Adókedvezmények
Amellett, hogy a környezetvédelmi beruházások hozzájárulnak a fenntartható gazdasági működéshez és növekedéshez, a társasági adóra gyakorolt hatásukat is érdemes megemlíteni. A hazai társasági adószabályozásban jelenleg is több beruházásösztönző adókedvezmény van jelen, amelyek megfelelő felhasználásával a vállalatok jelentős adómegtakarítást érhetnek el.
Ezen adókedvezmények közül az alábbiakban kettőt, a fejlesztési adókedvezményt (ezen belül is az önálló környezetvédelmi beruházásra vonatkozó kedvezményt), valamint az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményét szeretnénk röviden bemutatni. (Természetesen a konkrét beruházások esetében az adókedvezményekre való jogosultság vizsgálatakor az általunk említetteken túl számos további feltételt, részletszabályt is vizsgálni szükséges.)
Kiemelendő, hogy a fejlesztési adókedvezmény (és így az önálló környezetvédelmi beruházáshoz kapcsolódó kedvezmény) révén a számított társasági adó
adóévenként akár 80 százalékkal, míg az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezménye esetén (adott esetben már a fejlesztési adókedvezménnyel történő csökkentés után) 70 százalékkal csökkenthető.
Fontos továbbá megjegyezni, hogy az önálló környezetvédelmi beruházásokra, illetve az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásokra vonatkozó kedvezmények esetén – szemben bizonyos egyéb adókedvezményekkel vagy közvetlen állami támogatásokkal – a jogszabály semmilyen árbevételre, bérköltségre vagy létszámra vonatkozó kritériumot nem határoz meg, így ezek az adókedvezmények a vállalkozások igen széles köre számára elérhetők.
Önálló környezetvédelmi beruházás
Általánosságban, a fejlesztési adókedvezmény olyan ún. induló beruházások esetén érvényesíthető, amelyek az alábbi kategóriák valamelyikébe sorolhatók:
- kis- és középvállalkozás valósítja meg, vagy
- a meghatározott régiók (Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Közép- Dunántúl, Nyugat-Dunántúl vagy Pest tervezési-statisztikai régió) valamelyikében nagyvállalkozás valósítja meg.
A fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházástípusok közül kiemelendők az önálló környezetvédelmi beruházások, amelyek alapvetően a környezet igénybevételének csökkentését, károsodásának megelőzését, az emberi egészség védelmét, valamint a természeti erőforrások megőrzését segítik elő.
Az adókedvezmény igénybevételére már egy jelenértéken 100 millió forint összegű, fentieknek megfelelő beruházás megvalósítása és nagyvállalkozások esetén legalább 5, míg kis- és középvállalkozások esetén legalább 3 éven át tartó üzemeltetése esetén lehetőség nyílik. Az adókedvezmény mértékét alapvetően a beruházási értéken túl, a vállalkozás mérete és a beruházás helyszíne határozza meg.
A fenti adókedvezményre csak olyan vállalkozás jogosult, amely az igénybevétel évében már legalább hatodik éve működik.
Fontos azonban megemlíteni, hogy energiatermelést, energiaszolgáltatást és energetikai célú infrastruktúra létrehozását szolgáló beruházás esetén fejlesztési adókedvezmény nem vehető igénybe, még abban az esetben sem, ha a beruházás révén az adózó kizárólag saját energiaszükségletét biztosítaná.
Szintén fontos kritérium, hogy az adókedvezményre való jogosultság megszerzéséhez még a beruházás megkezdése előtt be kell jelenteni az adókedvezmény igénybevételének szándékát az adópolitikáért felelős miniszternek, bizonyos esetekben pedig csak az adózó – szintén a beruházás megkezdése előtt benyújtott - kérelme alapján, a Kormány által kiadott határozatban megjelölt feltételek betartása mellett érvényesíthető a kedvezmény. A bejelentésében vagy kérelmében az adózónak részletesen ismertetnie kell a fejlesztési programot és az önálló környezetvédelmi beruházásként történő minősítést alátámasztó tényeket, körülményeket is.
