„Nagyon sok cégörökléssel kapcsolatos konferencián hangzik el, hogy súlyos problémát fog okozni a családi vállalkozásoknál a generációs vagyontranszfer bizonytalansága. Rezignáltan sóhajtoznak a szakértők, hogy nagy baj lesz, mivel az utódok nem akarják tovább vinni a családi üzletet. Mégis azt látom, hogy a legtöbb rendezvényről és kiadványból hiányzik a konkrét útmutatás és a gyakorlati megközelítés” – mondta a Portfolio-nak dr. Magyar Csaba, a könyv egyik társszerzője, a Crystal Worldwide Zrt. vezérigazgatója.
Magyarországon 2014 óta érhetőek el azok a szofisztikált vagyontervezési megoldások, amelyek a családi vagyonok átörökítését, biztonságát szavatolják, illetve garantálják a vagyonvédelmet nem várt élethelyzetekben is. Az elmúlt néhány évben ezeket a megoldásokat a célközönség döntő hányada csak tisztes távolságból figyelte, de nem mert közelebb menni, hiszen nem tudta, mire számítson, hogyan használja. „Az érintettek többsége azért nem lépett, mert a kulcslyukon keresztül azt látta, hogy félhomály van a bizalmi vagyonkezelés, a vagyonkezelő alapítvány és a magántőkealap feliratú szobában pedig az ajtó nyitva volt, csak be kellett volna lépni és felkapcsolni a lámpát” – tette hozzá dr. Sándor István, jogászprofesszor.
Az építési vállalkozó, a borász és a kiégett bróker
„Istvánnal és Csabával úgy láttuk, hogy ebben a témában jellemzően a jogászi megközelítést alkalmazó könyvek jelentek meg, mi pedig egy olyan könyvet szerettünk volna, amely nem kizárólag a szakmának szól, hanem azoknak is, akik életszerű példákra és történetekre vágynak, amely inspirálja az üzleti fantáziájukat. Nem az volt a célunk, hogy a jogszabályhelyeket részletesen felsoroljuk, hanem útmutató gyanánt az előírások megértését helyeztük előtérbe, hogy az olvasó az útvesztő helyett inkább egy kijárattal rendelkező vagyontervezési labirintusban barangoljon” – mondta a könyvről dr. Magyar-Csatlós Judit, és kiemelte:
az olvasmányosabb jogi szakkönyvek világát igyekeztünk ötvözni a modern menedzsment kiadványok hangvételével.
„Persze nem lehet kihagyni a jogszabályok bemutatását, de próbáltuk minél egyszerűbben fogalmazni. Ezekhez a részekhez minden esetben közérthető gyakorlati példákat is kapcsoltunk” – tette hozzá dr. Sándor István. Majd „regény a regényben” jelleggel, mind a három jogintézmény kapcsán egy-egy család kitalált történetén keresztül lehet megismerkedni a gyakorlati alkalmazással: a bizalmi vagyonkezelés esetében egy bonyolult céghálóval bajlódó építési vállalkozó a főszereplő, a vagyonkezelő alapítványról szóló fejezetben pedig egy borász, akinek nincs megfelelő örököse, a harmadik történet pedig egy exbrókerről szól, aki egy magántőkealapban gondolkodik.
![Könyvbemutató](https://pcdn.hu/articles/images-xs/k/o/n/konyvbemutato-450680.jpg)
A könyvben külön fejezeteket kapott a titokvédelem és az adózás témaköre. A szerzők szerint az utóbbiak azért is kaptak jelentős szerepet, mert tapasztalataik szerint az üzleti élet szereplőit ezek a területek érdeklik leginkább.
Amikor már értik a struktúrát, akkor menetrend szerint rákérdeznek, hogy adózási szempontból hogyan alakul egy ilyen tranzakció, illetve mi az, amire ráláthatnak egyes családtagok vagy az üzleti konkurensek
- tette hozzá dr. Magyar Csaba.
Nálunk fiatal intézmény, de nem kell végig bukdácsolni a szamárlétrát
A könyv szerzői szerint Magyarországon a vagyontervezési kultúra elért abba a fázisba, amikor nagyobb edukációra van szükség, hogy szintet lehessen lépni. Nyugat-Európában már túl vannak az ötödik generációváltáson a családi vállalkozások. Kezdetben a rutin hiánya problémát okozott mindenhol, aminek meg is lett a következménye, sok esetben súlyos vagyonvesztés. „Feltehetően nálunk is akkor kezdenek majd igazán gondolkodni ezen, amikor a top 100 magyar vállalkozó közül valaki elhalálozik, majd az örökösök a bulvárlapok címlapjain marakodnak a koncon az elveszett végrendelet miatt” – mondták a könyv szerzői. Szerencsére Magyarországon lassanként egyre többen vannak, akik alkalmaznak hasonló módszereket, ők időben léptek, de általánosságban elmondható, hogy még a végrendelet nyújtotta lehetőséggel is kevesen élnek, pedig ez lenne a minimum követelmény.
