Uniós források

Tudtad? - Budapest a motorja Európa befektetésgeneráló hálózatának

Már tíz éve megalapították és Budapest a székhelye annak az uniós intézménynek, amely Európa egyik legfontosabb innovációs és befektetésgeneráló hálózatát működteti: az Európai Innovációs és Technológiai Intézetről (EIT) van szó. Az EIT Európa-szerte több mint 40 innovációs központot működtet és Magyarország nemcsak amiatt különleges, hogy itt a székhely, hanem amiatt is, mert mind a hat tudás és innovációs közösség (KIC) megtalálható itt, amelyek számos nagy magyarországi céggel és egyetemmel együttműködnek. Az EIT a napokban mutatta be átfogó tevékenységét, így kiderült, hogy az évek során már több mint 1250 innovatív vállalkozást támogatott mentorálással, képzésekkel és anyagilag is. Utóbbi kapcsán lényeges: összesen már több mint 890 millió euróval segítettek abban, hogy a piacképes termékek- és szolgáltatásokkal rendelkező cégek egyre nagyobbra nőhessenek és alkalmassá váljanak akár sokmillió eurós kockázati tőkebefektetéseket is megmozgatni.

Félidőre már 400 milliárd euró felett járt az EU-pénzek kifizetése

Az európai strukturális és beruházási alapok keretében 2017 végéig 405 milliárd euró befektetés valósult meg az Európai Unió (EU) reálgazdaságába - közölte az Európai Bizottság szerdán az öt európai strukturális és beruházási alapból a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló uniós költségvetési időszak félidejéig megvalósult legfontosabb eredményeket összefoglaló jelentésében.

Hatalmas karácsonyi ajándékot kapott a kormány Brüsszelből

Az elmúlt két hétben a Portfolio adatai szerint mintegy 308 milliárd forintnyi uniós támogatást utalt át az Európai Bizottság Magyarországnak a 2014-2020-as ciklus terhére, sőt további 240 milliárd forint a 2007-2013-as ciklusból is megérkezett, azaz jókora likviditási ajándékot kapott a kormány karácsony előtt. A nagy folyósítás ismét alátámasztja októberi értesülésünk helyességét és azt is jelenti, hogy a kormány a háttérben jópár vitás kérdésben engedhetett, hogy sikeresen teljesítse a saját magának kitűzött egész éves brüsszeli forráslehívási célt. Mindez pedig nagyban segít abban, hogy év végére csökkenteni tudja a rekord magasra hízott magyar államháztartási hiányt.

Vakrepülnek a magyar cégek, de néhány lépéssel sokkal sikeresebbek lehetnek

Rosszul állnak a hazai kis- és középvállalatok a digitalizáció terén, hiszen több mint felüknek nincs weboldala, és mindössze 13 százalékuk gondolkodik azon, hogy exporttevékenységet folytasson - hangzott el a kedvezőtlen helyzetkép a Portfolio Út az exportpiacok felé című csütörtöki konferenciáján. A digitális helyzet amellett is kedvezőtlen még a kkv-k körében, hogy közben a technológiai feltételek adottak, a digitális infrastruktúránk európai viszonylatban is kimagasló, a vállalatvezetők szemléletével azonban gond van és a legtöbb céget a vakrepülés, azaz a tervezés hiánya jellemez. Több előadó is számos gyakorlati példát mondott arra, hogy milyen irányokon keresztül lehet digitalizálni a kkv-k működési folyamatait, hogy hatékonyabbá váljanak és sok tanács hangzott el arról is, hogy hogyan érdemes az exportpiaci jelenlétüket megtervezni és kivitelezni, hogy tovább növekedhessen az árbevételük.

