Az Európai Bizottság megkapta a helyreállítási alap igénybevételére vonatkozó hivatalos magyar tervet, Magyarország 7,2 milliárd euró (mintegy 2500 milliárd forint) összegű vissza nem térítendő támogatást igényel stratégiai fejlesztési projektekre az uniós eszközből a következő hat évre - közölte az uniós bizottság szerdán.
A kedd éjszakai törvényjavaslatok egyikében arra tett javaslatot a kormány, hogy a 2016 óta létező állami projektértékelői rendszert kibővítse és az EU-s pénzből végrehajtott közbeszerzések műszaki szempontú ellenőrzésébe is bevonják a hivatalos projektértékelőket. Ez lényeges ponton szigorítaná a közbeszerzések ellenőrzését, mert a kijelölt projektértékelőnek – akinek előzetesen vállalnia kell sok megkötés mellett akár a nemzetbiztonsági ellenőrzést is – kell igazolnia, hogy a vállalt munka a vállalt műszaki színvonalon és feltételek mellett készült el. A törvénymódosítás afelé mutat, hogy a január óta élő uniós jogállamisági mechanizmus (amely az EU-s források szabályszerű felhasználását várja el) ezen a területen is módosításokat indukált az itthoni keretekben. Az is fontos újítás, hogy a törvény elfogadása után már az állami fenntartású egészségügyi szolgáltatónál egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyek is állami projektértékelői jogviszonyt létesíthetnek.
Azt kérte keddi személyes találkozóján az Európai Bizottság igazságügyi biztosa Varga Judit igazságügyi minisztertől, hogy Magyarország gondolja újra az Európai Ügyészséghez (EPPO) való csatlakozás kérdését, vagy legalábbis igyekezzen jó együttműködést kialakítani a közösség új korrupció-ellenes hivatalával – derül ki az Euronews és a Népszava brüsszeli tudósítóinak egybehangzó információiból. A felvetés nem teljesen meglepő, hiszen már csak Magyarország és Lengyelország maradt ki az Európai Ügyészséget működtető megerősített együttműködésből, a többi 23 tagállam mind jelezte a csatlakozását az új uniós intézményhez, a dánoknak és az íreknek pedig kimaradási joga van.
Benyújtotta kedden este a magyar kormány a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervet (HET) az Európai Bizottságnak, amely kb. 2511 milliárdos keret lehívását célozza meg a következő hat évben és a terv jóváhagyása várhatóan augusztusban történik meg - mondta a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára szerdán az MTI-nek. Szerda délelőtt az Európai Bizottság elnöke megerősítette a Twitteren, hogy megkapták a magyar tervet.
Az Európai Bizottság három illetékese azt jelezte az Orbán Viktor kormányfő által vezetett háromtagú magyar delegációnak az április 23-i brüsszeli vacsorán, hogy az uniós helyreállítási alap igénybevételére kidolgozott magyar tervet (RRF) annyira rossznak tartják, hogy ebben a formában nem fogják támogatni és ha mégis ragaszkodna hozzá a magyar kormány, akkor negatív ajánlással fogják továbbküldeni az EU-s pénzügyminiszterekből álló Tanács elé – tudta meg a Népszava az emlékezetes vacsoráról.
Néhány nappal ezelőtt „Kiüresítik a tájat az európai mezőgazdasági támogatások – Mit lehet tenni?” címmel jelent meg egy véleménycikk a Portfolio hasábjain, amely a Közös Agrárpolitika (KAP) által okozott változások biodiverzitásra és termelésszerkezetre gyakorolt hatásait veszi számba.
Ha az Orbán-kormány továbbra sem hajlandó az egyeztetésre az uniós Helyreállítási Terv forrásainak elosztása során „és arra készül, hogy nem megfelelően költi el a forrásokat, élünk az uniós jog biztosította lehetőségünkkel, hivatalos panasszal élünk az Európai Bizottság felé, amely dönthet úgy, hogy a tervek átdolgozására és egyeztetésre kötelezi a kormányt” – vázolta vasárnapi Facebook-posztjában Karácsony Gergely. A főpolgármester mindezt annak kapcsán írta, hogy az Európa-nap alkalmából bemutatták a Magyar Önkormányzatok Szövetségének alternatív javaslatát a 6000 milliárdos keretösszeg javasolt elköltéséről, amelyből a kormány egyelőre csak a támogatási lábat kérné (2511 milliárd forint), a hitelkeretről (3384 milliárd forint) egyelőre lemondana.
