Amint a csúcs napjain, és ma is bemutattuk: a négy fukarnak becézett országcsoport befeszülése miatt végül nem tudott létrejönni péntek este az EU-csúcson a 2021-2027-es uniós költségvetésről az egyhangú megállapodás. Az is lényeges, hogy az Európai Bizottság pénteken egy fű alatt kidolgozott technikai anyagban többlet agrárforrásokat juttatott részben francia szorgalmazásra a Közös Agrárpolitikának.
Mindezen előzmények után találkoztak ma Varsóban Bulgária, Csehország, Észtország, Litvánia, Lettország, Románia, Magyarország és Lengyelország agrárminiszterei és az eseményen közös nyilatkozatban álltak ki a Közös Agrárpolitika (KAP) költségvetésének szinten tartása mellett. Számok említése nélkül az Agrárminisztérium közleménye azt hangsúlyozza: az Európai Bizottság KAP költségvetésre vonatkozó javaslatán mindenképpen emelni szükséges, mert az akkor sem lenne elegendő, ha nem növekednének a gazdákkal szemben támasztott környezet- és klímavédelmi követelmények. Nem kérhetünk többet a gazdáktól többletforrások nélkül, úgy pedig végképp nem, hogy közben csökkennek a források – mondta Nagy István agrárminiszter a varsói miniszteri találkozót követően.
A közlemény nem említ számokat, de amint az alábbi táblázat közepén (a 2. és 3. fejezetnél) bemutatjuk: a Bizottság másfél éve arra tett javaslatot, hogy a jelenlegi ciklus 420 milliárd eurós KAP-keretét 336,6 milliárd euróra vágják 2018-as fix árak mellett (-20%), amin belül az első pillérbe tartozó közvetlen kifizetések és piacvédelmi intézkedések keretösszegét 308,7-ről 258,2 milliárd euróra csökkentenék (-17,7%).
Az volt a Bizottság célja ezekkel a markáns vágásokkal, hogy a KAP részarányát 30% közelébe csökkentsék az új költségvetési ciklusban a kohéziós kasszával párhuzamosan, hogy egyéb célokra több pénz jusson a Brexit miatt egyébként is szűkösebb uniós büdzséből.
Az Agrárminisztérium jelezte: a Janusz Wojciechowski mezőgazdaságért felelős uniós biztos részvételével megtartott rendezvényen a miniszterek egyetértettek abban, hogy a mezőgazdaságnak is hozzá kell járulnia az Unió környezet- és klímavédelmi célkitűzéseinek megvalósulásához.
"Egyértelmű, hogy a mezőgazdaság hozzájárulását is növelni kell, azonban meg kell találni a helyes egyensúlyt az agrárium és más ágazatok vállalásai között. A Zöld Megállapodásban foglaltakat úgy kell megvalósítani, hogy ne a szegényebb országok, ne a magyar gazdák, hanem a nagy szennyező vállalatok fizessék meg a klímavédelem árát, és a klímavédelem ne eredményezze az európai mezőgazdaság versenyképességének romlását, a gazdák adminisztratív terheinek növekedését és legfőképpen ne vezessen az élelmiszerárak drasztikus emelkedéséhez" – hangsúlyozta Nagy István tárcavezető a közlemény szerint.
Címlapkép forrása: Agrárminisztérium, kormany.hu
