A Juventus minden gólja után 200 fa nő ki a földből

A sportszervezetek és sportolók társadalmi szerepvállalására gyakran látunk példát, elég csak a rasszizmus elleni kampányokra gondolni a labdarúgásban, vagy éppen a mérkőzések előtt térdelő focistákra, a klímatudatossággal kapcsolatos intézkedések azonban kevesebb rivaldafényt kapnak, így kevésbé ismertek. Pedig a szurkolók szimpátiájáért folytatott versenyben – a pályán mutatott teljesítményen túl – az olyan fenntarthatósági és szociális projektek is nagy hangsúlyt kapnak, mint a nehéz körülmények között élő gyerekek oktatásának és sporthoz való hozzáférésének biztosítása, vagy éppen a klub működéséből fakadó szén-dioxid kibocsátás csökkentése, ellentételezése.

A Juventus volt például az első olasz sportklub, amely csatlakozott az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményéhez és klímasemlegességi projektjéhez 2015-ben. Ugyanebben a szezonban indult az az ambiciózus program, melynek keretében

a felnőtt csapat minden gólja után 200 fát ültetnek el, ez év végére egy kisebb erdőt jelentett a maga 25 ezer fájával.

„Mivel a Juventus már évek óta sok figyelmet fordít a klímabarát működésre, mi egy már meglevő folyamatba csatlakozunk azzal, hogy a projektjeinkből származó krediteket kínáljuk a klubnak” – mondta a Portfolio-nak Papp Bernadett, a Pact Capital AG szenior piaci elemzője.

Egy sportklub esetében valamivel egyszerűbb az emisszió felmérése, mint egy bonyolult technológiát alkalmazó ipari létesítmény esetében, azonban fontos, hogy a működés egyetlen területe se maradjon ki a mérésből, amit a Juventus házon belül végzett el és utána egy független harmadik féllel, a Deloitte-tal hitelesíttette.

A szén-dioxid kibocsátás ellentételezése kreditekkel
Ha az emisszió csökkentésére nem áll rendelkezésre technológia, vagy ha az új technológia bevezetése túlságosan költséges lenne, és megtérülése üzletileg elfogadható időn belül kétséges, akkor, úgynevezett ellentételezéssel, fenntarthatósági projektekből való kreditek vásárlásával lehet elérni, hogy legalább máshol kevesebb üveghatású gáz kerüljön az atmoszférába. Erről bővebben egy korábbi cikkünkben írtunk.

Ezután a klubnak már csak a projektekkel szembeni elvárásait kellett megfogalmaznia, hogy a Pact Capital kínálatából kiválaszthassa a számára leginkább megfelelőt. „Mivel a Juventus kibocsátásának nagy része az energiafogyasztáshoz köthető, szerettek volna egy megújuló vagy energiahatékonysági projektet. A másik fontos szempont a társadalmi felelősségvállalás volt, amely egyébként a klub fenntarthatósági riportjában is kiemelt jelentőséggel bír, ezért választották másodikként a nigériai tűzhely projektünket” – tette hozzá a Pact Capital szenior piaci elemzője.

Kibocsátásméréstől a nigériai tűzhelyprojektig

Ha egy cégnek nincs még tapasztalata az ellentételezéssel, akkor az első lépés a cég működésének alapos megismerése, ami után el lehet készíteni az egész üzletmenet karbonlábnyom-kalkulációját vagyis a legteljesebb mértékben feltérképezik a cég tevékenységével kapcsolatos kibocsátást.

Ez egy hosszú, több hónapot is igénybe vevő folyamat, melynek végén elkészül egy olyan, a vállalatra szabott egyedi módszertan, amely a későbbiekben leegyszerűsíti és lerövidíti a monitorozás és riportolás feladatát

– mondta Papp Bernadett, aki azt is hozzátette, hogy ilyenkor mindig felhívják a figyelmet azokra a lehetőségekre, amelyek házon belül lehetővé teszik a kibocsátáscsökkentést, mint például a világítás korszerűsítése.

A kibocsátást 3 féle, úgynevezett scope-okra bontják:

• Scope 1 – ide tartozik a vállalat saját kibocsátása, a Juventus esetében ez például természetesen alacsony, mivel a klub közvetlen kibocsátása elenyésző.
• Scope 2 – a beszerzett energiához köthető kibocsátás, ez pontosan mérhető, ilyen például a stadionvilágítás
• Scope 3 – az összes kapcsolt kibocsátás, ennek mérése nagy körültekintést igényel, ide tartoznak például a csapat utazásai vagy akár a sporteszközök előállítása során felmerült kibocsátás. Sok cég esetében ez egy valóban komplex és speciális tudást igénylő feladat.

