Az Európai Parlament (EP) brüsszeli plenáris ülésén elfogadta a Horizont Európa nevű kutatási programot és 2021-2027-es időszakra szóló, 95,5 milliárd eurót kitevő költségvetését, amely az innovatív vállalkozások támogatása mellett segíteni fogja a felkészülést a jövőbeli járványokra, az iparnak pedig a klímabarát megújulásban és a digitalizációban - közölte az uniós parlament kedden.
Szakértői szinten logikus, de meglepő volt, politikai szinten viszont már hónapok óta érlelődött a hétvége nagy híre, miszerint egyelőre nem kéri a magyar kormány az uniós helyreállítási program 9 milliárd eurónyi hitelét, a nagy döntés mögött pedig legalább 6 fontos szempont húzódott meg – rajzolódik ki azokból a beszélgetésekből, amelyeket a Portfolio két brüsszeli és két budapesti megbízható forrással folytatott. Az alábbiakban ezeket a szempontokat mutatjuk be összerendezve.
Bár Orbán Viktor pénteken reggel a közrádióban azt mondta, nem akar tárgyalni helyreállítási EU-pénzek témájáról, mert 3-4 vitás kérdés mellett pénzügyileg rendezett az ügy, valójában elsősorban mégis az 5900 milliárdos gigantikus terv vitás ügyeiről tárgyalt péntek délután/este Ursula von der Leyen európai bizottsági elnökkel. Kiderült az is, hogy mi az a 3-4 legfőbb vitás kérdés, ami egyelőre akadályozza a magyar terv hivatalos leadását, bár lehet, hogy az április végi félhivatalos határidőig mégis le fogja adni az anyagot a magyar kormány. A pénteki egyeztetést egyébként fontos lépések előzték meg, mert az Európai Bíróságon már régebben elkaszált CEU-törvény, illetve a civiltörvény módosítására tett javaslatot a kormány a napokban, és közben éppen a pénteki látogatásra időzítve szivárgott ki, hogy aggodalmát juttatta el a német vezetésű Bizottságnak a Budapest Airport üzemeltetőjének legnagyobb tulajdonosa, a német AviAlliance, hogy még erősebb politikai nyomás alá került itthon azután, hogy tavaly nemet mondtak a részesedésük eladására kormányközeli üzletemberek részére.
Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának tárgyalói szerda reggel megállapodásra jutottak arról az éghajlatpolitikai célkitűzésről, amely szerint az unió 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest.
Az Európai Bizottság előzetes várakozásai szerint csak kb. 11 tagállam adhatja le a félhivatalos határidőig, április 30-ig, a helyreállítási pénzek lehívásához szükséges reform- és beruházási tervet (RRF) és valószínűleg a csúszva teljesítők közé fog tartozni Magyarország is – írja friss brüsszeli információi alapján az EU-Monitor. A lap tudomása szerint éppen a magyar reform- és beruházási terv lesz a fő téma Orbán Viktor magyar kormányfő és Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök e hét pénteki egyeztetésén, amely alapján nyilván csiszolják még a magyar tervet. Lényeges az is, hogy egyáltalán nem tragédia, ha a tagállamok csúsznak a terveik leadásával, mert később úgyis nehezebb azokat módosítani és a csúszva leadás még egyáltalán nem jelenti azt, hogy azokat később is fogják jóváhagyni Brüsszelben.
Több mint tízmilliárd forintból újulnak meg közutak Fejér megye északkeleti részén, Bicske környékén, a Váli-völgyben és a Velencei-tó térségében - jelentette be Tessely Zoltán (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője kedden, az Etyek és az 1-es főút közötti, 8108-es számú út felújításának munkaterület-átadásán.
Közzétette a kormány azt a 432 oldalas programtervet, amely részletesen bemutatja, hogy mely 68 beruházásra/reformra tervezi elkölteni a kormány az uniós helyreállítási program közel 5900 milliárdos keretét. Az anyag egyik legfőbb érdekessége az, hogy a kötelező 37%-os minimummal szemben a teljes keret 51%-át tervezi klímavédelmi célokkal összefüggő intézkedésekre fordítani a kormány és a digitalizációnál a 20%-os kötelező minimummal szemben 21%-os arányt vállal. A másik legfőbb érdekesség pedig az, hogy a 9 fejlesztési cél közül kizárólag a fenntartható, zöld közlekedési célnál számol azzal, hogy az EU helyreállítási programjának hitel „lábából” is felhasznál pénzeket, amelynek maximális elméleti kerete egyébként 3144 milliárd forint lehet.
