Bármely országot is nézzük, kiemelt fontosságú a kis- és középvállalati szegmens, ugyanis nemcsak foglalkoztatás, hanem a GDP-hez való hozzájárulás alapján is komolyabb részesedést tud betölteni ez a szektor. A hazai kkv-szektor összességében nehéz helyzetben van, viszont vannak olyan ágazatok, amelyek képesek voltak prosperálni a válság ellenére is. Ilyen például az agrárszektor vagy éppen az autóipari beszállítók köre. Vannak olyan szegmensek, amelyek az utóbbi években stagnálást mutattak, például a kereskedelem és a fogyasztás, miközben a leszakadó és a veszélyeztetett ágazatok között lehet megemlíteni az építőipart és a pénzügyi tevékenységgel foglalkozó vállalatokat.
A statisztikákból az is kiderül, hogy azok a szektorok, amelyek inkább felívelő szakaszban vannak, ott a cégbedőlések valószínűsége is kisebb, míg a veszélyeztetett szektorokban akár nagyobb számban is mehetnek tönkre vállalkozások. Mindez azért jelentős, mert a bankszektor finanszírozást elsősorban azoknak a cégeknek tud adni, amelyek stabil és lehetőleg felívelő működési környezetben tevékenykednek. A cégbedőlési statisztikák az utóbbi néhány hónapban riasztó képet mutattak, azt viszont érdemes látni, hogy jellemzően frissen alapított cégek kerülnek ilyen sorsa, nem azok a vállalatok, amelyek már 10-20 éve a piacon vannak.
Nagyon bíztató fejlemény, hogy a kkv-szektorban egyre többen próbálnak tudatosan előre tervezni és például proaktívan viselkedni, azonban a bázis még mindig nagyon alacsony. A közelmúltban végzett CIB Stafétabot kutatás alapján a hazai kkv-k 20%-a egyáltalán nem rendelkezik stratégiával, de még aki ezt megteszi, annak az 59%-a csak 1-2 éven belül tud üzleti tervet készíteni. Ráadásul évente vagy éven belül nem gyakori az üzleti terv felülvizsgálata, ami azt jelenti, hogy még nagyon sok tennivaló van ezen a téren. Pedig egy vállalat számára nagyon is kifizetődő lehet, ha a tudásához mérten megpróbál előre tervezni.
Többek között azért, mert a banki gyakorlatban sokszor egy jó üzleti terven áll vagy bukik a megfelelő finanszírozási forma megtalálása. A kutatás azt bizonyítja, hogy nem beszélhetünk elterjedt gyakorlatról, ha a stratégiaalkotást nézzük, azonban megindult egy üdvözítő folyamat. Persze ez meglehetősen lassú tanulási folyamat, azonban minél többen ismerik fel ennek a pozitív hozadékát, annál erősebb lehet a kkv szegmens. A vállalatoknak nem kell saját maguknak megvívni a harcot, számtalan helyről kaphatnak információkat és segítséget, csak nyitott szemmel kell járniuk.
