud kigazdálkodni.
A problémák orvoslása érdekében a KIM a Pénzügyminisztériummal, valamint az MNB-vel és az érintett kormányzati és piaci szereplőkkel együttműködésben kidolgozta az ESOP hazai meghonosítása érdekében szükséges jogszabálymódosításokat. Az őszi adócsomag parlamenti elfogadásával e módosítások – 2024. január 1-jétől – lehetővé teszik majd, hogy az induló vállalkozások esetében a munkavállalónak juttatott társasági részesedés ténylegesen csak annak értékesítésekor, mégpedig a lényegesen kedvezőbb, árfolyamnyereségből származó jövedelem szabályai szerint adózzon. Így az általunk megkérdezett szakértők szerint az EU-n belül az egyik legversenyképesebb ESOP-szabályozás jön létre hazánkban.
De hogy lesz ettől az új szabályozástól több startup Magyarországon?
A Startup Hungary éves kutatása alapján a 2 legfontosabb hátráltató tényező magyarországi startupok alapítása és a startupok itthoni fejlődése esetében az idén korábban már szintén a KIM vezetésével a fenti partnerek bevonásával orvosolt Convertible Note és a kidolgozás alatt álló SAFE szabályozás, illetve a most készített ESOP szabályozás.
„Azt gondoljuk, ha megoldott, hogy a megszülető startupok részesedéssel tudják jutalmazni a legjobb munkavállalókat - mindezt olyan szabályozás mellett, mely a gyors növekedés kezelésére is alkalmas - akkor hozzá tudunk járulni, hogy a nemzetközi befektetők ne kérjék arra a startupokat, hogy növekedésükhöz más országban alapítsanak céget - ahol egyszerűbb a jogszabályi környezet - és a startupokoknak se legyen célja, hogy pusztán adminisztratív akadályok miatt vigyék el a működésüket Magyarországról” – mondta Jónás László.
A Design Terminal ügyvezetője szerint trendszerű, hogy a gyorsan növekvő, innovatív, startup típusú cégekről el lehet mondani, hogy ha skálázódásuk sikeres, gyorsan tudnak nemzetközi sikereket elérni, ezáltal hozzájárulhatnak a magyar gazdaság fejlődéséhez. „Nem elhanyagolható az sem, hogy ha fel tudunk mutatni sikersztorikat, más startupok is dönthetnek úgy, hogy Magyarországot választják - európai vagy globális - működésük központjaként” – tette hozzá.
A minisztérium szerint az ökoszisztéma szereplők konstruktív összefogása is fontos innováció
A KIM 2022 őszén átfogó felmérést készített a startup ökoszisztéma állapotáról, amely három pillérre épült.
- Egyrészt megkérdezték az érintetteket személyes interjúk keretében, hogy ők miként látják az ökoszisztéma helyzetét és milyen intézkedéseket tartanának fontosnak az állam részéről a magyar startup környezet dinamizálása érdekében;
- Másrészt nemzetközi összehasonlító statisztikákra alapozva átfogó elemzést készítettek;
- ezzel együtt pedig egy széleskörű szakirodalmi áttekintést is elvégeztek.
Ezek alapján – tehát az ökoszisztéma szereplőkkel együttműködésben – határozták meg a stratégiát, amiben két célt tűztek ki 2030-ig: egyrészt, hogy jelentősen növekedjen a magyar startup ökoszisztéma értéke, másrészt, hogy járuljon hozzá a kormányzat új, magyar unikornisok létrejöttéhez. E célok érdekében kilenc intézkedéscsomagot határoztunk meg, amelyek végrehajtásával azt gondolom, hogy időarányosan jól állunk – ezt már Bódis László, innovációért felelős helyettes államtitkár mondta lapunknak, aki kiemelte, hogy a kilenc intézkedéscsomag közül az érintettek számára a legfontosabb a szabályozási környezet startup-barátabbá tétele.
Az idén e tekintetben két fontos változtatás is megvalósult, mindkét esetben „szorosan kooperálva” a magyar startup világ kulcsszereplőivel: egyrészt lehetővé tették – megfelelő keretek között – a nemzetközi téren széleskörben használt ún. convertible note finanszírozási eszköz hazai alkalmazását, másrészt az Országgyűlés előtt fekszik az ESOP adózási feltételeit jelentősen kedvezőbbé tévő törvénymódosítási javaslat is. Az ökoszisztémából eddig határozottan pozitív visszajelzések érkeztek a módosításokra vonatkozóan. (A további intézkedéscsomagok – mint pl. egy egységes innovációs ökoszisztéma portál kialakítása, a Hungarian Startup University Program továbbfejlesztése, innovációs és külpiacra lépési szolgáltatások nyújtása magyar startupok számára, valamint az innovációs légkör kialakulásának elősegítése –, megvalósításának jelentős részét a július 1-jével felálló Nemzeti Innovációs Ügynökség hajtja végre, amelynek elsődleges küldetése a magyar innovációk piacra jutásának elősegítése.)
