A koronavírus járvány első hullámának idején csupán pár százalékkal haladta meg a normál fogyasztást az orvosi célú oxigén mennyisége. A második hullámban már nőtt az igény, a kritikus hetekben a palackban értékesített oxigén volumene majdnem a duplájára emelkedett. Ugyanakkor még volt arra kapacitása a Messer Hungarogáznak, hogy a külföldi leányvállalatoknak, amelyek orvosi oxigénhiánnyal küzdöttek, tudjon exportálni.
Most, a harmadik hullám idején ez már fel sem merül. Sőt, a korábbi két műszakos munkarend helyett az utóbbi hetekben gyakorlatilag 0-24-ben dolgoztak a cég munkavállalói a három levegőszétválasztó üzemben (ezek közül kettő rendelkezik orvosi oxigén előállítására szóló, úgynevezett GMP-engedéllyel) és négy palacktöltő üzemben (Budapesten, Győrben, Dunaföldváron és Nyíregyházán). A Messer ugyanis az oxigén levegőből való kinyerésétől kezdve a tartály- és palacktöltésen, laboratóriumi minőségi analízisen át, a kórházakba való kiszállításig a teljes gyártási-és ellátási láncot egy kézben tartja.
„Az előző héten az általunk tervezett mintegy 100 ezer köbméter egészségügyi célú cseppfolyós oxigénnel szemben 240 ezer köbmétert szállítottunk ki. Ennél van egy számunkra kritikusabb adat, hogy a palackos oxigén mennyisége az egészségügyi cseppfolyós oxigénhez képest a tervünkben 2 százalék volt. Ez az arány a múlt héten 8 százalékra nőtt” – mondta a Portfolio-nak Bohner Zsolt, a Messer Hungarogáz Kft. ügyvezetője, hozzátéve, ez nagyon komoly logisztikai és egyéb kihívásokat jelent egy iparigáz-forgalmazó számára. Jól szemlélteti a helyzetet az is, hogy tavaly, a járvány kezdete előtt 6700 orvosi oxigén számára alkalmas palack volt készleten, most viszont már 12 ezer palackkal látják el az egészségügyi intézményeket.
A kapacitásbővülés annak köszönhető, hogy Magyarországon még az első hullám alatt, gyorsan sikerült meghozni a hatósági engedélyeket az ipari oxigénpalackok orvosi oxigénnel való töltésére,
így lehetővé vált szükséghelyzetben az ipari palackok egészségügyi felhasználása is.
„Ha az OGYÉI ezt a döntést nem hozza meg, akkor Magyarországon az intézmények ellátását a versenytársakkal közösen sem tudnánk biztosítani” – mondta Bohner Zsolt, hozzátéve, az ipari töltőállomásaik nagy része is ma már csak orvosi oxigént tölt.
De milyen oxigénre van szüksége a kórházaknak?
A kórházaknak jellemzően kétféle formában szállítanak oxigént: cseppfolyós oxigént tartályos ellátással és sűrített oxigén gázt palackokban. Azon kórházakba, amelyek központi gázelosztó hálózattal rendelkeznek, tartálykocsival szállítják ki a cseppfolyós oxigént, amelyet átfejtenek a kórház központi tároló tartályába. Ez jellemzően valahol kültéren áll a kórház területén. A tartály mellett felállított elpárologtató berendezés gáz halmazállapotúvá alakítja az oxigént, amely a kórház központi oxigénelosztó hálózatába kerül, innen pedig a kórtermekbe, műtőkbe és kezelő helységekbe vezetik tovább.
Ez a kórház falaiban kiépített vezetékhálózatot jelent, gázelvételi pontokkal a betegágyak mellett. Ezekre a betegágyak feletti ágysávokon található „oxigéncsapokra” mennyiségszabályozók is csatlakoztathatóak. Innen műanyagcsövön keresztül közvetlenül a beteg orra elé helyezett kanülbe vagy az arcára helyezett maszkba tudják vezetni az oxigént, vagy a lélegeztető géphez csatlakoztatni az oxigénforrást. A cseppfolyós oxigéntartály töltöttségi szintjét egy telemetrikus tartályszint-figyelő rendszer segítségével folyamatosan nyomon tudják követni, és adott értéknél megtörténik a tartály újratöltése.
A kórházakban nagy mennyiségben használnak palackos oxigént is, vagy olyan épületekben, helységekben, ahol nincs központi oxigénelosztó hálózat, vagy a betegek szállítása során.
