Hogy pontosan hány magyar családi vállalkozás működik, nem tudni, ugyanis nincs definíció, nincs meghatározva, pontosan milyen kritériumoknak kellene megfelelnie a családi vállalkozásoknak, mi különbözteti meg azokat az egyéb vállalkozásoktól. A Statisztikai szemlében tavaly februárban megjelent egyik tanulmány különböző szempontok alapján nagyjából 30 ezer körülire becsüli a hazai családi vállalkozások számát.
Miután a hazai családi vállalkozások nagy része a rendszerváltást követően jött létre, jelentős azon cégek száma, ahol már jelen pillanatban is, vagy legalábbis a következő években aktuálissá válhat az utódlás kérdése.
„Sokan halogatják a családi céggel, családi vagyonnal kapcsolatos döntést. Ez azért lehet buktató, mert a tudatos tervezés hiánya a közismert Buddenbrook-effektus bekövetkezéséhez vezethet, vagyis ahhoz, hogy az első generáció által felépített vagyont a következő nemzedék fenntartja, a harmadik generáció pedig feléli” – mondta a Portfolio-nak Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke.
Jó megoldás lehet a családi alkotmány készítése
Több megoldás is szóba jöhet a családi vagyontervezés során. Ilyen például az úgynevezett családi alkotmány, amely tulajdonképpen többféle irat összefoglaló elnevezése.
Tartalmazhat házassági és élettársi vagyonjogi szerződést, öröklési szerződést vagy végintézkedést is
– mondta a szakember, hozzátéve, gyakorlatilag elvi megállapodások és jogilag kötelező vagyontervezési megoldások összességéről van szó.
Tartalmazhatja a családi vállalkozás működtetésének, irányításának legfontosabb alapelveit, ki lehet térni arra, ki vegye majd át cégvezetőként az elhunyt helyét
– tette hozzá. Tóth Ádám szerint a családi alkotmány arra az esetre is megoldást nyújt, ha például egy cégvezetőnek kiskorú gyermeke van, így ugyanis kiküszöbölhető, hogy ne a gyámhatóság uralja a vagyont egy haláleset után, ha pedig már felnőtt gyerekei vannak, akkor ennek kiegyensúlyozó szerepe van.
„Induljunk ki abból, hogy Magyarországon a házasságok és az élettársi kapcsolatok több mint 50 százalékban felbomlanak. Egy embernek élete során több párja is lehet, és ezekből a kapcsolatokból több gyerek is születhet. Ahhoz, hogy az örökhagyó halála után a gyerekei ne ugorjanak neki az özvegynek, arra van szükség, hogy mindent előre megbeszéljenek, és a jogutódlás, a halál kérdése ne legyen tabu” – jegyezte meg a szakember, akinek tapasztalata szerint az utóbbi években egyre tudatosabbak a cégvezetők, és a koronavírus megjelenése is katalizátorként hatott: nem ugrott meg ugyan jelentősen a végrendeletek száma, de egyre többen érdeklődnek a vagyontervezés iránt.
Nem lehet csak úgy kitagadni valakit az örökségből
Ha készül végrendelet, vagy épp a különböző szerződéseket egybefoglaló családi alkotmány, a leszármazók esetében akkor is minden esetben számolni kell a kötelesrésszel. Ez a törvényes örökrész egyharmadát jelenti – ekkora az a rész, ami a törvény szerint az arra jogosultaknak (leszármazók, házastárs, szülők) minimum jár az örökhagyó vagyonából. Vagyis, ha két gyereke van az örökhagyónak, aki csak az egyik gyerekére szeretne hagyni mindent, ezt nem teheti meg, azonban az egyik gyerek így az örökség öthatodát, a másik pedig csak az egyhatodát, a köteles részét fogja örökölni.
Ha azonban valaki kitagadja a törvényes örökösét, akkor az örökös még a kötelesrészre sem tarthat igényt,
csakhogy a kitagadásra nagyon szélsőséges esetekben van törvényi lehetőség, és bizonyítani is kell a kitagadás okát. Például látlelettel kell igazolni, hogy az örökös az örökhagyó életére tört, megverte. Ráadásul, ha a kapcsolat rendeződik közöttük, a kitagadás azonnal semmissé lesz.