Ennek a 9 intézkedéscsomagnak a részét képezi a fentieken túl az a két pályázat is, amelyet idén hirdettek a hazai startupok megerősítése érdekében (Startup Factory program, Gyorsítósáv program), valamint dolgoznak a kockázatitőke-források erőteljesebb pozícionálásán is az innovációs finanszírozási rendszerben.
Azt a helyettes államtitkár is elismeri, hogy az ökoszisztéma szereplői részéről már a korábbi években is felmerültek a fent említett szabályozási módosítási igények, azonban szerinte az elmúlt időszakban állt össze több olyan tényező, amely lehetővé tette ezeket a jogszabálymódosításokat. Kulcsszerepe volt ebben a folyamatban az MIT REAP programjának, amely összehozta egy közös programba az innovációs ökoszisztéma kulcsszereplőit, a Design Terminal és mások mellett az MNB-t is bekapcsolva az ökoszisztéma-fejlesztésbe. Így az idei év elejére alakult ki a szükséges, mély szakmai együttműködés azon szereplők között, akik közösen pontosan meg tudták fogalmazni a piaci igényeket és összhangba tudták ezeket hozni a teljesen érthető kormányzati szempontokkal. „Ezt önmagában egy fontos innovációnak tekintem” – tette hozzá
A mérnökök már egy startuptól is piaci bért kaphatnak
A kormányzati Neumann János Programban azt a célt tűzte ki, hogy az innováció területén 2030-ra Európa legjobb 10, 2040-re a világ legjobb 10 országa közé kerüljön Magyarország. „Az innovációs környezetben a startupok szerepe meghatározó jelentőségű, így e célunkat akkor tudjuk elérni, ha mindent megteszünk annak érdekében, hogy a hazai startup ökoszisztéma egyrészt egyszerű és korszerű szabályozási környezetben tudjon működni és növekedni, másrészt, hogy biztosítsuk azt a szakmai és pénzügyi segítséget, amelyet a startupok igényelnek” – véli Bódis.
A módosítás reálgazdasági célja pedig annak a startupok által sűrűn megélt kihívásnak a kezelése, hogy miképpen tudja egy – még bevételt nem generáló, így magas béreket fizetni nem képes – startup elcsábítani és megtartani a legjobban képzett fejlesztőmérnököket, akik nélkül nincs esélye a sikerre. A
nemzetközi gyakorlatok alapján úgy, hogy érdekeltté teszi őket a vállalat pénzügyi sikerében részvényopciókon keresztül.
„Itt azonban azonosítottunk közösen az ökoszisztéma szereplőkkel egy kihívást: a részvényopciót megkapó munkavállalónak jelenleg akkor lép fel adófizetési kötelezettsége, amikor az opciót lehívja, azaz a részvényeket megszerzi, holott ebben a pillanatban még valós pénzmozgás nem történik, amiből az adót a munkavállaló meg tudná fizetni. Ezt kezelendő az Országgyűlés előtt fekvő jogszabály-módosítás kimondja, hogy induló vállalkozás esetében a részvényopció megszerzésekor és a részvények lejegyzésekor nem keletkezik adófizetési kötelezettség, csak akkor, amikor a részvényeket a munkavállaló értékesíti. Ez a gyakorlat megfelel a legkedvezőbb nemzetközi példáknak” – emelte ki a jogszabálymódosítás lényegét Bódis László, aki hozzátette, hogy hosszútávon az a cél, hogy minél közelebb kerüljünk a startup-barát szabályozási és támogatási környezet tekintetében a legfejlettebb innovációs ökoszisztémákhoz
A jegybanknak is érdeke, hogy javuljon az innovációs ökoszisztéma
Az új szabályozás kialakításában aktív szerepet játszott az MNB is. Felmerül a kérdés, hogy hogy is kapcsolódik a jegybank a startupokhoz, az innovációs ökoszisztémához. Mint azt Virág Barnabás, az MNB alelnöke a Portfolio-nak kifejtette, általánosan segíti az alacsony inflációt, a pénzügyi stabilitás megőrzését és a fenntartható felzárkózást, ha van hazánkban egy innováción és folyamatos megújuláson alapuló vállalati szektor.
„Az olcsó pénz korszaka lezárult, azonban változatlanul fontos, hogy a jó ötletek, az innovációk finanszírozása minél könnyebben elérhető legyen. Történelmi tapasztalat, hogy a reálgazdasági és pénzügyi innovációk egymást erősítik, így alakulhatnak ki azok a pozitív visszacsatolások, amelyek a tartós, egyensúlyőrző növekedés alapvető feltételei. Magyarországon a rendszerváltás óta több kutatás is jelezte, hogy az alacsony vállalkozói hajlam és kockázatvállalási hajlandóság a gazdaság szintugrásának gátja. Éppen ezért az innovatív finanszírozási formák, az ún. „smart money” elterjesztése, szabályozási keretrendszerének kialakítása nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy egyre több, innovatív, komoly növekedési potenciállal rendelkező vállalkozás jelenjen meg a gazdaságban” – tette hozzá.
