A dohányzás olyan fogyasztói szokás, ami a fogyasztó mellett a környezete egészségét is károsítja. Különösen veszélyes, ha egy várandós nő dohányzik, vagy passzív ártalomként elszenvedi mások cigarettájának füstjét, mert ez a magzatot is károsíthatja.
Európa egyik legszigorúbb dohányzást tiltó intézkedését vezették be Magyarországon 2012. január 1-jén "A nemdohányzók védelméről szóló törvény" keretében (ennek lényeges pontjait itt megtalálják), amitől a hazai szakemberek a dohányzás visszaszorítását várták.
A valóság számokban:
- A magyar lakosság dohányzása miatt fellépő kiadások évente meghaladják a 440 milliárd forintot.
- A felnőtt magyar férfiak 32,3 százaléka, a nők 23,5 százaléka dohányzik napi rendszerességgel. Ez az arány jelentősen meghaladja a nyugat-európai átlagot.
- Hazánkban évente 20.500 ember hal meg a dohányzás következtében.
- A passzív dohányzás 2.500-3.000 halálesetet okoz évente.
- A dohányzás a teljes halálozás egyhatodáért felelős.
- A dohányfüst 4.000 káros komponenst, és több mint 40 különféle rákkeltő anyagot tartalmaz.
- 11.600 ember hal meg tüdőrákban évente, ezzel a legutolsó helyen állunk a fejlett világban. A tüdőrák kialakulásáért 85-90 százalékban a dohányzás felel.
- A dohányfogyasztás emelkedése exponenciálisan növeli a dohányzással összefüggő betegségek kialakulásának valószínűségét.
- A dohányosok gyakrabban betegszenek meg, átlagosan 2,7 nappal többet vannak távol betegség miatt a munkahelyükről. Ennek következtében hazánkban kb. 100 milliárd forint jövedelemveszteség keletkezik éves szinten.
- A dohányosok a cigarettaszünetek miatt naponta 50-60 perccel kevesebbet dolgoznak.
- Évente 6 milliárd forint táppénzt fizet ki az egészségbiztosító a dohányosoknak.
- A munkáltatókra jelentős teher hárul, mivel a táppénz 1/4-ének finanszírozásán túl fizetniük kell a betegszabadság alatti juttatásokat is.
Sok dohányos kamaszkorban vagy fiatal felnőttként kezd dohányozni, rendszerint a barátok, a társaság mintáját követve. A korai szakaszban a dohányzás általában kellemes érzést nyújt, pozitív megerősítésként szolgál. Több éven át tartó dohányzás esetén a dohányzás folytatásának fő motivációja a megvonási tünetek és a negatív megerősítés elkerülése lesz.
Hazai kutatások bizonyítják, hogy a sikeres leszoktató programok következtében 30 százalékkal csökkenthető a dohányzók aránya. Azoknak, akik ebben a függőségben szenvednek mindössze 3 százaléka képes egyedül, segítség nélkül leszokni. Ezért a legjobb tanács a leszokni vágyónak: kérjen segítséget! Érdemes körültekintően választani a sokféle leszoktató módszer és intézmények közül.
Az Egészséges Magyarországért Központ intenzív, viselkedéses alapú tanácsadás nyújtásával tudja segíteni a dohányosokat a leszokásban. A csoportos, személyes keretek között zajló foglalkozásokat ingyenesen, a telefonos segítségnyújtást díjazás ellenében biztosítják.
2013. február elejétől működik az Országos Dohányzás Leszokás Támogatási Módszertani Központ által irányított ingyenesen hívható, leszokási telefonos szolgáltatás (06-80-44-20-44). Tapasztalt és speciálisan képzett szakemberek várják és segítik a motivált leszokni vágyókat, egy több hívásból álló telefonos tanácsadás során. 2014. januártól 86 tüdőgondozóban működik csoportos leszokás támogatás is, bővítve ezzel a komplex leszokás támogatási rendszert.
Ártalmak
Pipázóknál az ajak- és nyelvrák, cigarettázóknál a gége- és tüdőrák a gyakoribb, akárcsak a passzív nemdohányzók között.
Cigaretta esetében a filter sem igazán csökkenti a káros hatásokat. A dohányzás okozhat légzési betegségeket, COPD-t, asztmát, továbbá ajak-, szájüreg-, gége-, valamint nyelőcsőrákot. A nikotin-, illetve kátránytartalom okozója lehet még hasnyálmirigy- és veseráknak is. A nikotin hat a keringési szervrendszerre, magas vérnyomást, koszorúér-betegséget okoz, károsítja az érfalakat, így agyérbetegségeket, érszűkületet, érelmeszesedést idéz elő. A dohányzás felgyorsítja az öregedési folyamatot.