Szaporodnak a rossz előjelek Magyarországnak a 2021-2027-es EU-s költségvetésről

Két olyan főbb fejlemény is megtörtént csütörtökön a 2021-2027-es uniós költségvetéssel kapcsolatban, amelyek külön-külön is kedvezőtlen előjelnek számítanak Magyarországnak. Az egyik az, hogy az Európai Parlament illetékes bizottságai megszavazták annak a tervezett mechanizmusnak a létrehozását, amelynek keretében bizonyos, például jogállamisági feltételekhez kötnék az unió tagállamainak megítélt közösségi források kifizetését. A másik pedig az, hogy az esti állam- és kormányfői tanácskozáson azt rögzítették a tagállami vezetők, hogy lehetőleg jövő őszre kellene megállapodni a 2021-2027-es költségvetésről, de esélyes, hogy a főszámokról való végső alku tovább csúszik. Emiatt veszélybe kerülhet az a magyar érdek, hogy 2021 elején valóban gyorsan elindulhasson az új ciklus megvalósítása és így mindez kedvezőtlenül hathat ki a 2021-2022-es gazdasági növekedésre.

800 milliónyi uniós forrást lopott el egy bűnbanda

Bűnszövetségben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt nyomoz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyolc ember ellen, akik a gyanú szerint nyolcszázmillió forint pályázati pénzt csaltak el - tájékoztatta a NAV Nyugat-Dunántúli Bűnügyi Igazgatóságának sajtóreferense csütörtökön az MTI-t.

Másodszori nekifutásra megszületett az EU jövő évi költségvetése

Hivatalosan is jóváhagyta az Európai Unió következő évi költségvetését szerdán a két társjogalkotó szerv, az Európai Parlament (EP) és a tagállamok kormányait tömörítő tanács. Múlt héten még csak az előzetes egyezség született meg, ezt kellett most hivatalosan is jóváhagyni:

Két új híd épül a magyar-szlovák határszakaszon EU-s pénzből

A közös államhatáron Őrhalom és Ipolyvarbó között közúti, Dunakiliti és Doborgaz között pedig kerékpárosok és gyalogosok közlekedésére szolgáló híd létesül - derül ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleményéből. A határmetszéspontok kijelöléséről ma írt alá kétoldalú kormányközi megállapodásokat Pozsonyban Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár Érsek Árpáddal, Szlovákia közlekedési és építésügyi miniszterével.

Levágták, de még így is sok pénzt szánnának a civileknek a 2020 utáni EU-s költségvetésben

Az eredetileg tervezett 1 milliárd euró helyett 425 millió eurónyi összeget fogadott el hétfő este az Európai Parlament állampolgári jogi bizottsága a 2020 utáni uniós költségvetésben arra, hogy a jogállamiságot, a demokráciát és az alapvető jogok érvényesülését segítő civil szervezeteknek mennyi pénzt adjanak. A téma látszólag távoli Magyarországnak, de mivel az EP ebben az ügyben társjogalkotó és az ország ellen már zajlik a 7-es cikk szerinti jogállamisági eljárás, így igenis érinthet minket.

Balatonkenese, Gödöllő, Soltvadkert, Zalalövő: Íme a települések, amelyek ingyenes wifit nyertek az EU-tól

Magyarországon Abától Zalalövőig összesen 91 település nyert egyenként 15 ezer euró (kb. 4,85 millió forint) értékű WiFi4EU-utalványokat az Európai Bizottság pályázatán a pénteken kihirdetett első eredményhirdetés alapján. Ez azt jelenti, hogy a kiválasztott települések (önkormányzatok vagy önkormányzati társulások) wifipontokat hozhatnak létre a városházákon, közkönyvtárakban, múzeumokban, parkokban, tereken és a közösségi élet egyéb olyan színterein, ahol még nem áll rendelkezésre ingyenes vezeték nélküli internetkapcsolat.

Hatalmas környezetvédelmi EU-s projektet törölt a kormány

Különösebb indoklás nélkül úgy döntött a kormány a friss Magyar Közlöny szerint, hogy eláll a "Budapesti szennyvíziszapok hosszú távú kezelése, ártalmatlanítása, hasznosítása" című kiemelt projekt támogatási szerződésétől, amelyhez korábban kereken 50 milliárd forintnyi EU-támogatást ígért meg és a projekt teljes költségvetése 66,67 milliárd forint lett volna.

