Nincs más út, mint a megállapodás Magyarország és az Európai Bizottság között, a következő egy-másfél évben ugyanis a hazai GDP-növekedéshez elengedhetetlenek az uniós források, ezáltal az ország felzárkózása is nagyban múlik a fejlesztési források szabad hozzáférésén.
„A magyar kormány által javasolt korrekciós intézkedések nem küszöbölik ki átfogóan a Bizottság által jelzett aggályokat” – többek között ez állt abban a július 22-i dátumú levélben, amelyet Johannes Hahn uniós költségvetési biztos írt az Európai Parlament illetékes szakbizottsági elnökeinek az akkori helyzetről, és amely a Szabad Európa birtokába jutott.
Az elmúlt 10 napban 7 ezer új nyertest hirdettek ki a lakossági napelemes pályázaton, azaz jócskán felpörgött a kihirdetési tempó, de egy friss miniszteri válasz azt tartalmazza, hogy ősz végéig elhúzódhat, mire mind a 43 ezer pályázó megtudja, hogy nyert-e, vagy sem. Mostanra már az ország egész területéről hirdettek nyerteseket.
Annak ellenére lett a Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának tanácselnöke Kovács Helga Mariann, Varga Zs. András Kúria-elnök felesége, hogy kevesebb, mint a fele szavazatot kapta meg a bíróktól a versenytársához képest – tudta meg kiszivárgott bírósági iratokból a brit Observer. A hvg.hu forrásai megerősítették az információt.
„Az elmúlt években megvalósított béremelések ellenére Magyarország egyike annak a négy országnak, ahol jelenleg a legalacsonyabb a jogszabály szerint meghatározott pedagógusbér és a tényleges átlagbér is”, ezért „növelni szükséges a köznevelésben dolgozó pedagógusok munkájának szakmai és társadalmi elismertségét” – ilyen, és ehhez hasonló megállapítások vannak abban az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz (EFOP Plusz) nevű anyagban, amelyet a minap hozott nyilvánosságra a magyar kormány és küldött ki jóváhagyásra az Európai Bizottságnak a 2021-2027-es uniós pénzek egy részének tervezett felhasználásáról. Amint arra a Népszava rámutat: 978,7 millió eurónyi forrást szán a kormány a pedagógus életpályamodell keretében a bérrendezésre, amit a Portfolio információi szerint 373,9-es EURHUF technikai árfolyamon kell átszámolni és ebből adódik az, hogy a kormány 366 milliárdos béremelést tervez a következő években azért, hogy a diplomás átlagbér 80%-ához minél inkább közelítsen a tanárok tényleges átlagbére. Emellett konkrét cél az is, hogy a tanári pályára jelentkezők és a tanárként ténylegesen elhelyezkedők száma is növekedjen az anyagilag vonzóbbá tett életpálya hatására.
Két nagy változás is történt a több tízezer családot érintő lakossági napelemes EU-pályázatban az elmúlt napokban: egyrészt 497-ről 1997 darabra ugrott a nyertes pályázatok száma, másrészt a rezsicsökkentés augusztusi módosítása ellenére is azt jelentette be az illetékes minisztérium, hogy aki ezzel a pályázattal akarná faragni a rezsiszámláját, az szeptember-október helyett jövő tavaszig várhat a második pályázati fordulóra. Így tehát aki kimaradt a többször jelentősen módosított első pályázati fordulóból, az a menetközben változtatott rezsicsökkentési rendszer mellett jó ideig elesik attól, hogy 100%-osra ígért támogatásból tegye energiahatékonyabbá az otthonát.
Mégsem nyújtja be népszavazási kérdését az európai uniós tagság megerősítéséről Ujhelyi István, az MSZP-Párbeszéd európai parlamenti (EP-) képviselője. A politikus az MTI-nek hétfőn küldött közleményében azt írta, az ellenzék megosztottsága miatt "a fiókban hagyja" népszavazási kérdését.
Szép csendben véget ért egy belső uniós jogi csata arról, hogy az EU-nak hogyan kellene felügyelnie a jogállamisági feltételek teljesítését a tagállamokban - írja a Politico. A Parlament két ok miatt ejtette a Bíróságon elindított pert a Bizottság ellen - és az egyik ok az volt, hogy a testület megindította a jogállamisági eljárást Magyarország ellen.
Folyamatos, mérsékelt növekedést mutat a nemzetközi Generali Csoport 2022 első félévére vonatkozó jelentése. A nettó eredmény, az orosz piacról való kivonulás ellenére, szintén stabil volt, a vállalatcsoport emellett megőrizte stabil tőkepozícióját is.
Hétfőn elkezdte kihirdetni az illetékes minisztérium a családok tízezrei által várt napelemes uniós pályázatban az első nyerteseket – szúrtuk ki a hivatalos pályázati oldalon. A hétfő kora délutáni állapot szerint immár 497 család örülhet a támogatói döntésnek azok közül, akik tavaly decemberben és idén januárban Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém és Zala megyéből pályáztak, ugyanis ezekben nyílt meg a leghamarabb a lehetőség.