A pénteken Portóban rendezett szociális konferencia után szombaton elfogadták az uniós tagállami vezetők az ún. portói szociális nyilatkozatot, amelyben a 27 állam- és kormányfő újfent hangsúlyozta a szociális jogok európai pillérének fontosságát a koronavírus-válságból való kilábalás során és a nemek közötti foglalkoztatási, bér- és nyugdíjkülönbség megszüntetésének fontosságát is. A kétnapos informális EU-csúcs második napján, szombaton videón keresztül bekapcsolódott a tanácskozásba az indiai miniszterelnök is, és ezen a találkozón eldöntötték a vezetők, hogy a 2013-ban megszakadt szabadkereskedelmi tárgyalásokat folytatják. A szombati ülésnap utáni záró sajtótájékoztatón az Európai Bizottság elnöke és az Európai Tanács elnöke további fontos üzeneteket hangsúlyozott, így például kiderült az is, hogy júniusban jön az uniós digitális oltásigazolvány.
Megjelent pénteken délután a kormány hivatalos uniós pályázati társadalmi egyeztető felületén két nagy keretösszegű, a 2021-2027-es ciklushoz tartozó uniós gazdaságfejlesztési pályázat, amelyek a nyári hónapokban nyílhatnak meg és összességében 336,7 milliárd forintnyi forrást kínálnak a vállalkozások nagyon széles körének sokféle fejlesztési célra. A fentiek mellett a napokban három nagy vidékfejlesztési EU-pályázat társadalmi egyeztetése is elindult, amelyek még a 2014-2020-as ciklushoz tartoznak és amelyek együtt 350 milliárd forintos támogatási keretet kínálnak.
Arról kell gondoskodnia a 2014-2020-as uniós programok lebonyolításáért felelős magyar hatóságoknak, hogy idén mindenképpen megérkezzen Brüsszelből 2,644 milliárd eurónyi átutalás – derül ki a Magyar Közlöny egyik friss kormányhatározatából. Ez jelentős összeg, de kevesebb, mint az elmúlt 3 év tényadata. Azt is szintén összegszerűen beleírta a határozatba a kormány, hogy 1230 milliárdot kell idén kifizetnie a kedvezményezettek felé a kormányzati szerveknek.
Frissítés: Cikkünk eredeti verziójában tévesen azt írtuk, hogy példátlanul magas összeget tervez lehívni a kormány Brüsszelből, ugyanis nem milliárd forintban kell érteni a megcélzott összeget, hanem millió euróban (ahogy az a cikkbeli táblázat C oszlopának zárójelében látszik). A tévedésért elnézést kérünk.
A közösségi áfaszabályok kijátszásával egymilliárd forintos kárt okozott a költségvetésnek egy napelemes rendszerek kereskedelmével foglalkozó bűnszervezet, amelyet Fejér megyéből irányítottak - közölte a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) csütörtökön.
Az áprilisban mindössze két hétig nyitva tartott mezőgazdasági kisüzemes EU-pályázatra több mint 2400 pályázó nyújtott be támogatási kérelmet és közülük már több mint 1000 gazdálkodó nyert támogatást 15 ezer eurós támogatást – jelezte szerdai közleményében az Agrárminisztérium.
„Az egyre inkább önös érdekeiket követő tagállamok a vétón keresztül szétzilálják az uniós intézményekben a döntéshozatalt. A döntések gyakran a nemzeti érdekekkel vannak összhangban, nem pedig a közjóval”, ezért szükség van több erőt adni az EU-nak, hogy az gyorsan és erőteljesen tudjon fellépni a globális kérdésekben, és „az emberek egyébként is olykor többet várnak az EU-tól, mint amit a jelenlegi szerződések megengednek” – gyakorlatilag ezeket tartalmazza a német Bundestag által kedd este elfogadott javaslat, amely az EU jövőjével kapcsolatos, május 9-én kezdődő konferenciasorozatra időzítve összegzi a németek álláspontját.
