Hajzer Károlyné Erika 1993-ban alapította a céget az üzlettársával, akivel korábban együtt dolgozott egy textilruházati nagykereskedelmi vállalatnál, így a közös munka a rendszerváltás előttre nyúlik vissza. Egy olyan cég nyíregyházi lerakatánál voltak vezetők, ahol több mint 5 ezer textilipari cikkelemet forgalmaztak. Rendszerváltáskor, amikor a korábbi vásárlói és beszállítói láncok is felbomlottak, úgy döntöttek, hogy megpróbálják a textiliparban szerzett tapasztalatot más formában kamatoztatni.
Egy kisebb, de tisztább portfólióval kezdtek el dolgozni. Elsőként egy munka- és védőruházati szöveteket, illetve egészségügyi alapanyagokat gyártó szlovák textilgyár képviseletét látták el Magyarországon, Nyíregyházán, ahol a jelenlegi központjuk is található. Később egy cseh textilipari cégnek lettek a kizárólagos hazai forgalmazói, az együttműködés közel 15 éven keresztül remekül működött. Amikor 2004-ben a régiós országokkal együtt beléptünk az Európai Unióba, kinyíltak a kereskedelmi lehetőségek, és a távol-keleti cégek elfoglalták a közép-európai piacokat, így az említett cseh cég, de más régiós könnyűipari vállalat is felszámolás alá került.
A nyíregyházi cég viszont alkalmazkodott a megváltozott helyzethez, már korábban is igyekeztek diverzifikálni a beszállítói kört és a partnereket, így számos nyugat-európai és ázsiai céggel együttműködnek a mai napig. A vállalkozást 1993-ban is Oto-texnek hívták, ma is annak hívják, és a jövőben sem terveznek ezen változtatni – mondta a Portfolio-nak Hajzer Károlyné, aki szerint
stabilitásukat jól mutatja, hogy még az adószámuk sem változott meg az elmúlt három évtizedben.
2005 óta jelen vannak Romániában, Nagykárolyban van a leányvállalat román központja, közvetlenül a magyar határ mellett. Ők hasonló profillal dolgoznak, textil alapanyagok nagykereskedelmi forgalmazásával foglalkoznak. Bukaresti, nagybányai partnereik vannak, igyekeznek innen ellátni az országot. Szlovéniában, Szlovákiában is vannak partnereik, próbálkoztak Szerbiával is, Horvátországgal is, ezeknek a piacoknak a visszaszerzése szerepel a hosszú távú terveik között.
Folyamatosan figyelik a piaci igényeket
Mindig a vevői igények határozták meg, hogy mit vesznek fel a termékpalettára. Ma már nagyon szerteágazó a cégnél az áruk köre, bár döntő részben a munka- és védőruházati alapanyagok, textíliák egy speciális piaci kört céloznak.
„A jó munkaruhához a jó alapanyag elsődleges. Emellett a vevői igényeknek megfelelően szélesedett a portfóliónk, formaruházatot is gyártatunk már egy varrodai partnerünkkel, és köztes termékeket is előállítunk. A kínálatunkban számos gyapjút tartalmazó formaruha-alapanyagok, puplinok, vízálló, esőálló ruhák is beletartoznak, de még magasabb műszaki tartalmat képviselő saválló, lángálló meg antisztatikus alapanyagokat is tartunk” – magyarázta a cégvezető.
A covid-járvány alatt például nagyon felfutott az egészségügyi textíliák piaca, amely egy nagyon speciális szegmens.
Ha az ember elmegy az orvoshoz, csak azt látja, hogy van rajta egy fehér köpeny és egy kék nadrág. Ezek, bár hagyományos textilalapanyagúnak tűnnek, valójában nagyon speciális anyagból készülnek, mert magas hőfokon klórozhatónak kell lenniük, és eközben meg kell hogy tartsák a méretüket és a színüket is. Ezen felül nagyon megnőtt a kereslet azokra az alapanyagokra is, amelyek az egyszerhasználatos maszkok vagy látogatóruhák gyártásához szükségesek.
Ahogy egyre több igény merült fel a piacon, úgy nőtt a beszállítói kör is, ma már 16 ország 34 beszállítójával dolgoznak. Továbbra is élő a kapcsolat az európai gyártókkal: cseh, szlovák, török, spanyol cégekkel, az angol gyárakkal is megmaradt a jó viszony, bár utóbbi a brexit után nagyon beszűkült, mert körülményesebbé vált a kereskedelem velük. Pakisztáni vállalatokkal is folyamatos a kapcsolat, de van indiai kesztyűgyártó partnerük is.
Legfőbb vásárlóik a munka- és védőruházatot gyártó varrodák, illetve az ezeket a termékeket forgalmazó cégek.
