Mennyire elégedett a féléves jelentés főbb számaival?
A számok azt mutatják, hogy gyorsabban tudjuk megvalósítani a növekedési stratégiánkat a vártnál, szinte az összes mérőszám tekintetében kettő, illetve három számjegyű növekedést tudtunk elérni. A cégcsoport vállalatai által nyújtott szolgáltatás mára a világ 20 országában elérhető, négy kontinensen, ami jelentős változás, tekintve, hogy egy évvel ezelőtt még semmilyen érdemi exportunk nem volt. Ez meg is látszik a főbb számokban, az adózott féléves eredményünk több mint a négyszeresére nőtt, 144 millió forintra. Az EBIDTA-nk, ami talán legpontosabban tükrözi az üzleti eredményeket, majdnem a duplájára, 301 millió forintra nőtt. Az árbevétel pedig 49 százalékkal, 2,6 milliárdra. Az látszik, hogy az a stratégia, amit tavaly tavasszal meghirdettünk – és akkor talán az még ambiciózusnak tűnhetett – működik és eredményes.
Mi volt a növekedés motorja, milyen tevékenységből származott a társaság legnagyobb bevétele?
Ha benézünk a motorháztető alá, és megvizsgáljuk az alkatrészeket, hogy mitől gyorsulunk ennyire, két alapvető okot találunk. Az egyik a rendszeres árbevételek, amik gyakorlatilag kilőttek. Ez alatt értjük a szoftverfejlesztési szolgáltatás bevételeit, ezek hosszú távon megújuló projektek. Ide értjük a felhő üzletágnak mind a szolgáltatásait, mind ezeknek a mérnöki támogatását, de a többi üzletágnak is vannak ilyen rendszeres, megújuló, saját mérnök által szolgáltatott és licencalapú bevételei.
Ez a kategória majdnem a 2,5-szeresére nőtt, 141 százalékkal, 1,7 milliárd forintra, ami az összárbevétel 65,4 százaléka. A menedzsment célja, hogy ezek a rendszeres árbevételek 75-80 százalékra növekedjenek 2025-re.
A másik ok, amitől ennyire jól sikerült a félév, hogy felrobbant az exportárbevételünk.
Tavaly ilyenkor még nem is volt exportunk, most pedig a teljes féléves árbevételünk közel egyharmada, 28 százalék már export.
Úgyhogy nagyon közel kerültünk ahhoz a célhoz, amit 2025-re vállaltunk, hogy az összárbevétel 40 százaléka az exportból érkezzen. Ez azért rendkívüli, mert nemcsak szoftverfejlesztést tudtunk eladni külföldre, hanem saját fejlesztésű felhőszolgáltatásokat is.
A tech-szektorban jellemzően az év vége felé szoktak realizálódni a bevételek, ami bíztató lehet az év végi eredmények kapcsán, ugyanakkor a piaci környezet egyre inkább negatívba fordul. Mik a várakozások ezzel kapcsolatban?
Ha megvizsgáljuk az elmúlt másfél éves időszak akvizíciós stratégiáját, akkor azt látjuk, hogy az minden várakozást felülmúlt: azoknak az üzletágaknak az árbevétele, amelyeket tavaly akviráltunk – a felhő és a szoftverfejlesztési üzletág – már nagyjából megegyezik az összes többi összesített bevételével. Ráadásul az új üzletágak növekednek leggyorsabban. A szoftverfejlesztésre nem tudok százalékos értéket mondani, mert nincs mihez hasonlítani, tavaly ilyenkor még nem volt ilyen üzletágunk, de felhő 150 százalékkal bővült. A másik oldalon vannak olyan üzletágaink, például a networking és IT infrastruktúra és kicsit a kibervédelmi is, amit igenis sújt a chiphiány, előbbi 29 százalékkal kisebb árbevételt ért el, utóbbi stagnált a tavalyi azonos időszakhoz képest. Ugyanakkor a félévkor 1,1 milliárd forint nyitott rendelésállományt riportolt a networking és IT infrastruktura üzletág, ezért biztos vagyok benne, hogy év végéig itt is növekedésbe váltunk át, tehát összességében a cégcsoport továbbra is meredeken növekszik.
