A sziget (island reversal) alakzat kialakulása
A szigetfordulós alakzatot az előzőekben említett rések alakítják ki. A sziget alakzat kialakulhat csúcsokon és mélypontokon is, és mindkét esetben megbízható fordulós szignálokat kapunk. Kialakulását tekintve az emelkedő, vagy csökkenő grafikonon kialakul egy rés, majd egy jellemzően íves fordulót követően, az előző réssel közel egy magasságban kialakul egy másik rés. A második rést követően, immár az új irányba halad tovább az árfolyam, mint azt az alábbi ábrán is láthatjuk. A két résnek köszönhetően alakul ki a grafikonon a jellegzetes sziget formáció.
A kerekedés intenzitása itt nem játszik olyan fontos szerepet, mint a korábban megismert formációk esetében, az egyetlen fontosabb kritérium, hogy a felfelé törő rést kísérje megnövekedett forgalom.
Az alakzatot leggyakrabban napi grafikonok elemzésénél szokták azonosítani és kialakulásuk általában pár hetet vesz igénybe. Ugyanakkor előfordulhat, hogy napon belüli árfolyamgörbén jelenik meg a szigetforduló, erre láthatunk példát az OTP 60 perces grafikonján.
Célárfolyam
Mint sok más alakzat, a fordulós sziget formáció is célárfolyamot ad a befektetőknek, és annak meghatározása is hasonlóan történik: az alakzat magasságát kell a kitörési pontra vetíteni. Az alakzat magassága az előző OTP grafikonon a magasabbik, bal oldali rés teteje és az alakzat mélypontja közötti távolság. Amikor a jobb oldali rés is kialakult, akkor a rés tétjére mérjük az előzőekben meghatározott távolságot, és így megkapjuk a sziget fordulós alakzat által indikált célárat. Fontos, hogy az árfolyamnak minkét rés teteje fölött kell lennie, ahhoz, hogy kitörésről beszéljünk! Az emelkedő piac végét jelző fordulós sziget alakzat teljesen hasonló módon viselkedik, csak az irányok cserélődnek fel.