Az elmúlt évben a járvány azonban sok vállalkozót ráébresztett, hogy mégiscsak rendezni kellene a családi örökséget, többen kötöttek életbiztosítást, és a végrendelkezési hajlandóság is nőtt. A szakértők szerint a vagyontervezéshez ma jogszabályilag minden adott:
Magyarországon a jogalkotó időben lépett, tulajdonképpen terített asztal és változatos étlap várja a felkészülés előtt álló vállalkozókat. Most tartunk ott, hogy fel kellene ismerni a látszólag egzotikus ételeket és megízlelni őket.
Ugyanakkor nem szabad elmenni amellett, hogy ezek a lehetőségek csak néhány éve elérhetőek hazánkban, sokaknak ez még nem volt tananyag, emiatt nem várható el, hogy magabiztosan éljen ezekkel a megoldásokkal. Durván tíz évnek kell eltelnie ahhoz, hogy ezek ott éljenek a fejekben gyakorlati szempontból is.
További akadályozó tényező a gyakorlati alkalmazásban, hogy nincs még kialakult bírósági gyakorlat ezen a területen. „Mi történik, ha bizalmi vagyonkezelési szerződést kötöttem, vagy vagyonkezelő alapítványt hoztam létre, majd a halálom után pereskednek az örökösök? Ez a félelem mindaddig fennáll, amíg nem lesz 10-12 bírósági eset ezen a fronton, amelyek megnyugtató példával járnak mások előtt” – mondta dr. Magyar Csaba, ugyanakkor hozzátette, hogy tulajdonképpen egy hétköznapi ingatlan adásvételi szerződés esetén is, ha később vita van a vevő és az eladó között, nem lehet előre borítékolni, hogy miképpen dönt majd a bíróság, de ezt a félelmet már jobban megszoktuk, együtt tudunk élni vele.
![Vagyontervezési labirintus](https://pcdn.hu/articles/images-xs/v/a/g/vagyontervezesi-labirintus-451968.jpg)
Azokban az országokban, ahol már régóta elérhetőek az említett jogintézmények, annyira mélyen élnek az emberek tudatában, mint nálunk egy szimpla megbízási szerződés. „Évtizedek, évszázadok alatt megszokták, része lett a hétköznapi gondolkodásnak. Vannak olyan országok, ahol a kis kedvencek tartására is bizalmi vagyonkezelést alkalmaznak” – tette hozzá dr. Sándor István, jogászprofesszor.
A Ptk. franciakulcsa
A generációs vagyontranszfer mellett a vagyonvédelem is fontos hívószó, különösen abban az esetben, amikor valami baj történik, amelynek következtében a magánvagyonunk is veszélybe kerülhet (például születik egy kedvezőtlen adóhatósági megállapítás, vagy csődbe megy a vállalkozás).
Nem végrehajtható a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon, ha azt megelőzően kötöttem meg a szerződést, hogy tudtam vagy tudnom kellett volna arról, hogy beáll a fizetési kötelezettségem
– hívta fel a figyelmet dr. Magyar Csaba.
Akár olyan felállás is megállja a helyét jogilag, amikor valaki saját magának adja bizalmi vagyonkezelésbe a vagyont még a megfelelő időben. Ha bármilyen okból végrehajtás indul a vagyonrendelő ellen, a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyonra ez már nem terjedhet ki, hiszen ilyenkor már bizalmi vagyonkezelői minőségben tulajdonos az egykori vagyonrendelő.
Jó szolgálatot tehet a bizalmi vagyonkezelés a tékozló örökösök ügyében is. „Ha úgy látjuk, hogy a gyermek még nem érett meg arra, hogy megkapja a vagyont, ezekkel a módszerekkel előre meg lehet határozni, hogy csak meghatározott összegű apanázst kapjon különféle feltételekkel"– tette hozzá dr. Magyar-Csatlós Judit, társszerző.
„Nagyon találó az a megfogalmazás, amely szerint ez a Ptk. franciakulcsa: számtalan élethelyzetre lehet ráilleszteni” – mondta a szakember. Gyakorlatilag szinte bárki lehet bizalmi vagyonkezelő, azonban, ha egynél több szerződést köt, akkor az már üzletszerűnek minősül, és azt csak MNB engedéllyel lehet végezni.
A cikk és a könyv megjelenését a Crystal Worldwide Zrt. támogatta.