Ez egy speciális, és mára teljesen letisztult vállalkozói kör, amely már egyéni védőfelszereléseket is nyújt. Partnereik közé tartoznak például bérmosodák is, hiszen nekik a mosásban lévő, jellemzően munkaruhák helyett csereruhát kell biztosítaniuk.
Nagy potenciál rejlik az autóiparban is, korábban dolgoztak egy cseh gyártóval, aki a Škoda gyárnak szállította be az üléshuzatokat. A Suzukinak is szállítottak autószőnyegeket, és gyártanak olyan speciális szöveteket, amelyeket a használt autók üléseinek a felújításához használtak. Ezek szivacsalappal, és magas műszaki tartalommal rendelkező szövettel és lángálló, saválló kikészítéssel készültek. A Suzukinak 2008 óta szállítanak be a partnereik az Oto-tex alapanyagaiból munkaruházatot, köpenyeket, és vágásbiztos kesztyűket értékesítenek nekik, amiket a gyártósoron használnak.
Egyre fontosabb az egészségügy
A cég évről-évre növelte árbevételét, a betéti társaságot is hamar Kft.-vé kellett alakítania a tulajdonosoknak, akik folyamatosan figyelik a partnereik igényeit, amit minél gyorsabban, rugalmasabban elégítenek ki. Folyamatosan bővítik a termék- és szolgáltatáspalettát is, már nemcsak alapanyagokat forgalmaznak, hanem gyártanak is bizonyos köztes termékeket. Vannak például vatelintermékeik, amiket több rétegben készítenek el: megvásárolják a nyers vatelint, a felületére selymet vagy egészségügyi szövetet steppeltetetnek rá - akár mindkét oldalon. Ezek a termékek jelentősen egyszerűsítik a partnereik munkáját is.
A forgalmazott egészségügyi textíliák köréből már majdnem 10 éve gyártatnak az egészségügy számára konfekcionált termékeket, amelyekkel nem akarnak a varrodai partnereik konkurenciája lenni, inkább egyfajta kiegészítő tevékenységként tekintenek rá. Vannak olyan nagyobb egészségügyi tenderek, ahol az Oto-tex önállóan indul, és közvetlenül értékesít. Szállítottak már be a Pécsi Tudományegyetem Klinikájának, a szegedi egyetemi klinikáknak, és vannak olyan kórházak, amelyek közvetlenül meghívják őket, és akár az alapanyagot, akár a konfekcionált termékeket kérik tőlük. Ezt a vonalat szeretnék fenntartani és kiterjeszteni a magánklinikákra és szociális otthonokra, mivel ezek egyre nagyobb piacot fednek le Magyarországon.
A Covid-járvány és a tengeri szállítás költségei drasztikus negatívan hatnak az import-exportban érdekelt vállalatokra, Nyíregyházán is a vírussal kezdődtek el a szállítási nehézségek, de a jelenlegi energiapiaci környezet és más tényezők csak még tovább súlyosbították a helyzetet.
Megnőttek a szállítási költségek, hosszabb az átfutás, sokkal többet kell várni egy-egy árura. Természetesen ezeket egy idő után be kell építeni az árainkba is
– mondta a cégvezető.
„Az MKB Bank segítséget nyújt számunkra a következmények kezelésében, akkreditívokat tudunk nyitni a konténerek finanszírozására, és forgóeszközhiteleket is igénybe veszünk, amelyekkel át tudjuk hidalni a beszállítás és értékesítési idő közötti réseket. Van egy szűkebb vevői körünk, akit faktorálunk is, mert olyan versenypiaci környezetben vannak, amelyben a fizetést csak hosszabb időre tudják vállalni. Ezek a partnereink bőven rászolgáltak arra, hogy segítsük őket a piacon” – érzékeltette a helyzetet Hajzer Károlyné.
Az elmúlt években számos pályázaton indultak, amelyekhez kapcsolódtak bizonyos hitelek is. Volt egy GINOP 3.2 IT-s pályázatuk, amihez kapcsolódott egy MKB bankos hitel, illetve egy GINOP 4.4, ami egy energetikai fejlesztés volt, az épületük függőleges és vízszintes szigetelését, illetve nyílászárócserét is végeztek. Napelemes rendszert is telepítettek, az energetikai korszerűsítések jelentősége nagyon felértékelődött a jelenlegi energiapiaci környezetben, sokat tudnak spórolni az így megtermelt energiával. Igénybe vették a Széchenyi Kártya Program hiteleit is, amelyben a partnerük szintén az MKB Bank volt.
A cikk megjelenését az MKB Bank támogatta.
Címlapkép és fotók: Stiller Ákos/Portfolio
