Ma három, csütörtökön pedig további egy uniós pályázat nyílik meg összességében 29,15 milliárd forintos keretösszeggel, amelyekből 24,15 milliárd forintnyi keret (feltételesen) visszatérítési kötelezettséggel terhelt pályázat. A pályázatok megjelenésére Varga Mihály pénzügyminiszter Facebook-videóban hívta fel a figyelmet, de abból nem derült ki, hogy ezek EU-s pályázatok, csak az, hogy a kormány a Gazdaság-újraindítási Akcióterv részének tekinti ezeket.
Nagyon felpörgött tavaly ősztől idehaza az uniós pályázati döntéshozatal, ami oda vezetett, hogy decemberben 235 milliárd forintnyi, januárban pedig 268 milliárd forintnyi EU-támogatás kifizetése történt meg, amelyek az elmúlt 3 év legmagasabb összegei közé tartoznak – derül ki a Portfolio átfogó vizsgálatából. Jó hír, hogy közben Brüsszelből is hatalmas összeg, közel 400 milliárd forint érkezett az év utolsó heteiben és az is, hogy a januártól hatályba lépett jogállamisági rendelet mellett is kiutalt pénzt a magyar kormánynak az Európai Bizottság. Az új, 2021-2027-es ciklus itthoni első pályázatainak kiítására közben tudomásunk szerint még mindig kell pár hetet várni.
Miután kedden elfogadta az Európai Parlament plenáris ülése, csütörtökön délután az Európai Tanács is jóváhagyta a végleges formáját az uniós helyreállítási alap legnagyobb programjának, és ezzel uniós oldalról megnyílt az út a pénzek nyári első kifizetése előtt. Mivel a végső tárgyalások során 10%-ról 13%-ra sikerült feltornászni az idei évben esedékes első előleg kiutalásának mértékét, így ez a magyar reform- és beruházási programból kiindulva mintegy 750 milliárd forint lesz, amit várhatóan júliusban utal majd át az Európai Bizottság. A minap vázolt több lépcsős magyar gazdaság újraindítási terv nyári fázisának bizonyára ez lesz az egyik fő finanszírozási csatornája, a gyakorlatban pedig majd nagy egyetemfejlesztési, illetve energiagazdálkodási és digitalizációs programok elindulásáról fogunk hallani.
A brit belügyminisztérium csütörtökön ismertetett adatai szerint meghaladta az ötmilliót azoknak az EU-állampolgároknak a száma, akik tartós letelepedési engedélyért folyamodtak a brit hatóságokhoz.
A Budapestnek járó regionális fejlesztési (ERFA) keret nem 25, hanem 60 milliárd forintot takar, amelyen felül az új uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből (RRF) 745 milliárd, a közlekedésfejlesztési programból (MIOP) pedig további több, mint 500 milliárd forint jut majd a fővárosnak és térségének a következő 7 évben – hangsúlyozta egy Facebook-posztban az eddig ismeretlen számokat Schneller Domonkos, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára.
Karácsony Gergely főpolgármester levélben szólította fel Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy kezdjen egyeztetést a koronavírus-járvány okozta károk felszámolását célzó uniós helyreállítási alap felhasználásáról minden önkormányzati szövetséggel, és e nélkül ne nyújtson be programokat Brüsszelben.
A Portfolio egybehangzó brüsszeli és budapesti információi szerint semmilyen konkrét hivatalos, illetve informális kérése nem volt az utóbbi két hétben az Európai Bizottságnak a magyar kormány felé a közbeszerzési rendszer terén, így egyelőre egyik oldalon sem értik, hogy ki és mit szivárogtatott ki a Reutersnek hétfőn. Mindenesetre készít a bizottsági stáb egy belső használatra szánt anyagot, amiben tényleg vannak közbeszerzést érintő témák is, és persze itthon is sejthették a kormány háza táján, hogy a 2021-2027-es új uniós ciklusban milyen új keretek és elvárások jöhetnek és részben ezek miatt történtek a múlt héten a jogszabályi változások.
A 2021-2027-es időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapnak (ERFA) legalább a 6%-át fenntartható városfejlesztési célokra kell fordítani és egy minap körbeküldött anyag alapján ebből csak mintegy 25 milliárd forint juthat Budapestnek és ennek is a 80%-át kiemelt állami projektként költenék el, azaz előre eldöntött nyertesekről lenne szó – rajzolódik ki a 444.hu birtokába jutott anyagból. Emellett persze jutna még jelentős EU-s pénz budapesti közlekedésfejlesztési projektekre is, de azok konkrét célját és tartalmát nyilván a kormány döntené el.
Álhírnek nevezte a Miniszterelnökséget vezető miniszter azt a sajtóértesülést, amely szerint az Európai Bizottság a közbeszerzési törvény módosítását kérte a magyar kormánytól.