Az állattartó telepek fejlesztésére tavaly nyár végén kiírt pályázat keretösszegét a népszerűségének köszönhetően 50 milliárd forintról 260 milliárd forintra emelték és más pályázati kereteket is további 70 milliárd forinttal megemeltek – jelentette be egy pénteki eseményen Nagy István. Az agrárminiszter azt is jelezte, hogy idén már a következő hónapokban 600 milliárd forint értékben írnak ki új beruházási pályázatokat a Vidékfejlesztési Programban, köztük újabb állattartó telepek kisebb léptékű fejlesztésére.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a magyar-osztrák vasúttársaság vezetőivel egyeztetett a kormányzati vasútfejlesztési tervekről április 16-án Sopronban – tájékoztatott a tárca. A miniszter a közlemény szerint elmondta: a vasúti pályakorszerűsítésekre és járműbeszerzésekre szánt több mint 6000 milliárd forint a hazai ipar számára is páratlan lehetőségeket teremt.
„Önmagában az EU-források nem determinálják a felzárkózást, hanem a gazdaságpolitika tartalma, minősége a meghatározó” – hangsúlyozta a Magyar Közgazdasági Társaság mai fejlesztéspolitikai konferenciáján tartott előadásában Banai Péter Benő. A Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára rámutatott, hogy a következő években mintegy 49 milliárd eurónyi felzárkóztatási forrás áll Magyarország rendelkezésére, és az új uniós ciklusban érkező sok pénznek ára van, mert valójában a harmadik legnagyobb, 53%-os költségvetési befizetés növelést kell az országnak végrehajtania az EU-büdzsé irányába több ok együttes hatására.
Új, eddig széles körben nem publikált grafikonokat mutatott a Magyar Közgazdasági Társaság szerdai fejlesztéspolitikai konferenciáján tartott előadásában Dányi Gábor, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkára, amelyekből kiderült, hogy a magyar kormány mely fejlesztési programokra a pénzek hány százalékát szánja. Az ábrák alapján látszik, hogy míg a „normál” 7 éves EU-s pénzeknél (MFF) négy, a helyreállítási és ellenállóképességi (RRF) pénzeknél három kiemelt fejlesztéspolitikai célban gondolkodik a kormány és az is kiderült, hogy az Operatív Programokat egy kivételével már mind kiküldték egyeztetésre az Európai Bizottságnak. Szerdán este egyébként megjelent a hivatalos társadalmi egyeztetési felületen a teljes, 432 oldalas Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv legfrissebb tervezete is.
A 750 milliárd eurós európai uniós helyreállítási alapból Magyarország a tervek szerint 16-17 milliárd eurót kíván lehívni - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára a XI. Szolár Konferencián.
Azt mondják, a megpróbáltatások erőssé tesznek, manapság pedig igazán nem szenvedünk hiányt megpróbáltatásokból: itt az évszázad legsúlyosabb világjárványa, évtizedek óta a legmélyebb a gazdasági és társadalmi válság – és akkor még nem beszéltünk az olyan embert próbáló, hosszú távú kihívásokról, mint a digitális forradalom vagy a karbonsemleges gazdaságra való átállás.
Két új programot hirdet az EIT Digital az innovatív digitális technológia világából érkezőknek, amely két kezdeményezésnek EIT Digital 2022 a közös neve és a programra május 12-ig lehet jelentkezni – derül ki a budapesti székhelyű Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) digitális területért felelős szervezetének csütörtöki közleményéből. A kezdeményezés célja a deep tech vállalkozások és termékek létrehozásának támogatása (Innovation Factory), valamint digitális technológiai oktatási programok létrehozásának ösztönzése (Entrepreneurial Academy).