Belehúzott a kormány: már 100 ezer magyar nyertes örülhet ennek

Miközben novemberben újra ömlött Brüsszelből az EU-pénz, hirtelen idehaza is megélénkült a pályázati döntéshozatal: több mint 1000 új vállalkozói pályázati nyertest hirdettek ki 166 milliárd forint összegben és így a 7 évre rendelkezésre álló pénzek mintegy 94%-át már elosztották. A felpörgő döntéshozatal oda vezetett, hogy már csaknem 100 ezer nyertes projektről beszélhetünk ebben az uniós ciklusban, amelynek túlnyomó többsége a vidékfejlesztési pályázatokhoz kötődik. A jelenlegi ütemet elnézve esélyes, hogy jövő tavaszra teljesen elosztja a kormány a 7 éves keretet.

Már fejre állt volna Magyarország EU-pénzek nélkül?

A címben feltett erősen provokatív kérdésre a rövid válasz természetesen az, hogy nem, a bővebb szakmai válasz pedig az, hogy csak azért nem, mert egészen más gazdaságpolitikai döntéssorozatot kellett volna végrehajtania az országnak az elmúlt 15 évben EU-pénzek nélkül. A sok-sok állami és magánberuházás mellett például nem lett volna elég pénz a devizahitelek forintosítására sem, hiszen utóbbi lépéssel a jegybanki tartalékok már negatív tartományba buktak volna és könnyen lehet, hogy az "IMF" kiebrudalása sem (2010-ben) történt volna meg. A teljesség igénye nélkül most csak néhány ábrát villantunk fel, ami azt érzékelteti: mennyi mindent köszönhet az ország az elmúlt években az EU-pénzek beözönlésének.

Hivatalosan is lemondott Brüsszel az új EU-büdzsé jövő májusi elfogadásáról

Már eddig is lehetett látni, hogy irreális az Európai Bizottság azon elgondolása: jövő májusig szülessen meg a 2021-2027-es uniós költségvetésről a végső megállapodás az uniós állam- és kormányfők között, most pedig a Bizottság egy új anyaga kvázi el is ismeri ezt: az új megjelölt cél immár jövő év vége.

Újabb hatalmas adag EU-pénzt küldtek Brüsszelből Magyarországnak

Az elmúlt másfél hétben a Portfolio számításai szerint újabb 124 milliárd forintnyi EU-támogatást utalt át az Európai Bizottság Magyarország számára, ráadásul ez a pénzmozgás kizárólag a legnagyobb fejlesztési programunkban, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programunkban (GINOP) történt meg.

Egyszerűbb, megbontás nélküli kohéziós politikát akar sok tagállam 2020 után

Több ponton is felülbírálta a tagállamok többsége az Európai Bizottság eredeti javaslatát a 2020 utáni uniós költségvetésről a múlt pénteki általános ügyek tanácsi ülésen és összességében a szabályok egyszerűsítése, illetve az 5+2 éves megbontás nélküli ciklus felé haladhatnak majd a folyamatok - foglalja össze a helyzetet a Bruxinfo.

Nyárig elfogyhat a népszerű céges EU-hitel - A napelemre vágyó lakosság is jó, ha siet

Nyárig elfogyhat a népszerű céges EU-hitel - A napelemre vágyó lakosság is jó, ha siet

Két hónap alatt 14 milliárd forintnyi hitelt kért mintegy 570 magyarországi kis- és középvállalkozás a KKV Technológia Hitel című, ténylegesen nulla százalékos uniós hitelből és a felpörgő igénylés üteme alapján nagyjából fél év alatt kimerülhet a minap 80 milliárd forintra megemelt keret - hangzott el a Portfolio és a Takarékbank novemberi, több vidéki nagyvárost érintő rendezvénysorozatán. Érdemes tehát sietni a fejlesztések kidolgozásával és a támogatási igények MFB Pontokon való benyújtásával, és ugyanez érvényes a téli hónapok ellenére a lakosságnak szóló energiahatékonysági és megújuló energiás pályázatnál is, hiszen ilyenkor talán könnyebb kivitelezőt és energetikust találni a tervezett munkákhoz.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kőkemény üzenet jött Kijevből Budapestnek is: marad a Lukoil-szankció, fel kell adni az orosz olajat, amennyire lehet
Kiszámoló

CSOK csapda

Gábor írt egy tanulságos levelet. A meglévő gyerekük mellé úton volt a második, s úgy gondolták, hogy ideje lenne...

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.