Magyarországra is elért a szuperinternet: hol pörög a legjobban?

Tavaly, az utolsó negyedév végén milliárdos nagyságrendű uniós állami megrendelés esett be meglepetésszerűen a T-Systemhez. Mit lehet tudni ezekről? Mikorra zárulnak le ezek a projektek?

Tavaly év végén több EU-s forrásból megvalósuló pályázat lezárására került sor, amelyek még az előző uniós ciklushoz kapcsolódtak. A negyedik negyedév végéig ezeket minden értelemben le kellett zárni, ezért volt az a nagy kiugrás a bevételeinkben.

Kicsit konkrétabban milyen beruházások voltak ezek?

A beruházások leginkább - illeszkedve Magyarország digitális felzárkóztatásába - olyan infrastrukturális projektek voltak, amelyek eszközbeszerzéshez, hálózati fejlesztésekhez kapcsolódtak. Tabletek, PC-k beszerzése és ezekhez szükséges hálózati eszközök kiépítése történt meg.

Idén is számítotok ilyen nagy állami megrendelésekre?

Minden évben részt veszünk közbeszerzési pályázatokon, de a múlt évhez képest idén kevesebbre számítunk. Idén ugyanis elsősorban az uniós projektek tervezése folyik. Azt gondolom, hogy el fognak indulni eljárások, de túl nagy bevételekre innen nem számítunk. Úgy tekintünk magunkra, mint egy komplex projektmegvalósító vállalatra ezért évről évre eltérő projektszerkezettel futunk.

Az NFM nemrégiben bejelentette, hogy 2018 második feléig majdnem minden településen lesz ingyenes wifi. Számítotok arra, hogy innen is jöhetnek megrendelések?

A Digitális Jólét Program keretében történő wifi kiépítése elsősorban hálózatfejlesztési cél. A T-Systems számára inkább azért nagyon fontos, mert a digitális hálózatok kiépítésén keresztül megteremtődik a digitális alapképesség, erre épülnek a mi digitális szolgáltatásaink és ez teszi lehetővé, hogy például a dolgok internete minél több területen megjelenjen.

Egy egyszerű embernek vagy egy vállalatnak mit jelent az előbb említett dolgok internete, vagy ahogyan még hívják, az IoT?

Sokan gondolhatják, hogy az IoT valami futurisztikus dolog, pedig már jelen van a mindennapokban, még ha nem is mindig tudatosul ez használatukkor. Például a Mol Bubi is egy ilyen eszköz. A biciklikben ugyanis van egy hálózati interfész, amely kommunikál egy központtal. Amikor felveszem egy dokkolóban és leteszem egy másikban, a bicikli kommunikálja a központ felé, hogy éppen hol van. Ezáltal lehetőséget ad arra, hogy az üzemeltetés pontosan lássa, hogy melyik dokkolóban hány bicikli van, és amikor valahol hiány, máshol meg túl sok van, akkor könnyen át lehet mozgatni a bicikliket az állomások között. De például a liftek is kommunikálnak, biztonsági szempontból üzemeltetési információkat adnak, hogy ha elromlik, akkor az üzemeltető erről rögtön értesül. A liftekben van SIM kártya is, amin keresztül telefonálni lehet.

Még egy teljesen hétköznapi példa az italautomaták is. Ezek az eszközök is kommunikálnak a töltöttségi szintjükről, hiszen sokkal egyszerűbb ezt úgy nyomon követni, ha az automata közvetlenül kommunikálja egy hálózati kapcsolaton,

egy SIM kártyán keresztül, mintha valakinek napi szinten végig kellene járni az összes automatát, és megnézni,hogy van-e bennük ital.

Mégis mely szektorokban hozhat nagy változásokat az IoT?

A dolgok internete tipikusan ott fog hódítani, ahol sok szenzor van, és sok automtizálható folyamat, és ahol szükség van az állandó információs kapcsolat meglétére annak érdekében, hogy ezeket hatékonyan üzemeltethessük. Az egyik kedvenc példám erre, ami bizonyos értelemben megelőzte a dolgok internetét, a közösségi rendszereken alapuló időjárás-előrejelző portálok, Magyarországon is van egy ilyen. Ez arról szól, hogy felkeltik a felhasználók érdeklődését és meggyőzik őket arról, hogy tegyenek ki magukhoz egy időjárás-állomást, ami egy kommunikációs interfészen keresztül a központba van bekötve. Amikor a felhasználók száma elér egy kritikus tömeget, akkor kialakul egy minden szempontból alternatív, de nagyon jól disztributált, egységes szenzorrendszer, amin keresztül információhoz juthatunk. A dolgok internete ugyanakkor nem csak ilyen közösségi rendszerekből áll, hanem nagy iparvállalatok is használják ezeket a megoldásokat. Például szélerőműveket üzemeltető cégeknek is érdekükben áll az, hogy szenzorok kerüljenek be a turbinákba, és egy egységes információs rendszerbe gyűjtve az adatokat döntéseket tudnak hozni. De röviden válaszolva a kérdésre fogalmazhatnék úgy is, hogy nehéz olyan iparágat mondani, ahol ne lehetne kiaknázni az IoT nyújtotta előnyöket: kereskedelem, ipar, közlekedés, egészségügy, agrárium - mindenhol helye van a gyors, eszközök között történő kommunikációnak és a kommunikációból nyert adatok feldolgozásának.