Virág Barnabás hangsúlyozta, hogy napjaink gazdasági környezete rendkívül összetett, ahol a hagyományos funkciók megőrzése mellett folyamatosan szükség van az újításokra. „Mi azonban ebben az időszakban is fontosnak tartjuk, hogy támogassuk a versenyképesség javítását és a zöld átmenetet. Vannak követendő példák világszerte (pl. Szingapúr, Észtország, Lettország), ahol kiemelkedően erős az innovációs ökoszisztéma és ennek kialakításában, fejlesztésében a jegybankok is egyre aktívabb szerepet vállalnak, akár a szabályozási környezet, akár a gazdaságpolitikai keretek, akár az innovációs infrastruktúra kialakításában és támogatásában” - mondta.
Ahogy már fentebb is említettük, az MNB is csatlakozott az MIT Regionális Vállalkozásfejlesztési Programhoz (MIT REAP). A program során a bostoni tapasztalatok és a hazai szereplőkkel folytatott egyeztetések alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a hazai startupok számára elérhető innovatív finanszírozási eszközök hiánya egyelőre gátja a fejlődésnek. Az alelnök szerint „a hiátus ráadásul részben a szabályozási környezethez volt köthető, így adta magát a lehetőség, hogy a Kulturális és Innovációs Minisztériummal együttműködve átvegyük azokat a nemzetközi jó gyakorlatokat, amelyek támogathatják hazánkban a smart money elterjedését, ezzel pedig az innovációt és az értékteremtést. Kiemelt sikerként könyveljük el, hogy az idén szeptember óta már a magyar induló vállalkozások számára is rendelkezésre áll az ún. tőkévé konvertálható kölcsön, itt azonban nem állt meg a munka.”
Általánosságban, egy piaci igényekre folyamatosan reflektálni tudó, innovációt támogató szabályozási környezetben a hazai innovatív vállalkozások száma megsokszorozódhat. Kifejezetten az ESOP-ra fókuszálva pedig, az eszköznek olyan motivációs ereje lehet, amely a meglévő kulcsmunkaerő és képességek megtartása mellett a fiatal generáció, az új tehetségek vonzásával is fontos szerepet kaphat ebben a folyamatban.
Az MIT REAP
2021-ben a több piaci, kormányzati és egy egyetemi szereplőből álló magyar csapat a jegybankkal együtt csatlakozott a Massachusetts Institute of Technology (MIT) egyetem által elindított Regionális Vállalkozásfejlesztési Programhoz (MIT REAP). A magyar MIT REAP csapat kutatásai hazánkban mintegy 1100 innovációvezérelt, rejtett bajnokot azonosítottak.
Ahogy arra az MNB is felhívja a figyelmet, jelentőségüket nem lehet eléggé hangsúlyozni. Annak ellenére ugyanis, hogy a magyar rejtett bajnokok a működő magyar vállalatok csupán 0,3 százalékát tették ki, a teljes bruttó export 13 százalékát és a hazai éves GDP-növekmény közel egynegyedét adták 2009 és 2019 között.
A befektetők is pozitívan értékelik a változásokat
A befektetői oldalt összefogó szervezet, a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) a Portfolio-t arról tájékoztatta, üdvözli, hogy jogi bizottságának számos javaslatcsomagját követően ez év folyamán lehetőséget kapott a kockázati tőkeiparág egy olyan ökoszisztéma versenyképesség javító szakmai érdekérvényesítő kormányzati párbeszédben részt venni, mely jelentős mérföldkövek elérésével zárult. Ennek első állomása volt a szeptember 1-ével hatályba lépő induló vállalkozásoknak történő tőkévé konvertálható kölcsön nyújtást lehetővé tevő KKV tv., Hpt., és Kbftv. jogszabály módosító csomag.
A második lépés a mostani eredmény az ESOP személyi jövedelemadó szabályainak ésszerűsítése és ahhoz a realitáshoz igazítása, hogy akkor tud a program résztvevője csak adót fizetni az akár ingyen vagy kedvezményesen szerzett részesedés után, amikor realizálásra kerül ténylegesen a hozam. Vagyis immár az induló vállalkozások által indított ESOP program résztvevőinek annyi könnyítést enged az Szja tv., hogy lecsökkentette az adózási pontokat a részesedés tényleges értékesítése esetén elért hozam adóztatására és egyértelműsíti, hogy a hozam tőkejövedelemként és nem munkajövedelemként adózik, hiszen itt a munkavállaló kvázi társ-kisbefektetőként dolgozik a cég értéknövekedéséért és a saját hozam maximalizálásáért.
„Ezzel azonban még reméljük, hogy nem ért véget a KIM, GFM, PM és MNB kormányzati párbeszédsorozat. Van néhány ötletünk, de rövidtávú célunk még a SAFE üzleti modell akadálytalanságának tisztázása folyamatban lévő állásfoglalás kéréseink útján” - írták.
Címlapkép forrása: Getty Images
