Decembertől egy éven át a budapesti agglomerációban és hat vidéki nagyvárosban tesztel hidrogén-üzemanyagcellás buszokat a HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. – hívta fel legfrissebb Facebook-posztjában a figyelmet az Energiaügyi Minisztérium. Mindez azt jelenti, hogy a menetrend szerinti forgalomban próbálhatnak ki az utasok egy Solaris és egy Caetano hidrogén-üzemanyagcellás autóbuszt, a kísérleti projektben a Linde Gáz Magyarország és a Messer Hungarogáz végzi majd a tankolással kapcsolatos szolgáltatást.
A hidrogénben rejlő potenciál, mint a dekarbonizációs törekvések egyik lehetséges kulcsa, ma már nyilvánvaló, aligha van olyan uniós ország, amely ne rendelkezne valamilyen fajta hidrogénstratégiával. Azonban az, hogy a mindennapokban megjelenjen, vagy még inkább az ipari termelésben egyre nagyobb teret nyerjen, annak módja még korántsem egyértelmű, de abban a legtöbb szakértő egyetért, hogy a mobilitáson keresztül vezet az út a hidrogéngazdaságba. Ennek megfelelően egy uniós projekt keretében a magyar utakon is, teszt jelleggel, forgalomba áll egy hidrogén üzemanyagcellás busz január 16-18. között, Pakson. Az esemény szervezőit, Mayer Zoltánt, a Magyar Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Egyesület titkárát, Weingartner Balázst, a HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. elnök-vezérigazgatóját, és Bándy Tamást, a nagynyomású hidrogéntöltőállomást biztosító Messer Hungarogáz Kft. energiairányítási igazgatóját kérdezte a Portfolio, mi kell ahhoz, hogy állandósuljanak ezek a buszok a forgalomban, hogyan lehet motiválni az iparági szereplőket a technológia adaptálásában, és milyen segítségre számítanak ehhez az államtól.
A megújuló energiára való átállás legnagyobb kihívása az energiatárolás kérdése, amelyre a hidrogén ideális megoldás lehet: az elektromos áram ugyanis hidrogénné alakítható, amely gyakorlatilag bármeddig raktározható, majd igény szerint villamos vagy hőenergia nyerhető belőle. Ez a folyamat eddig túl költségesnek bizonyult, azonban, ha a megújuló energiaforrás házon belül adott – például egy saját napelemparkkal – és a klímacélok elérése érdekében a fosszilis energiaforrásokat megadóztatják, gazdaságilag is kifizetődő lenne a hidrogén-alapú energiatárolás. Ehhez azonban a megfelelő infrastrukturális fejlesztéseket is meg kell valósítani, amit a piaci szereplők csak akkor fognak meglépni, ha már egy jól működő ellátási lánc biztosított. A Messer Hungarogáz Kft. energiairányítási igazgatója szerint első körben pilot projektek megvalósítása várható, amelyek már most is folyamatban vannak, azonban a rendszerszintű átálláshoz hathatós állami beavatkozásra, ösztönzésre lesz szükség.
Magyarországon három olyan vállalkozás van, amelyik orvosi oxigénnel látja el a kórházakat. Ezek egyike a Messer Hungarogáz Kft. Bohner Zsolt, a cég ügyvezetője a Portfolio-nak elmondta, a koronavírus harmadik hullámában a kórházak oxigénfelhasználása jelentősen megnőtt, és mivel sok az olyan intézmény, amely nem rendelkezik központi gázelosztó hálózattal, illetve számos olyan helyiséget alakítottak át Covid-osztállyá, amelynek falaiban nincs kiépített vezetékhálózat, gázelvételi pontokkal a betegágyak mellett, ezért óriási az igény a palackos oxigén iránt. Bohner szerint sok esetben nem működik a szervezett logisztika, az egészségügyi intézményekben például nincs koordinálva a kiürült palackok begyűjtése, azokat a szállítóknak kell összeszedniük a kritikus kórházi osztályokon. A folyamat lehetne gördülékenyebb, gyorsabb, ez pedig mindenki közös érdeke, hiszen ahogy nő a betegszám, úgy van egyre sürgetőbb igény az orvosi oxigénre.
Intenzív szakaszában van a háború.
Erős állítást tett az elemző.
Szankcionált személy lehetett a célpont.
Bevetették a "Sárkány leheletét"
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
