- az elmúlt hat évben globális bizalmi válságot éltünk át, a jegybankok, a munkapiac, a politika egyaránt elvesztette az emberek bizalmát. A politikát jelenleg bizalmatlan, csalódott emberek határozzák most meg, amely megmagyarázza az idei váratlan politikai fordulatokat.
- Az EKB már nemcsak mennyiségi lazítást, hanem mennyiségi lazítás pluszt végez (QE+), mivel nem kizárólag kötvényeket vásárol, hanem más eszközök felé is kacsingat. A mennyiségi lazítást ezért addicionális kockázatokat is rejt.
- A legtöbb nagygazdaság elfogult a mennyiségi lazítás felé: úgy gondolják, hogy ez az egyetlen módja a piac stimulálásának.
- A jegybankok nem vallottak kudarcot, de sikeresek sem voltak: nem került a világ egy újabb válságba, viszont a növekedést sem sikerült beindítani.
- A kockázatmenedzselés elsősorban arra irányul, hogy semmilyen esetben se vesszítsünk pénzt, ezért a kötvénypiacba töltik a pénzt a befektetők, az aktív befektetés kárára teszik ezt. Az alacsony kockázatú részvények jelenleg drágábbak, mint a kockázatos részvények.
- 60 000 milliárd dollár parkol bankszámlákon világszerte.
- Az elmúlt években a részvények árfolyama makrogazdasági, politikai tényezők alapján változott elsősorban.
- A kötvénypiac nyereségességi válságba került.
- A GDP előrejelzések és a növekedési előrejelzések is csökkennek minden évben.
Hans Lorenzen, a Citi európai kötvénypiaci stratégája szerint:
- Az alacsony hozamkörnyezetben a kötvények árfolyamváltozásán és nem pedig a kamatokon keresnek a befektetők, ezért ez sem tekinthető jelentősen kevésbé kockázatosnak, mint a részvénypiac,
- az aktív alapok nem tudják legyőzni az indexeket, viszont a magas hozamkörnyezetben ez nem számított, mert az aktív alapok is kellően magas hozamot értek el, az alacsony hozamkörnyezetben viszont elégedetlenek az ügyfelek, az elmúlt években masszívan elkezdődött kiáramolni a befektetői tőke az aktív alapokból, a következő években változatlan lesz a helyzet.
- A kockázatvállalással sem lehet látványos hozamot elérni, valamint egy kisebb mozgás is ki tudja törölni az éven belül elért hozamokat,
- az EKB márciustól visszavesz a mennyiségi lazítás üteméből, de még mindig intenzívebb lesz a program, mint 2015-ben. Van ennek egy árnyoldala is: a kötvények kibocsátása egyre csökken, az EKB eszközvásárlása azt is jelenti, hogy ezek a kötvények lekerülnek a piacról, nem tudnak rajtuk a befektetők hozamot elérni.
- Az M&A (fúziók és felvásárlások) aktivitás alacsony, a tranzakciók nagy részét kevés, nagy volumenű felvásárlás adja csak.
- A kötvénybefektetőknek azt ajánlja, hogy vegyenek rövid lejáratú, adott esetben rosszabb minőségű kötvényeket, a szakember nem aggódik amiatt, hogy 2017-ben Európában túl sok csőd lesz.
Greg Baxter, a Citi digitalizációs üzletágának vezetője a digitalizáció kihívásairól beszélt:
- a digitalizáció miatt azok a vállalatok is veszélyeztetettek lettek, amelyek már több száz éve sikeresen működnek ugyanazzal az üzleti modellel,
- több olyan szektor is van, amely már keresztül ment a digitalizáción, ebből a pénzintézetek is tanulni tudnak, az analóg piaci szereplők folyamatosan vesztenek a piaci részesedésükből és négy év után gyorsul a digitális szereplők térnyerése, egy évtized alatt az analóg szereplők 44 százalékot vesztettek a piaci részesedésükből,
- azok a vállalatok, amelyek fel tudták venni a versenyt az innovátorokkal, végül 30 százalékot vesztettek a bevételükből, viszont profitjuk növekedett, mivel sokkal hatékonyabban kezdtek el dolgozni,
- 2015-ben 19 milliárd dollárnyi tőkét fektettek be magánbefektetők a Fintech-cégekbe, míg 2014-ben ez még csak 12 milliárd volt, 2013-ban pedig alig 4 milliárd dollár.
- Leginkább (73%) a személyes és kkv-pénzügyekkel foglalkozó vállalatokba áramlik a befektetők pénze, ezt követik a befektetési alap- és vagyonkezelők (10%).
- Elsősorban hitelezéssel foglalkoznak (46%) azok a vállalatok, amelyekbe fektetnek, valamint pénzügyi tranzakciók lebonyolításával (23%),
- az e-kereskedelem királya Kína, csak az Alibaba akkora, mint a teljes amerikai e-kereskedelmi piac.