A magyar kormányon nem fog múlni az Európai Unióval történő megállapodás a helyreállítási és ellenállóképességi alapról (RRF) - közölte a területfejlesztési miniszter pénteken újságírókkal. Navracsics Tibor azt mondta, a magyar kormány megállapodásra készül, mindent megtesz annak érdekében és nem rajta fog múlni, ha elmarad a megállapodás. Jelezte, nyitottak minden javaslatra és nem tartotta kizártnak, hogy lesznek még adott esetben jogszabály-módosítások.
Az Európai Bizottság egy hónapos haladékot adott a magyar kormánynak arra, hogy meggyőzően kezelje a jogállamisági problémákat, mert különben azt fogja javasolni a tagállamokat tömörítő Tanácsnak, hogy a 2021-2027-es felzárkóztatási források jelentős részét függesszék fel amellett, hogy a helyreállítási programunk elfogadása is megakadna – árulta el egy magasrangú brüsszeli illetékes pénteken a Reutersnek.
Hamarosan jön a Portfolio Checklist, lapunk napi podcastjének pénteki adása. A mai műsorban egyebek mellett a csütörtök este kihirdetett idei felsőoktatási ponthatárokról lesz szó. Adásunk második részében maradunk az oktatásnál, mivel a pedagógusbéremelés és a roma szegregáció megszüntetése a Magyarország és az Európai Bizottság közötti, a Helyreállítási Alap forrásairól folyó tárgyalások kontextusában is felmerült.
Az igazságügyi miniszter szerint az Európai Bizottsággal (EB) folytatott szakmai viták kézzelfogható közelségbe hozták a megállapodást a helyreállítási alap forrásainak lehívásáról, ami "nagyon jó eséllyel" az év második felében létre is jöhet.
Miután hétfőn reggel a Portfolio exkluzív információkat közölt arról, hogy milyen új vállalásai vannak a kormánynak az EU-pénzes tárgyalások során, az RTL Híradó megkérdezte az Európai Bizottság szóvivőjét, aki úgy reagált, hogy számos területen sikerült előrelépni, de számos területen nyitva maradtak még kérdések.
Navracsics Tibor területfejlesztésért és uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter a Bloombergnek adott nyilatkozatában mérsékelte a várakozásokat azzal kapcsolatban, hogy mikorra sikerülhet megállapodásra jutnia a magyar kormánynak az Európai Bizottsággal (EB) az uniós pénzekről.
Délután 5-kor jelenik meg a Portfolio Checklist hétfői adása. A műsor első témája az lesz, hogy a kormány újabb vállalásokat tehetett az EU felé annak érdekében, hogy mihamarabb megállapodjanak a Magyarországnak járó EU-s forrásokról. Az adás második részében pedig azzal foglalkozunk majd, hogy mekkora a baj most az orosz gazdaságban.
A Portfolio információi szerint ezekben a napokban kerül sor egy magasszintű egyeztetésre az Európai Bizottság és a magyar kormány között a helyreállítási alappal és a jogállamisági eljárással kapcsolatos ügyekben és ez az egyeztetés kulcsfontosságú abban is, hogy milyen menetrend szerint mikor várható a két fél közötti megállapodás, majd a brüsszeli átutalások megindulása. Cikkünk elkészítéséhez összesen hat budapesti és brüsszeli forrással beszéltünk és közülük ketten is azt mondták: a tárgyalástól függően nem zárható ki, hogy még a brüsszeli nyáriszünet előtt elfogadja a Bizottság a 2021-2027-es EU-pénzek alapdokumentumát, az ún. Partnerségi Megállapodást, de pénzek csak akkor érkeznek majd, miután az egyes fejlesztési programokat is külön-külön elfogadta a testület. A helyreállítási alapból pedig még akkor is csak leghamarabb jövő tavasztól jöhet átutalás, ha idén őszre tényleg megszületik az írásos megállapodás. Azért, hogy ez mindenképpen megszülessen, a kormány a háttérben számos fontos felajánlást tett Brüsszel felé, köztük azt az ötöt, amit eddig nyilvánosan bejelentett, de van néhány ezeken felüli komoly felajánlás is, amelyeket exkluzív információink alapján külön is bemutatunk. A tárgyalási dinamika tehát úgy néz ki, hogy a kormány határozottan akarja a megállapodást a Bizottsággal, amely szintén konstruktívan áll ehhez, de közben a saját párhuzamos belső folyamatait is rendbe akarja tenni és mindezek mellett fél szemmel az Európai Parlamentre is figyelnie kell.
Erősebb és geopolitikai értelemben jelentősebb Európai Uniót sürgetett Olaf Scholz német kancellár a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című lap vendégrovatában vasárnap megjelent cikkében.
Hatályba lépett pénteken a lengyel elnök által előterjesztett, június elején a varsói parlamentben elfogadott törvény, melynek értelmében megszűnt az európai uniós szervek által kifogásolt lengyel bírósági fegyelmi kamara.