Hat őrült technológia, amely megmentheti a földet a túlmelegedéstől

Magyarország épp nemrégiben csatlakozott jogi értelemben a Párizsi Megállapodáshoz, az unión belül elsőként fejezte be a megállapodás ratifikációs eljárását - derül ki az NFM múlt heti közleményéből. A tavaly december eleji megállapodás célja

a globális átlaghőmérséklet-emelkedés 2 Celsius-fok alatt tartása.

Az aláíró országok ötévente értékelik a megtett intézkedéseik eredményét. A megállapodás hatálybalépésének két feltétele volt, amely biztosította, hogy a legnagyobb kibocsátók ne maradhassanak ki abból: legalább 55 országnak kellett letétbe helyeznie ratifikációs okmányát, amelyek a globális kibocsátások legalább 55 százalékáért felelnek.

Ugyanakkor szintén friss hír, hogy a hétvégén 150 ország részvételével megállapodás született a légkondicionálókban és hűtőszekrényekben használt hidrofluorkarbon (HFC) üvegházhatású gázok korlátozásáról is. Eszerint A fejlett országok, közte az európai államok többsége, valamint az Egyesült Államok 2019-ig 10 százalékkal csökkentik a hidrofluorkarbon felhasználását. A fejlődő országok két csoportja 2024-ig, illetve 2028-ig kezdi meg és fagyasztja be fokozatosan a HFC használatát

Klímavédelem piaci alapon

A szabályozások és a nemzetközi egyezmények fontos keretet adnak a klímavédelmi törekvéseknek, aminek egyik legfontosabb része az energiatermelés. Ugyanakkor a technológiák piaci és tudományos alapú fejlődése ugyanolyan fontos a föld természeti értékeinek és az emberiség jövőjének megőrzéséhez.

Az már tisztán látszik, hogy a mainstream energiatermelési technológiák merre fejlődnek, a következő évtizedekben a régi energiatermelő kapacitásokat a megújulók veszik át. Ugyanakkor a most még marginálisnak vagy egyenesen őrültnek tűnő ötletek is sokat segíthetnek a megújuló erőforrások minél hatékonyabb hasznosításában, a furcsának vagy futurisztikusnak számító ötleteket szedtük csokorba.

1. Napelemes utak

Pár hete rakta le a Solar Roadway az első olyan napelemes útburkolatot, amely így helytakarékosan termel napenergiát. Ha Amerika összes útját és parkolóját bevonnák a speciális napelemekkel, abban az esetben háromszor annyi elektromos áramot termelhetnének vele, mint az Egyesült Államok 2009-es energiafogyasztása - reklámozza a technológiát a cég. A panelek felülete nagyon hasonló az aszfaltéhoz, így nem fognak rajta csúszkálni az autók, és a LED világításnak köszönhetően nem kell felfesteni őket. Ráadásul fel lehet melegíteni a paneleket, ami jó jön, ha jegesek az utak.

Ez az egész ötlet nagyon futurisztikusan hangzik, de Európában már tesztelnek hasonló technológiákat. 2015-ben Hollandiában 70 méter hosszan burkoltak be egy bicikliutat, ami hat hónap alatt annyi energiát termelt, ami egy kis ház egy évnyi energiaszükségletét fedezte. Eközben Franciaország azt tervezi, hogy 600 mérföldnyi utat borítanak be napelemekkel.

2. Lapát nélküli szélerőművek

Egy spanyol startup vállalkozás, a Vortex, újragondolta a szélturbinák klasszikus, háromlapátos formáját és egy teljesen új dizájnnal állt elő. A neve Bladeless, nem véletlenül, hiszen ez egy lapát nélküli szélturbina, ami így néz ki:



A lapát nélküli szélerőmű lényegében egy a földből kiálló masszív rúd. Mivel vékonyabbak, mint a klasszikus szélturbinák, és lapátjaik sincsenek, ugyanazon a területen több is elfér belőlük, így több energiát is képesek termelni miközben kisebb helyet foglalnak el.