Mivel maradt még forrás a 2,5 milliárdos keretösszegű mezőgazdasági kisüzemes EU-pályázatban a most meghozott 277 támogatói döntés mellett is, ezért újra megnyitották a konstrukciót április 20-ig, aztán júniustól egy harmadik pályázat beadási szakasz is lesz – hívta fel a figyelmet csütörtöki közleményében az Agrárminisztérium.
Közeleg az április 30-i határidő, amíg le kell adnia a magyar kormánynak az Európai Bizottság felé azt az átfogó anyagot, hogy mire szeretné elkölteni a vírusválság miatt létrehozott helyreállítási és ellenálló képességi eszközből (RRF) a hazánknak járó mintegy 5900 milliárd forintot. A kormány december elején egy vázlatos tervet hozott nyilvánosságra, és közben egyeztetést folytatott a háttérben az Európai Bizottsággal a részletekről, aztán néhány hete rögzítette a Magyar Közlönyben azt a 9 átfogó célt, amelyre el akarja költeni a pénzt. Mindezzel párhuzamosan zajlik egy társadalmi egyeztetés is a hivatalos pályázati felületen, ami azután vált teljessé, hogy a minap már mind a 9 célterület anyagait közzétették. Érdemes tehát összefoglalni a legfrissebb tudnivalókat, felhasználási szabályokat és dátumokat azután, hogy a napokban kutatói javaslatokat is publikáltunk az ország ellenállóképességének javításához.
Már több mint egy éve tart a Koronavírus-járvány. A pandémia rávilágított arra, hogy a társadalmi és gazdasági rendszerek nem ellenállóak a válsághelyzetekkel szemben, így a rezilienciaépítés, valamint a fenntarthatóság témaköre mind az európai, mind pedig a hazai közpolitika-alkotás fókuszába került. A rezilienciaépítésnek négy olyan kiemelt aspektusa van - klíma- és környezetvédelem, gazdasági és társadalmi erőforráshatékonyság, a demográfia és a területi egyenlőtlenségek csökkentése -, amely nem csak nagy szerepet játszhat abban, hogy hazánk ellenállóbb legyen a jövőben a hasonló sokkhatásokkal szemben; de jól illeszthető a 2021-től induló Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, valamint a kohéziós források felhasználásához is.
Ha a 2021-2027-es uniós ciklus első pályázatai negyedévet késnek, azt még ki tudják várni a beruházási szándékuk megerősítéséhez támogatásra váró cégek, igaz, a nyáron vagy ősszel kiírandó konstrukcióknak leghamarabb 2022-ben lehet hatásuk a magyar GDP növekedésére.
A 2021-2027-es uniós ciklus küszöbén a Via Credit pályázati tanácsadó összefoglalta, hogy milyen kutatás-fejlesztési és innovációs célú finanszírozási lehetőségek állnak a vállalkozások rendelkezésére, milyen pályázati keretek várhatók, illetve a 2014-2020-as ciklusban kiírt pályázatok főbb adatait is összegyűjtötte. Az áttekintő végén Papadimitropulosz Alex, a cég ügyvezető igazgatója (képünkön) azt is összefoglalja, hogy milyen adókedvezményekkel számolhat egy cég, ha kutatás-fejlesztésre szánja magát.
A kínai központi vezetés kamatcsökkentésekkel igyekszik támogatni a gazdaságot az 5%-os növekedési cél elérése...
A lakásvásárlás előtt állók gyakran szembesülnek azzal a dilemmával, hogy érdemes-e most belevágni az ingatlanvásárlásba...
"Gyakorlatilag négy évünk növekedés nélkül telt" - mondta Michael Böhmer, a baseli székhelyű Prognos, Európa...
Évente dollár száz milliárdokat költünk fogyásra, de az egyéni megoldások rendre csődöt mondanak: a súlyfelesleggel... 
Bár a NIS2 regisztrációs határidő óta még egy hónap sem telt el, de máris rohamosan közeledik a következő kiberbiztonsági... 
Egyes politikai körökben most az a mondás, hogy a BRICS országok (Brazília, Oroszország, Kína, India, Irán, Egyiptom...
Várjuk a felpattanást.
Engedi ezt a költségvetés?
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