A korábbi években a klub a scope 1 és 2 ellentételezésére a Kiotó Protokollhoz kapcsolódó ENSZ Tiszta Fejlesztési Mechanizmus (Clean Development Mechanism, CDM) projektjeiből származó krediteket vásárolt, azonban ezek jövője a Párizsi Klímaegyezmény óta bizonytalan, ezért inkább a Pact Capital AG Gold Standard által hitelesített projektjeit választották a jövőbeni ellentételezéseikhez. Jelen pillanatban ezek a kreditek az egyik legelismertebbek a piacon, ez a metodológia egyfajta garancia a projektek hitelességére és kiváló minőségére vonatkozóan.

Bár a Juventusnál az elsődleges felmérések már megtörténtek, és a módszertant a Deloitte hitelesítette, azonban ez mindaddig egy visszatérő feladat, amíg a kibocsátást nem sikerül teljesen megszüntetni. „Ez minden cégnél, amely ellentételezésre vállalkozik egy folyamatos monitorozást jelent. A bevallást általában évente egyszer, az év lezárultával készítik el a cégek, és általában egyben vásárolják meg a szükséges krediteket” – tette hozzá a szakember.

A Pact Capital számításai szerint a Juventus évente ellentételezendő kibocsátása 60 ezer tonna szén-dioxid ekvivalensnek felel meg.

A projektek kiválasztása ezután történik, és mivel a projektek nem csupán egy-egy technológiát képviselnek (biogáz, újraerdősítés, hatékony világítás stb.), hanem számos járulékos haszonnal is kecsegtetnek (munkalehetőségek, tiszta ivóvíz, biztonságos lakókörnyezet, gyermekek oktatáshoz való hozzájutása stb.), fontos tisztázni, hogy ezen értékek közül az ellentételező vállalatnak melyek a legfontosabbak.

A Juventus például nagyon sok energiát fordít a fiatal rajongók megszólítására, fontosnak tartja a gyerekek jóllétét, fenntarthatósági riportja az ENSZ 17 fenntartható fejlődési célja közül ötöt emel ki, amelyekért a klub kiemelten tenni kíván. Ezek az

• egészség és jóllét,
• minőségi oktatás,
• egyenlőtlenségek csökkentése,
• fellépés az éghajlatváltozás ellen
• és partnerség a célok eléréséért

Mivel a klub kibocsátásnak jelentős része a felhasznált energiához kapcsolódik, fontos volt, hogy a választott projektek között legyen legalább egy, amely megújuló energiával foglalkozik. Ezért esett a választása a Pact Capital törökországi biogáz projektjére, melynek során szerves hulladékból előállított biogázt használnak áram és hő termelésére.

A másik választott projekt a nigériai tűzhelyprojekt, amely lehetővé teszi, hogy a felhasznált tüzelőanyag a harmadára csökkenjen, így az anyák és a gyerekek kevesebb időt töltenek tüzelő-gyűjtögetéssel és több idő marad tanulásra.

„Projekt portfoliónkat igyekszünk minél inkább diverzifikálni annak érdekében, hogy mindenki találjon a saját értékrendjével összeegyeztethető projektet. A legfontosabb, hogy ezek elismert metodika (Gold Standard, Verra) szerinti, független harmadik fél által akkreditált projektek, így a kreditek vásárlásával a cégek nem vállalnak semmiféle reputációs kockázatot” – mondta a cég szenior piaci elemzője.

Bár az olasz csapat élen jár fenntarthatósági kérdésekben, gazdasági oldalról az elmúlt év nem tartozott a legsikeresebbek közé. Bevételeik 7,8 százalékkal csökkentek, miközben a működési költségek legalább ugyanennyivel nőttek, így a 2021/22-es pénzügyi évet 254 millió eurós veszteséggel zárták a zebrák. A gazdasági nehézségek mégsem érintik a klub fenntarthatósági projektjeit, aminek oka Papp Bernadett szerint egyszerű:

„Tapasztalataink szerint azok a cégek, amelyek korábban már elkötelezték magukat valamilyen fenntarthatósági cél mellett, fontosnak tartják, hogy ezért évről-évre folyamatosan, aktívan tegyenek is. Az ezzel kapcsolatban felmerülő költségek jóval alacsonyabbak annál a brand vagy reputációs értéknél, amelyet ez az elkötelezettség jelent a cégek számára. Egy többmilliós rajongótáborral és esetleg a fenntarthatóság mellett szintén elkötelezett szponzorokkal rendelkező futballklub esetében a célok elengedése kézzel fogható veszteséget is eredményezhetne” – tette hozzá a szakember.

A cikk megjelenését a Pact Capital AG támogatta.