Az állami megrendelésekről már beszéltünk, de a magánszektorban hol lesznek idén nagyobb projektjeitek?

Viszonylag jó elosztásban minden iparágban, de kiemelném a pénzintézeti piacot, ahol nagyon sok transzformációs kényszer jelentkezett az elmúlt években. Kisebb-nagyobb válságok érintették a szektort, és ez arra ösztönözte őket, hogy technológiai innovációkat valósítsanak meg. A belső kommunikációjukat, a core bizniszükhöz kapcsolódó alkalmazásokat fejlesztették. De talán a leglátványosabb az volt, hogy elkezdtek az interneten minél aktívabban, minél mélyebben, minél több szolgáltatást nyújtva kommunikálni az ügyfeleikkel.

Mi a véleményed, mennyire hódítanak a fintech cégek Magyarországon?

Ezt nehéz megmondani, mert az ügyfelek befektetéseinek, tranzakcióinak egy részét elszívják a fintech cégek, de ezek elsősorban külföldi társaságok. Magyarországon nem nagyon tudnék olyat kiemelni, amelyik látványosan sikeres lett ebben. Pont az internet adta lehetőségek miatt a hazai piacok pillanatok alatt átalakulnak globális piacokká. Európában ennek London a központja, illetve Franciaország, Németország, Hollandia, a skandinávok - Európa legfejlettebb része hódít ebben. Egy induló üzletágról van szó, főleg a tranzakciós díjakra utaznak, ezért ezeken a piacokon éri meg viszonylag költséges fejlesztésbe fogni.

Azt látom, hogy a magyar pénzintézetek piacát ez még kevésbé befolyásolja, de ha lenne ilyen statisztikánk, biztosan szépen kimutatható lenne, hogy azért elszívnak valamennyi tranzakciós díjat.

Hogy mit tudnak tenni a bankok ez ellen? Nyilván technológiába kell fektetni, ebben kell versenyezni, és állandóan felül kell vizsgálni, hogy mi az az ügyfélélmény, ami az újabb és újabb generációktól elvárás. De nem nagyon féltem a nagy pénzintézeteket, hiszen iszonyú tőkeerősek, és amikor valaki úgy dönt, hogy egy fintech cég már túl sok ügyfelet elvonz, akkor majd felvásárolja, legfeljebb sokba kerül neki. De nem szeretném lebecsülni a pénzintézetekre gyakorolt hatást - majd meglátjuk.

Nemrég jelentettétek be a dolgozói részvényjuttatási programot. Mivel a dolgozóknak nem kell megtartani ezeket a részvényeket, nem tartotok-e attól, hogy amint megkapják, tömegesen el is adják, ez pedig lefelé húzhatja az árfolyamot?

Nagyon pozitív a visszhangja a vállalatcsoporton belül, ennek az is az oka, hogy ez az alap juttatási csomagon felüli juttatás a Magyar Telekom és a T-Systems munkavállalói számára, A program alaposan és körültekintően lett kidolgozva, nem tartunk attól, hogy a kollégák saját részvényeikkel való tevékenysége számottevően befolyásolja a tőzsdei részvényárfolyamot. Szeretnénk, ha ezen a juttatáson keresztül egy kicsit jobban éreznék a stratégiai céljainkat, az abban való személyes részvételüket.

Nyíregyházi ismerőseim azt mondják, hogy magenta színben úszik a város, de a Smart City projektből még nem sokat tapasztalnak a bőrükön. Mikorra lehet azt mondani, hogy már a város lakói is láthatják, mi történik a városban?

Több lába van a nyíregyházi fejlesztéseinknek, egyrészt a vezetékes hálózat fejlesztése, ami nagyon jól halad, ezt már a helyi lakosok és vállalkozások is érezhetik. A mobilhálózat fejlesztésének eredménye is kézzelfogható már, hiszen a 4G lefedettség jelentősen nőtt, és a kültéri lefedettségünk 99 százalék. De látványos fejlődés majd a digitális városi szolgáltatások kiépítésének lezárásával lesz tapasztalható, amikor megjelenik egy csomó új eszköz: okospadok, interaktív kijelzők, köztéri wifi hálózat.

Arról pletykálnak, hogy az uniós forrásokat pl. a digitális fejlesztésekre csak kicsit később lehet majd lehívni. Állítólag a piac azért nem fejleszt szélessávú hozzáféréseket, mert erre a forrásra várnak. Tényleg kivárásra játszotok?

Kivárásról esetünkben nem beszélhetünk. A Magyar Telekom éppen tavasszal gyorsította fel új generációs hálózatának fejlesztését, ennek részeként 2015 végéig önerőből 464 ezer háztartásba juttattuk el a nagysebességű, szélessávú internetet. Idén saját forrásból további félmillió háztartás szélessávú lefedése a cél, ebből 170 ezret már április végéig meg is valósítottunk. Összességében arra számítunk, hogy idén év végére már 2,7 millió háztartásban lesz elérhető a legalább 30 Mbps sebesség a Telekom hálózatán. Az idei célkitűzéseinken felül további háztartásokat is elérhetünk attól függően, hogyan szerepelünk az EU-s pályázaton.

A cikk megjelenését a T-Systems Magyarország támogatta.

• Címkék:
• technológia,
• Vallalatok,
• beruházás