„Az is előfordul, hogy valaki még életében egy jelentősebb értékű ajándékot ad valamelyik örökösének, például vesz neki egy ingatlant vagy autót. Az ilyen adományt az örökösök egyenlő részesedése érdekében a szülői hagyaték felosztásakor be lehet számítani. Erre szolgál az úgynevezett osztályra bocsátás intézménye. Az osztályrabocsátást azonban a juttatással egyidejűleg kell kikötni" – mondta a szakember.
Emellett arra is van lehetőség, hogy valaki még életében kiadja az örökrészeket, amiért cserébe az örökösök lemondanak arról, hogy örököljenek. Tehát egy adott összeg vagy épp ingatlan, vagy cég tulajdoni hányada fejében az örökös lemond arról, hogy az örökhagyó halála után örököljön. Persze ez a lemondás ingyenesen is történhet, de mindenképpen írásbeli szerződés kell róla az örökhagyó és az örökös között.
Közös végrendeletet készíthetnek a házastársak
2014 óta lehetőség van arra, hogy a házastársak egymásra tekintettel egy okiratban, közösen végrendelkezzenek, ez is az örökségtervezésnek egy módja. Ez különösen akkor lehet fontos, ha nincs közös gyerekük, de az előző kapcsolataikból születtek gyerekek.
A házastársak ilyen esetben akár kölcsönösen rendelkezhetnek egymás leszármazói javára, amely azonban a házastárs halála után köti őket.
Emellett az örökség tervezése során a házastársaknak érdemes lehet figyelemmel lenni egy másik jogintézményre, az úgynevezett utóöröklésre is. Azaz, meghatározni azt, hogy a házastárs, mint elsődleges örökös halála esetén kire szálljon a vagyon. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy valaki nem szeretné, ha a halála és a házastársa halála esetén a házastárs rokonai örököljenek utánuk.
Sok esetben jó megoldás lehet az öröklési szerződés is, ha például egy idős embernek vagy nincs más élő hozzátartozója, vagy épp a hozzátartozók nem foglalkoznak vele, ugyanakkor van olyan nem vérszerinti rokoni kapcsolata - például szomszédok - akik gondját viselik, segítenek neki. Ilyen esetben még az örökhagyó életében öröklési szerződést lehet írni, ami egy kétoldalú jogügylet, amelyben az örökhagyó arra kötelezi magát, hogy a vele szerződő felet tartás vagy életjáradék fejében örökösévé teszi.
Az öröklési szerződés visszterhes juttatás, ezért ha két évnél hosszabb ideig tart, a kötelesrészt sem kell figyelembe venni az örökhagyó halálakor.
Jelentősebb vagyon esetén a bizalmi vagyonkezelés nyújthat megoldást
Nem a középosztály, inkább a tehetősebb rétegek megoldása az úgynevezett bizalmi vagyonkezelés. A német és angol minták alapján kialakított magyar megoldásnak az a lényege, hogy vagyonát a tulajdonos egy hozzáértő vagyonkezelőre ruházza át, amely fialtatja az értékeket, de nem válik teljes jogú tulajdonossá, a nyereség a kedvezményezettet illeti meg, aki lehet maga a vagyonrendelő vagy más általa megjelölt személy.
„A vagyonkezelésnek három személye van: a vagyonrendelő, vagyis az örökhagyó, és a vagyonkezelő, aki díjat kap a vagyon kezeléséért, és van a kedvezményezett. A vagyonkezelőnek az a dolga, hogy vigyázzon a vagyonra, védje azt például a családon belüli vagyoni vitáktól” – mondta Tóth Ádám, aki szerint
a vagyontervezés módját illetően elsősorban a vagyon mértékét kell mérlegelni,
és az alapján kiválasztani a lehető legoptimálisabb megoldást. Ez nem egy gyors folyamat, épp ezért érdemes időben lépni: nem ritka, hogy hónapokig tartanak az egyeztetések, mire a legjobb opciót megtalálják.
Amennyiben tehát a generációváltás aktuális kérdés, úgy első körben a cégvezetőnek célszerű felkeresnie egy közjegyzőt vagy ügyvédet, hogy egyáltalán lássa, milyen lehetőségei vannak és szakszerű segítséggel megtalálni a személyre szabott, lehető legmegfelelőbb vagyontervezési megoldást.
A cikk megjelenését a Magyar Országos Közjegyzői Kamara támogatta.
Címlapkép: Getty Images
