Eladói és vételi nyomás a piacon?.
Accumulation Distribution A részvények erösödését sok esetben a forgalom növekedés elözi meg, jelezve a várható piaci változást. Mint a legtöbb forgalomal kalkuláló indikátor, az Accumulation Distribution is azt céloza, hogy megálapítuk a pozitív és negatív pénzáramokat a részvény piacán, hogy a “tömegek" előtt járhassunk egy lépéssel.
Az Accumulation Distribution indikátor kísérletet tesz a kereslet és kínálat mérésére, azáltal, hogy meghatározza, hogy a szereplők “akkumulálnak" vesznek, vagy “disztributálnak" eladnak a piacon. Számítása hasonló az OBV-nél ismertetetthez, azzal a különbséggel, hogy itt nem a záróárakat mérjük egymáshoz, hanem a napon belüli emelkedések illetve csökkenések mértéke határozza meg, hogy az indikátor változását, amelynek mértékét itt is a forgalom határozza meg. Vételi nyomásról beszélünk, ha a napi kereskedési sáv felső részén zár a papír, még a napi kereskedési sáv alján történt zárás eladói nyomásról tanúskodik. Az OBV-vel összevetve, az Accumulation Distribution jobban tükrözi a piaci hangulatváltozást, hiszen a napon belüli változás sokszor több információt hordoz, mint az, hogy összességében emelkedett-e a piac vagy sem.
Az Accumulation Distribution használata megegyezik az előbb bemutatott OBV-vel. Alapvetően ez az indikátor is a trend megerősítésére, illetve a nem fenntartható trendek jelzésére szolgál, a divergencia jelenségek által. A decemberi határidős BUX grafikonján (BUX712) két negatív divergencia is azonosítható, mikor is az indikátor csökkent, míg a decemberi Bux árfolyama emelkedett. Az indikátor mindkét esetben időben figyelmeztette a befektetőt a várható piaci fordulóra.
Chaikin Money Flow (CMF)
Az Accumulation Distribution indikátorhoz hasonlóan a CMF megalkotása is Marc Chaikin nevéhez fűződik. A Chaikin Money Flow számítása az előzőekben bemutatott Accumulation Ditribution-on (A/D) alapul. Kumuláljuk az A/D érékeit 21 periódusra vonatkozóan, és az eredményt elosztjuk a forgalmak 21 periódusos kumulált összegével. Amennyiben növeljük a periódus hosszát, az indikátor kevésbé lesz volatilis.
A CMF szignáljai hasonlóan az előzőekben bemutatott indikátorokhoz az adott részvény felhalmozását, vagy eladói nyomás kialakulását jelzik. A CMF újdonsága társaihoz képest, hogy a vételi vagy eladási erő nagyságát is méri. A CMF jelzéseit a vételi szignálok alapján a következő három csoportba oszthatjuk: (Az eladói nyomás jelzése is teljesen hasonló módon történik, csak ellenkező előjellel.)
1. Vételi nyomást a piacon, ha az indikátor értéke nagyobb, mint zéró
2. Minél hosszabb ideig tartózkodik az indikátor a középvonal felett, annál inkább nő az esélye, hogy fenntartható növekedési pályán mozog a részvény, a folyamatosan jelen lévő vételi erőnek köszönhetően.
3. Minél magasabb értéket vesz fel az indikátor, annál erősebb a vételi nyomás az adott instrumentum piacán. Az indikátor 0,1 feletti értéke bullish szignál, még a 0,25 feletti érték erős vételi nyomást jelez az adott részvény piacán.
A divergenciák ugyanúgy a CMF megbízható jelzései közé tartoznak, mint azt az OBV és az Accumulation Distribution esetében már bemutattuk.
A Synergon grafikonján az 1-el jelölt szakaszban a CMF indikátor a középvonal fölé emelkedet, majd a 0,1-es szintet is leküzdötte, és huzamosabb ideig a középvonal fölött maradt, így megerősítette a részvény szárnyalását. A grafikonon az 1900-as szintet elérve egy szűkülő háromszög kezdett kibontakozni (piros trendvonalak), amely később eladói szignált is adott, de a CMF ezt több nappal megelőzte, amikor a zéró vonal alá került az indikátor, jelezve az eladók megerősödését.
A 3-as pontban az indikátor enyhén emelkedett, még az árfolyam oldalazgatott, így itt pozitív divergencia alakult, ki, ami a részvény árfolyam emelkedését vetítette előre. Az optimista jelzést megerősítette az indikátor zéró vonal fölé kerülése a 4-es pontban, ami megelőzte a Synergon árfolyamának meglódulását.