Jóváhagyta a lengyel alsóház kedden az Európai Unió 2021-2027-es költségvetési keretéhez és a 750 milliárd eurós, a koronavírus-járvány utáni gazdasági fellendülést célzó uniós helyreállítási alaphoz fűződő saját források ratifikációjáról szóló törvénytervezetet. A törvény most a szenátus elé kerül.
Az Európai Bizottság a minap elfogadta a 2022–2027-es időszakra szóló regionális támogatási szabályokat, ami alapján az egyes tagállamok állami támogatást nyújthatnak a cégeknek és ez nagy változást tartalmaz a Pest megyei cégeknek, hiszen leválik a térség Budapestről és önállóan is támogathatóvá válik, és mindez oda vezet, hogy a cégek az eddigi jellemzően 0% helyett akár 50-70%-ig terjedő támogatásra is jogosulttá válhatnak. A lehetőség azonban csak 2022. januártól lép életbe, ami dilemma elő állíthat sok céget – mutat rá a változásra és az abból eredő kihívásra a Via Credit ügyvezetője.
Az Európai Unió új hétéves költségvetésével új ciklus következik a mezőgazdasági támogatásokban is. Érdemes tehát tágabb perspektívából rátekintenünk a mezőgazdaság támogatási rendszerére.
Az Európai Unió 2021-2027 közötti költségvetési ciklusának elindulásával az Erasmus+ program is új szakaszba lépett. A program megvalósítására uniós szinten több mint 28 milliárd eurós forrást biztosítanak. A magyar pályázók számára várhatóan mintegy 52 millió euró (18 milliárd forint) pályázati keret lesz elérhető 2021-ben. Magyarország eddig is eredményesen vett részt az Erasmus+ programban, mostantól pedig még többen kapcsolódhatnak be nemzetközi együttműködési és mobilitási projektekbe.
Egy április 30-i, péntek délutáni hivatalos közlemény szerint 10 nap múlva, május 10-én déltől a keret kimerülése miatt szüneteltetik a pályázat benyújtásának lehetőségét a Budapest és Pest megye lakosai számára február 22-én újranyitott EU-pályázatnál. A kiírás 0%-os kamat mellett kínál akár 20 évre hitelt a természetes személyek ingatlanjain energiahatékonysági, vagy megújuló energiás beruházásokra, így például napelem telepítésére, szigetelésre, vagy nyílászáró cseréjére.
Azzal, hogy a kormány egyelőre lemondott az uniós helyreállítási programból járó bő 9 milliárd eurónyi hitelről, és csak a 6 milliárd eurónyi vissza nem térítendő támogatást kéri, lényegében egy teljesen új Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervet (HET) kell készítenie, hogy a kisebb összegbe is beleférjenek az elképzelések, amelyek egyúttal továbbra is megfelelnek az uniós elvárásoknak – rajzolódik ki friss sajtóinformációkból. Fontos tudni, hogy mivel 2022-ben úgyis hozzá kell nyúlni minden tagállam helyreállítási tervéhez, ezért például akkor, vagy akár 2023-ban is lehet még élni a most elengedett hitel (egy részének) lehetőségével.
Minden bizonnyal az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) Indiában felbukkant változata ellen is véd a Pfizer amerikai gyógyszeripari társaság és a BioNTech német biotechnológiai kutatóvállalat együttműködésével kifejlesztett vakcina - jelentette ki a német cég vezérigazgatója szerdán.
A kínai központi vezetés kamatcsökkentésekkel igyekszik támogatni a gazdaságot az 5%-os növekedési cél elérése...
A lakásvásárlás előtt állók gyakran szembesülnek azzal a dilemmával, hogy érdemes-e most belevágni az ingatlanvásárlásba...
Bár a NIS2 regisztrációs határidő óta még egy hónap sem telt el, de máris rohamosan közeledik a következő kiberbiztonsági... 
Évente dollár száz milliárdokat költünk fogyásra, de az egyéni megoldások rendre csődöt mondanak: a súlyfelesleggel... 
A felhívás tervezet részletesen bemutatja az elszámolható költségeket, nézzük át őket.
Egyes politikai körökben most az a mondás, hogy a BRICS országok (Brazília, Oroszország, Kína, India, Irán, Egyiptom...
Várjuk a felpattanást.
Engedi ezt a költségvetés?
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