A cég szerint ez a megoldás 40 százalékkal olcsóbb, mint a hagyományos turbinák, mert a nagy lapátok igen drágák. Emellett a fenntartási költségeit is kevesebbre becsülik, mivel a lapát nélküli turbinákon kevesebb a mozgó rész. Az új szélerőművek állítólag csendesebbek is lesznek.

3. Napenergia, ami akkor is működik, ha nincs napsütés

A szolárpanelek mellett a másik, az ún. koncentrált napenergia technológia komoly növekedés előtt állhat, a rendszer mellett nem kisebb ország tette le hosszú távon a voksát, mint Kína. Az utóbbi időszakban az ún. fotovoltaikus napelem technológia volt a domináns a szolár iparágban, nem kis részben annak köszönhetően, hogy a napelem árak az elmúlt negyed évszázadban 99 százalékot estek. Mindez pedig hátráltatta egy másik módszer, az ún. koncentrált napenergia (CSP) terjedését, mely a napból nyert energiát a víz felmelegítésére használja, a felszabaduló hő pedig turbinákat és generátorokat hajt meg az áramtermeléshez. Kínában például az állami Shenhua Group 1 gigawattos CSP erőművet épít.

4. Napenergia az űrből

A világűrben, a Föld és a Hold közötti térben termelnének napenergiát a kínai hadsereg kutatói. Feltételezések szerint a napenergia előállítása sokkal hatékonyabb lesz az űrben, mint a Földön. A napelemgyártásnál használt szilícium-dioxid például "végtelen" mennyiségben található a Holdon, miközben a Hold sarki régióiban és a kisbolygókon található víz oxigénné és hidrogénné elektrolizálásával hajtóanyagot tudnának előállítani űrhajók számára.

A jelenlegi technológiával több mint 10 ezer tonnát nyomna egy ipari méretű erőmű, amely ezért az űrbéli körülmények között nem képzelhető el. A legnagyobb ember alkotta létesítmény az űrben, a Nemzetközi Űrállomás súlya alig több mint 400 tonna.

5. Napenergiából olajtermelés

Ománban tavaly novemberben indult egy nagyszabású projekt, amelynek lényege, hogy úgy akarják kitermelni a nyersolajat a földből, hogy abba nagy mennyiségű forró gőzt pumpálnak, a gőz előállításához pedig egy gigawattnyi napenergiával fognak vizet forralni.

A napenergia felhasználása az olajkitermelésre kissé ironikusnak tűnhet. Főleg azért, mert ha ez a módszer nem állna rendelkezésre, akkor előbb-utóbb fokozódna a kényszer a magas költségek miatt, hogy a tisztább energiaforrásokat használjuk az olaj helyett.

Ám az új technológia mögött álló amerikai vállalat, a GlassPoint szerint a mostani projekt és az ehhez hasonlók segítenek majd a fosszilis tüzelőanyag-kitermelőknek, hogy csökkentsék a széndioxid-kibocsátásukat.

6. Tengerből áramot

A skóciai Shetland partjai mellett telepített árapály turbinákat kapcsoltak rá elektromos hálózatra, elsőként a világon, ami új korszakot nyithat meg az árapály energia hasznosításában. A világ első tengeri árapály turbinái, melyeket elektromos hálózathoz csatlakoztattak, a Nova Innovation nevű cég nevéhez fűződnek.

A turbinák elegendő kapacitással rendelkeznek ahhoz, hogy a skót szigeteken 300 háztartás áramellátását biztosítsák. A turbinákat egy 1 km hosszú tenger alatti vezeték csatlakoztatja a helyi hálózatra. Az árapály erőművek a Földet körülvevő vízburok szintváltozásából eredő energiát aknázzák ki. A hagyományos vízerőművekhez hasonlóan itt is a kezdeti költségek a magasak, amint az erőmű megépült, az árapály energia szinte ingyen van.

A cikk megjelenését az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. támogatta.

• Címkék:
• energia,
• Vallalatok,
• globális felmelegedés,
• megújuló energia,
• klímavédelem