A jogszabályok által támasztott feltételek teljesülése esetén a fejlesztési adókedvezmény a beruházás üzembe helyezését követő adóévben – vagy az adózó döntése szerint már a beruházás üzembe helyezésének adóévében – és az azt követő 12 adóévben, de legfeljebb a bejelentés, illetve a kérelem benyújtásának adóévét követő 16. adóévben vehető igénybe.
Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezménye
A fejlesztési adókedvezménnyel ellentétben ezen adókedvezmény esetén nincs jogszabály által meghatározott minimum beruházási érték, sőt, ebben az esetben nem csak beruházások, de felújítások esetén is járhat az adókedvezmény, amennyiben az energiahatékonysági célokat szolgál és azt az adózó az üzembe helyezést követő legalább 5 éven keresztül üzemelteti, illetve használja. Szintén kiemelendő, hogy az ilyen beruházások, illetve felújítások esetén a jogszabály nem határoz meg minimum határértéket az energiamegtakarítás mértékére vonatkozóan sem.
Az adókedvezmény megújuló energiaforrásból nyert energia felhasználását célzó beruházás esetén is alkalmazható,
továbbá – szemben a fejlesztési adókedvezménnyel – a megújuló energiaforrásból saját fűtési, hűtési és ipari hőtermelési célra energiát előállító, saját tevékenységet szolgáló berendezés bekerülési értéke is figyelembe vehető elszámolható költségként az adókedvezmény érvényesítésekor. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a kizárólag már elfogadott uniós szabványoknak való megfelelés miatti beruházás esetén az adókedvezményt nem lehet érvényesíteni.
A törvény előírásai szerint elszámolható költségnek minősül és mint ilyen, az adókedvezmény alapját képezi az energiahatékonysági beruházás célját szolgáló, kizárólag a magasabb energiahatékonysági szint elérését elősegítő tárgyi eszköz, immateriális jószág (i) bekerülési értéke, értékének növekedése vagy (ii) bekerülési értékének, értéknövekedésének az a része, amely egy hasonló, kevésbé energiahatékony beruházáshoz, felújításhoz viszonyítva igazoltan többletköltségként merül fel.
A fejlesztési adókedvezménnyel ellentétben, ezen adókedvezmény típusra való jogosultság megszerzéséhez nem kapcsolódik sem előzetes bejelentés, sem kérelem, ugyanakkor a beruházás megkezdését megelőzően a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (röviden: MEKH) névjegyzékében szereplő energetikai auditornak vagy energetikai auditáló szervezetek - a kapcsolódó kormányrendelet rendelkezéseinek megfelelően - egy előzetes becslést kell készítenie a tervezett beruházással elérhető energiamegtakarítás várható mértékéről, melyről írásban tájékoztatnia kell az adózót.
A kedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy az igénybevétel első adóévében a társasági adóbevallás benyújtásáig rendelkezzen az adózó a kapcsolódó kormányrendelet szerinti, energetikai auditor vagy energetikai auditáló szervezet által kiállított igazolással, amely alátámasztja, hogy beruházása, felújítása a tényadatok alapján is energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásnak, felújításnak minősül.
Az adókedvezmény mértéke adózónként és beruházásonként (az igényelt összes állami támogatással együttesen) jelenértéken Budapesten az elszámolható költség 30 százalékában, illetve a többi megnevezett régióban az elszámolható költség 45 százalékában, de legfeljebb a 15 millió eurónak megfelelő forintösszegben került maximalizálásra. Az adókedvezmény így kiszámított mértéke kisvállalkozások esetén 20 százalékponttal, míg középvállalkozások esetén 10 százalékponttal növelhető.
Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezménye az üzembe helyezést követő adóévben - vagy az adózó döntése szerint az üzembe helyezés adóévében - és az azt követő 5 adóévben érvényesíthető.
Fontos azonban megjegyezni, hogy ugyanazon beruházás esetén az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezménye a fejlesztési adókedvezménnyel együttesen nem alkalmazható.