A 2025-ig tervezett stratégiai tervben valóban ambiciózus növekedési számokat publikált a társaság, ezek a negatív környezet mellett is tarthatóak, kitart a növekedés az év végén túl is, vagy ezeket az értékeket felül kell vizsgálni?
Ezek a tervek még egy alacsony inflációs környezetben készültek, azóta az egész világ a feje tetejére állt, ezért nyilvánvalóan ezeket az értékeket felül kell vizsgálni, de így is bőven infláció feletti a cégcsoport növekedése. Ha megnézzük a rendszeres árbevételeket, nagyon nagy ütemben növekszik, áltagban 150 százalékos a növekedés félévről félévre. Ráadásul
egy recessziós környezetben nyugaton magas béren fizetett alkalmazottakat fognak elbocsátani és még inkább kiszervezik az informatikát keletre, olyan vállalatoknak, mint mi is vagyunk.
A magas infláció és energiaárak pedig elsősorban az úgynevezett energiaintenzív szektorokban fájnak. Az informatika sokkal inkább egy tudásintenzív szektor, úgyhogy engem sokkal jobban aggaszt a közoktatás helyzete, mert az energiaár a mi költségmixünkben sokkal kisebb tétel, mint amit bérre fizetünk ki.
Ezzel kapcsolatban elég proaktív a társaság, több vidéki egyetemmel együttműködésben kezdett fejlesztőközpontok létrehozásába, amihez állami támogatást is igényeltek. A költségvetési kiigazítások miatt nem került veszélybe itt az állami szerepvállalás, annak elmaradása mennyiben írná át a terveket?
A vidéki fejlesztőközpontokat akkor is meg fogjuk valósítani, ha mégsem kapunk állami támogatást. A tavalyi hasonló időszakhoz képest 176 százalékkal nőtt a létszámunk, félévente átlag 87 százalékkal növekszik, ami elég dinamikus és ismerve a szektort sújtó szakemberhiányt, mindenképpen lépnünk kell, hogy biztosítva legyen az utánpótlás. Ha van állami támogatás, akkor több organikusan felvett kollégával tudjuk a létszámot bővíteni, ha nincs, akkor több akvizíciónk lesz. A végén nagyjából ugyanaz lesz az összlétszám. A féléves jelentés szerinti összlétszámunk 163 fő, és a várakozásunk az, hogy év végére 200-an leszünk. Minden üzletágban erős felvételi folyamatok zajlanak, hogy a növekedéshez szükséges szakembereket meg tudjuk szerezni. Azt látjuk, hogy ezeknek a nagy része be fog érni a jövő év elejére.
A tavalyi évhez képest nehezebb helyzetben van a hazai tőzsde, ez mennyire nehezítheti meg további akvizíciós stratégiát?
A növekedésünk forrása három pilléren alapul. Az egyik a korábbi akvizíciók során integrált vállalatok növekedéséből befolyó, és egyre növekvő mértékű osztalék, amit évről évre fizetnek a leányvállalatok. A másik a friss tőke bevonása, csak ebben a félévben 350 millió friss tőkét sikerült bevonnunk, azt látom, hogy van mögöttünk egy olyan befektetői kör, amelyik hisz a sztorinkban, és továbbra is hajlandó befektetni a további növekedés érdekében. A harmadik a banki finanszírozás, ezt legkésőbb 2023 elejére szeretnénk átállítani euró-alapúra, ugyanis jelentős exportárbevétellel rendelkezünk, ami fedezetet nyújt a hitelek törlesztésére, így nem futunk árfolyamkockázatot.
Ezzel a három pillérrel stabilan fogjuk tudni finanszírozni magunkat, amit az elemzői célárak is alátámasztanak: az Erste és az Equilor által meghatározott 12 havi célár átlaga 1309 forint. Ez 20 százalékos felértékelődési potenciált jelent a részvényben.
A személyes meglátásom szerint - az előttünk álló nemzetközi növekedést figyelembe véve - a papír reális ára legalább 1500 forinton van.