A legtöbb kórház a kis űrméretű, könnyen kezelhető, mozgatható oxigénpalackokat részesíti előnyben. Egy ilyen 5 vagy 10 liter űrtartalmú, 1-2 m3 sűrített oxigént tartalmazó palackkal nagyságrendileg 1-2 órán keresztül lélegeztethető a páciens, nagyon sűrűn kell a kis palackokat cserélni. A nagyobb űrméretű, 40-50 literes palackokkal jóval hosszabb ideig oldható meg a légzéstámogatás (nagyjából 10-15 óra), és optimálisabb a kórház és a palacktöltő üzem közötti logisztika – magyarázta az ügyvezető, hozzátéve, jelenleg a legnagyobb kihívást a szervezett logisztika hiánya okozza, ugyanis a kórházakban nincs senki, aki összegyűjtené egy helyre az üres palackokat, amelyeket így a Messer szállítóinak kell összeszednie a kórházak Covid-osztályáról, a folyosóról, tároló helyiségekből, az udvarról.
A folyamat így lassú, a szállító egészségére nézve kockázatos is, miközben például a kórházakba vezényelt katonák segítségével gyorsan, könnyen gördülékennyé lehetne tenni,
hiszen mindenkinek az az érdeke, hogy a palackok minél gyorsabban visszakerüljenek a töltőüzembe, minél rövidebb idő alatt fertőtlenítsék azokat és minél gyorsabban kerüljenek vissza a betegágyak mellé feltöltve. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, Bohner szerint központi támogatást kellene kapniuk az egészségügyi intézményeknek.
Az ügyvezető kitért arra, hogy a palackok iránti megnövekedett igény jól mutatja a korábbi fejlesztések elmaradását, ugyanis jóval költséghatékonyabb és előnyösebb is lenne a cseppfolyós szállítás: míg egy nagy palack 10 köbméter oxigént biztosít egy beteg számára, a tartályokban 10, 20, de akár 50 ezer köbméter tárolására van lehetőség.
Mi is pontosan az orvosi oxigén?
Az orvosi oxigén alapanyaga a környezeti levegőből kinyert oxigén. A levegőt 21 %-ban oxigén, 78 %-ban nitrogén, majd 1 %-ban argon, és nyomokban további nemesgázok alkotják. Ipari méretekben a gázok forráspont különbsége alapján, kriogén levegőszétválasztással választják szét a levegőt fő alkotóira – nitrogénre és oxigénre – az ún. levegőszétválasztó üzemekben (az oxigén forráspontja -183 ⁰C fok, a nitrogéné -196 ⁰C fok).
Az orvosi oxigén töltése az egyéb ipari, élelmiszeripari gázok töltésétől teljesen különálló töltőrendszereken történik.
Oxigénhiánytól nem kell tartani
Csak a Messer több mint 140 egészségügyi intézményt lát el különféle gázokkal (oxigén, nitrogén, szén-dioxid, sűrített levegő, légzésterápiás gázkeverékek, laboratóriumi gázok), közel 20 felhasználási területen. Ezek között számos elsődleges és másodlagos járványkórházként kijelölt intézmény található, például Budapesten a Dél-pesti Centrumkórház, a SOTE, a János Kórház, az Uzsoki Kórház, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház, a regionálisan kiemelt szekszárdi, győri, debreceni, ajkai vagy épp szegedi intézmények.
Országos szinten az egészségügyi intézmények mintegy 40 %-át látja el orvosi oxigénnel a cég. Eközben több mint 10 ezer partnerük van az ipar területéről is, és az ipari termelést mostanáig nem is kellett korlátozni. Bohner elmondta, alapesetben az ipari igény nagyjából az ötszöröse az orvosinak, és noha az orvosi igény most jelentősen nőtt, fel sem merül, hogy ne lenne elég rendelkezésre álló orvosi oxigén.
Van elég szárazjég a koronavírus-vakcinák szállításához
A Moderna vakcinát -20, a Pfizer-BioNTech-et -70 fokon kell szállítani és tárolni, ehhez pedig szárazjégre van szükség.
A Messer az egyik legnagyobb szárazjéggyártó kapacitással rendelkező vállalat Magyarországon, és az ügyvezető szerint nincs ok aggodalomra, bőven van elegendő mennyiség, a mostani gyártási kapacitás a nagy élelmiszeripari igények mellett is képes fedezni a koronavírus elleni vakcinák tárolásához és szállításához szükséges szárazjég-mennyiséget.
Az orvosi oxigénnek nincs alternatívája
Noha oxigén van elég, Bohner Zsolt elmondta, a harmadik hullám hatásait a cégen belül is érzékelik, egyre többen betegednek meg. És noha a kritikus infrastruktúrában dolgoznak, a dolgozók oltása még várat magára: bár többször is jelezték az illetékeseknek, egyelőre nem kaptak elsőbbséget. A vezérigazgató hangsúlyozta, a töltési folyamat ugyan automatizálható, azonban az emberi erőforrás elengedhetetlen, épp ezért nagyon fontos lenne, hogy ne essenek ki az emberek a munkából, hiszen az orvosi oxigénnek nincs alternatívája.
Címlapkép és fotók: Messer