Zöld pénzügyek
A zöld pénzügyek térnyerésének egyik mozgatórugója az üzleti lehetősége növekedése és a kockázati költségek csökkentése azzal, hogy a kifejezetten fenntartható hitelcélú hitelek/fenntarthatóan működő adósok kockázata is jellemzően alacsonyabb. A fenntarthatóságra figyelő ügyfelek jellemzően pénzügyileg, üzletileg is tudatosabbak, így empirikus kutatások alapján a pénzügyi teljesítményük is stabilabb. Az látható, hogy a tapasztalatok alapján jobbak a jövőbeli kilátásai azoknak a cégeknek, amelyek termék- és szolgáltatás-palettájukkal gyorsan lekövetik a megváltozó körülményeket, fogyasztói igényeket.
A bankok, finanszírozók számára ez azt jelenti, hogy a csődvalószínűség (PD) is alacsonyabb, ráadásul a fenntarthatóságot szem előtt tartó ingatlanok értékesítése is egyszerűbb, így egy esetleges bedőlés esetén a veszteség (LGD) is alacsonyabb lehet. Ennek köszönhetően
a hitelintézetek megfelelő odafigyeléssel és ESG szempontú ügyfél elemzéssel csökkenteni tudják a hitelkockázati költségeiket és így kedvezőbb konstrukcióban tudják finanszírozni a fenntarthatóan működő cégeket.
A fentiek mellett az MNB tavaly elindított NHP Zöld Otthon Programja és a meghatározott vállalati és önkormányzati fenntarthatósági célú hitelre vonatkozó tőkekövetelmény kedvezménye az új kedvezőbb zöld finanszírozási lehetőségeket erősítik.
Mindezek mellett láthatjuk, hogy a zöldkötvények is kedvezőbb finanszírozási lehetőséget biztosítanak, még a nagyarányú hozamemelkedések előtt is 5-15 bp-tal kisebb kamatköltséggel lehetett ezen papírokat kibocsátani.
A kedvezőbb finanszírozási konstrukciók sokat tudnak segíteni egy beruházás megtérülésének számításakor, így érdemes élni ezen lehetőségekkel.
EKR (Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer)
Az EKR értelmében az energiaellátásban résztvevő vállalatok kötelesek a számukra meghatározott energia-megtakarítási célokat elérni egyrészt energiahatékonyságot javító beruházások megvalósításával, mások által végrehajtott energiahatékonyságot javító beruházás „kivásárlásával” vagy járulékfizetéssel. Az elfogadható beruházásoknak két eleme van: a MEKH jegyzékben/katalógusban szereplő intézkedések (a leggyakoribb energiahatékonysági beruházások és intézkedések itt megvannak), vagy a jegyzékben ugyan nem szereplő, de igazoltan (energetikai audittal) végső energia megtakarítást eredményező egyedi intézkedések.
Jelen elemzés szempontjából az a lényeges, hogy a kötelezett fél az energiamegtakarítási kötelezettségét nemcsak a saját tevékenységi körében, vagy akár a tevékenységi körén kívül eső más szektorban végrehajtott energiahatékonysági beruházással vagy energiahatékonyság-javító intézkedéssel, hanem harmadik személyek által megvalósított hitelesített energiamegtakarítás „kivásárlásával” is teljesítheti. Ennek keretében a kötelezett energiakereskedők a piacon kialakuló árat fizethetik egy GJ/év energiamegtakarítás „kivásárlásakor”. Jelenleg Magyarországon a kereslet mértéke alacsonyabb, de így is legalább 9.000-15.000 forintos árak elérhetőek GJ-onként, amely szintén segíti a beruházás megtérülésének az erősítését.
A fenntarthatóan működő, vagy ezen célt elérni igyekvő cégek számára egyre több lehetőség merül fel a fenntarthatóságot is szolgáló beruházásaik, fejlesztéseik kedvezőbb megvalósítására,
a kedvezőbb finanszírozási formáktól kezdve a közvetlen adóügyi kedvezményekig. Mindenképpen érdemes a lehetőségeket és az alkalmazási szabályokat alaposan feltárni, hogy egy-egy beruházás minél kedvezőbb módon tudjon megvalósulni, azzal együtt hogy a számos buktató tényezőt is elkerüljük, amely feladatokhoz gyakran elkelhet a szakértői segítség.
A cikk szerzői a KPMG szenior menedzserei.
Címlapkép: Shutterstock