Tavasszal tervezünk nyitni egy irodát Németországban, amit úgy vitelezünk ki, hogy megveszünk egy német szoftverfejlesztő társaságot, már a kötelező érvényű ajánlati szakaszban tart az ügylet. Ez azért fontos, mert a magyar cégek jellemzően valamilyen külföldi közvetítőn keresztül jutnak el a külföldi végfelhasználókhoz, de mi szeretnénk kihagyni a közvetítőt, lesznek saját német értékesítő kollégáink, akik ezeket a szoftverfejlesztési megbízásokat fogják megszerezni, a munkát pedig a négy egyetemi városban lévő fejlesztőközpontban ülő és az akvizíció során a cégcsoportba kerülő szakemberek fogják elvégezni. Ezzel a létszámmal és szervezettséggel el tudunk indulni nagy európai informatikai projektekért, megvan az a nagyságunk, amivel már labdába tudunk rúgni olyan piacokon, ahol eddig csak nagy nemzetközi cégek versenyeztek.
Milyen területeken merülhetnek fel kockázatok, amelyek veszélyeztethetik a növekedési terveket?
A chiphiány fordulhat még rosszabbra is, látjuk a Kína-Tajvan konfliktust, és a világ chipgyártásának a jelentős része itt koncentrálódik. Ha a helyzet eszkalálódik, az a kibervédelmi és networking üzletágunkra direkt negatív hatással lehet, de szerintem áttételesen ezt az egész világ IT-piaca megsínylené, mert félvezetők nélkül nincs rendes IT iparág. Ez számunkra az orosz-ukrán konfliktusnál is nagyobb kockázat, de abban reménykedünk, hogy ez nem következik be, mert ez senkinek sem érdeke. A kockázatok között említhető még a hazai munkaerőpiaci helyzet, de erre vonatkozóan van határozott stratégiánk.
A németországi autógyáraknál, amelyek között szintén akadnak a Gloster megrendelői, szintén komoly problémát okoz a chiphiány.
Ezt a kockázatot már csökkentettük, májusban egy fintech fejlesztőcég felvásárlását jelentettük be, ők az FF Next, elsősorban a pénzügyi szektor számára fejlesztenek. Már a 2022-es jelentésben látszani fog, hogy az autóipari kitettségünk sokkal kiegyensúlyozottabbá vált, több iparágban is jelentős fejlesztési projekteket valósítunk meg. A német iroda is több iparágban fog értékesíteni.
Milyen iparágaktól várja a legnagyobb növekedést középtávon?
A recessziós környezet hatásra az informatikájuknak csak azt a részét fejlesztik majd a cégek, melyek közvetlenül kapcsolódnak az üzlethez, azonnali értéket teremtenek és kimutathatóan gyorsan megtérülnek. A vállalatok vezetőit az fogja érdekelni, hogy mennyi ember munkáját lehet kiváltani szoftverekkel, gépekkel robotokkal, hogyan lehet automatizált, mesterséges intelligenciával megtámogatott és villámgyors folyamatokat kialakítani és ezzel pénzt megtakarítani.
Továbbra is a húzóágazatok közé tartozik az ipar, az IoT, Ipar 4.0 és ehhez kapcsolódó megoldások, ennek a piacnak a növekedése nem fog lassulni. A globális felmérések szerint a vállalatok 85%-a tervezi megújítani a jelenlegi IT rendszerét. Tovább fog nőni a pénzügyi szektor. Évről évre alakul át, de még rengeteg bank, pénzügyi intézmény nem lépte meg a szükséges fejlesztéseket, a másik oldalon pedig rengeteg új szereplő lép piacra, jellemzően olyan fintech cégek, amelyeknek a fejlesztési igényei gyakorlatilag kifogyhatatlan piacot jelentenek számunkra. A harmadik az egészségipar, ez egyre kritikusabb kérdéssé vált az öregedő Európában, a szolgáltatóknak erre is jelentős összegeket kell fordítaniuk a következő időszakban, ha fenn akarják tartani a hatékonyságukat.
A cikk megjelenését a Gloster támogatta.