Miért olyan nehéz leszokni?
Dr. Kliment Edit pszichiáter szerint a nikotin a koffein után a második leggyakrabban használt pszichoaktív szer. A dohányzás nagyon erős addikció, azaz függőség. Az első slukk elszívása után már van hatása a nikotinnak a központi idegrendszerre, mivel kb. 7-19 másodperc alatt ér el az idegsejtekhez. Ez egy nagyon gyors és erős tanulási folyamatot eredményez. A nikotin az idegsejteket különböző ingerületátvivő anyagok kibocsájtására készteti, ezek közül a dopamin-, az agyi jutalmazó rendszer központi összetevőiben okoz változást.
"A dohányzásról való leszokás támogatásában speciális módszerek használatosak, sokkal inkább tanácsadás, mint terápia. Elsősorban motiváljuk az embereket a dohányzás abbahagyására" - mondja dr. Kliment Edit. "Ha ez megtörténik, akkor a visszaesés megelőzése a cél. A dohányzásról való leszokásnak vannak gyógyszeres lehetőségei is, de nagyon fontos a dohányzó saját döntése, hogy le akar szokni. Azaz hiába szeretné a feleség, hogy a férje szokjon le, ha a férj ezt nem akarja, hiába szedi a gyógyszert" - tette hozzá.
"Én elsősorban a megelőző, azaz prevenciós programokat támogatnám, hogy minél kevesebb ember váljon nikotin függővé, mert ha már kialakult a hozzászokás, akkor nagyon nehéz küzdelem a leszokás, mind a függőnek, mind a környezetének. A dohánytermékek adójának növelése révén a termékek árának megemelése is a dohányzásról való sikeres leszokás illetve a napi cigaretta mennyiség csökkentésének egyik elősegítő tényezője lehet" - véli.
Megfogadná a szakorvos tanácsát? Akkor itt megtalálja a választ!
A legújabb adólépések A kormány és kormánypártok részéről látható az a tendencia, hogy a dohánytermékek adóterheit próbálják növelni. Szatmáry Kristóf volt NGM-államtitkár, jelenleg fideszes parlamenti képviselő a múlt héten terjesztette be törvényjavaslatát a dohányipart sújtó különadóról. Ezt a sávos, árbevétel alapú "rendkívüli egészségügyi hozzájárulást" a dohánygyártóknak és nagykereskedőknek 2015-ben kell befizetniük a költségvetésbe. A kormánypárti képviselő azzal érvel: "Magyarországon a dohányzás továbbra is döntő szerepet játszik a betegségek kialakulásában, illetve a halálozási okok között is kiemelt helyen szerepel". "Több tanulmány is kimutatta, hogy a magyarországi dohányzás miatt fellépő, egyéni és állami összes kiadás, illetve bevétel szaldója negatív". Meglátása szerint indokolt a dohánycégek személyes felelősségvállalása a dohányzás okozta károk viselésében. A törvényjavaslat érdekessége azonban, hogy a dohányzás káros hatásainak viselésével magyarázza a bevezetést, de közben egyszeri befizetést ír elő 2015-ben (mintha a gazdasági és egészségügyi következmények egy év után megszűnnének), valamint érdekesség, hogy a nemzeti dohányboltok nem tartoznának a törvény hatálya alá. Ezen kívül Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter épp hétfőn terjesztette be a nemzeti trafiktörvény 2.0-ról szóló törvényjavaslatot, ami tartalmazza a dohánytermékek jövedéki adójának emelését. Ennek értelmében: 1. A cigaretta esetében 15 700 forint per ezer darabra emelkedik a jelenlegi 12 500 forint per ezer darabról és a kiskereskedelmi eladási ár 25 százalékra változik 31%-ról, de legalább 28 000 forint lesz ezer darabonként a jelenlegi 24 920 forintról. 2. A szivarra, a szivarkára a kiskereskedelmi eladási ár 28,5 százaléka lesz az adó mértéke, vagyis nem változik első körben, majd a kiskereskedelmi eladási ár 14 százaléka, de legalább 4 000 forint lesz ezer darabonként. 3. A finomra vágott fogyasztási dohányra 14 000 forint lesz kilogrammonként, a kiskereskedelmi ár százalékában jelenleg érvényben lévő 52%-os arány és a legalább 12 460 forintos kilogrammonkénti adómérték kikerülne. 4. Az egyéb fogyasztási dohányra szintén 14 000 forint lesz kilogrammonként. Jelenleg itt a kiskereskedelmi eladási ár 32,5 százaléka, de legalább 12 460 forint kilogrammonkénti adómérték van érvényben.