Frissítés! A Portfolio információi szerint tényleg nem érkezett ilyen kérés mostanában a Bizottság felől a magyar kormány felé.
Bizonyos feltételek mellett az uniós helyreállítási alapból támogatni lehet majd olyan földgáz-projekteket, amelyek a tiszta energiára való átállást szolgálják – erősítették meg az EU-Monitor kérdésére EU-tisztviselők, miközben útépítésre alapesetben nem lehet majd pénzt szerezni ebből a csatornából. Ma, azaz kedden szavaz egyébként az Európai Parlament plenáris ülése a helyreállítási alap legnagyobb programjáról, a 672,5 milliárd eurós Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről, amelynek felhasználására eddig 18 tagállam nyújtott be részletes beruházási és reformtervezetet, és eddig mindössze 6 tagállam ratifikálta a források felvételéhez szükséges uniós jogszabályt.
Túl gyenge a verseny a magyar közbeszerzési rendszerben, és rendszerszintű szabálytalanságok vezettek az EU történetének legnagyobb bírságához 2019-ben, ezért ahhoz, hogy Magyarország le tudja hívni a 2021-2027-es uniós forrásokat, köztük a helyreállítási alap pénzeit, átalakításokat kért a közbeszerzések terén az Európai Bizottság – tudta meg a Reuters a brüsszeli testület belső anyagából, amely január 26-i dátumú. Rá néhány napra már meg is jelent három olyan kormánydöntés itthon, amely egyik pillanatról a másikra gyökeresen megváltoztatta a magyarországi közbeszerzési rendszert, így a kettő között bizonyára van összefüggés. Az egész ügynek az lehet itthon a mozgatórugója, hogy 2021-től már él a jogállamisági mechanizmus, és ha nem lépne a magyar kormány Brüsszel elvárásainak megfelelően, akkor később veszélybe kerülne az EU-pénzeink lehívása, mivel a jogállamisági mechanizmus azok blokkolásához, esetleges levágásához is elvezethet.
Mintegy 1500 milliárd forint értékben írnak ki pályázatokat a gazdák és az élelmiszeripar számára az idén a vidék megerősítése és versenyképességének növelése, valamint a foglalkoztatás bővülése érdekében - mondta az agrárminiszter az M1 aktuális csatorna Magyar Gazda című, hétfői műsorában.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által elindított programban korszerű informatikai eszközökkel felszerelt, komplex közlekedési képzési és vizsgacentrumot alakítanak ki - közölte a tárca szombaton az MTI-vel.
Új, gazdasági-társadalmi célokat tartalmazó kormányhatározat jelent meg a Magyar Közlönyben a Gazdaság-újraindítási Akciótervvel kapcsolatban, meghatározva az Európai Bizottsággal egyeztetendő Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv programterületeit.
Csak Magyarország és Lengyelország marad ki az Európai Ügyészséget működtető megerősített együttműködésből és „riasztó annak a lehetősége”, hogy a kimaradók „a fehérgalléros bűnözők gyűjtőhelyévé válhatnak, mivel a bűnözők azt az országot választhatják, amelyben enyhébb elbírálásra számíthatnak” – mutatott rá az új uniós intézmény működését, előnyeit és következményeit bemutató mai konferencia felvezetőjében Martin József Péter.
A tavaly szeptemberben közzétett első, erősen kritikusra sikeredett magyarországi jogállamisági jelentés után az idén nyári második jelentéshez is elkezdte gyűjteni az információkat az Európai Bizottság, hiszen meghirdetett egy nyilvános, célzott konzultációs sorozatot, ami február 1-től március 8-ig tart.
A tavaly ősszel jóváhagyott 504 millió eurós munkahelyvédelmi hitelkeret második részét, 304 millió eurót (kb. 108 milliárd forintot) ma, azaz kedden hagy jóvá az Európai Bizottság a magyar kormánynak, amelynek egy részét munkahelyvédelmi bértámogatási programokra lehet használni – értesült az EU-Monitor. A rövidesen folyósítandó hitelt 15 év alatt kell visszafizetnie a kormánynak.
Szűk, mindössze 5 napos határidővel hirdettek társadalmi egyeztetést egy olyan 23 milliárdos EU-pályázatban, amely a koronavírus-járvány elleni egészségipari védekezési képességet és ellátásbiztonságot igyekszik javítani gyors projektek lebonyolítása segítségével. A pályázat majd április során lesz nyitva három hétre, de ezt megelőzően részt kell vennie minden tervezett projektnek egy előminősítési fázison.
A magyarországi egyetemek egyértelműen nyertesei lesznek az unió helyreállítási alapjának, a Magyarországnak juttatott 6000 milliárd forintból 1509 milliárdot ezen intézmények használhatnak fel fejlesztésekre 2021 és 2026 között a kormány döntésének köszönhetően - mondta az innovációs és technológiai miniszter pénteken az MTI-nek.
