A január 27-i brüsszeli agrárminiszteri ülés előkészítő anyagai között van egy január 14-i dátumú összesítés, amely világosan kimondta, hogy a bevezetőben jelzett két ok miatt veszélybe kerülnének a 2021-es agrárkifizetések: nem tudnának év elejétől rendben elindulni a folyósítások. Ez pedig az érintett sok százezer gazda miatt, illetve az ágazat kiszámítható működése szempontjából is elfogadhatatlan. Ezért már tavaly év végén a finn EU-elnökség idején megjelent egy olyan javaslat, ami
egy átmeneti időszakot vezetne be a Közös Agrárpolitika működtetésében.
Ez azt jelentené, hogy lényegében a 2021-es évben még a 2014-2020-as ciklus szabályrendszere szerint történnének meg a kifizetések, de már a 2021-2027-es költségvetés terhére, és mindez az átmeneti helyzet addig állna fent, amíg életbe nem lép a KAP megreformált rendelete.
Az előkészítő anyag is rögzíti, hogy az átmeneti időszakra vonatkozó szabályoknak nem lenne gyökeres eltérés attól, mint ami szerint most is zajlanak a 2014-2020-as ciklus KAP kifizetései.
Ennek a javaslatnak a részleteit vitatták meg tegnap Brüsszelben az uniós agrár- és halászati miniszterek is és a jelek szerint
nagy az egyetértés arról, hogy ezzel a „trükkel” kell áthidalni a 2021-es évet az EU-s agrártámogatások zökkenőmentes finanszírozása érdekében.
Igaz vannak még technikai részletek, amelyekről további egyeztetések szükségesek.
A fentiekkel összhangban adott ki az ülést követően egy rövid közleményt a magyar Agrárminisztérium is, amelyben Nagy István tárcavezető azt hangsúlyozta, hogy ennek az átmeneti időszaknak a szabályozását minél előbb el kell fogadni a magyar gazdák zökkenőmentes 2021-es finanszírozása érdekében, és a horvát soros EU-elnökség egyébként is erre törekszik (még az első félév során, azaz legkésőbb június végéig).
Ahogy a közleményben Nagy István hangsúlyozta:
„Egyetértettek az uniós agrárminiszterek abban, hogy a 2021. január 1-jével kezdődő átmeneti időszakban is biztosítani kell a kifizetéseket, ezért minél előbb el kell fogadni az ennek jogalapját megteremtő KAP átmeneti rendeletet”. Magyar szempontból fontos alapelv lesz a most kezdődő tárgyalások során, hogy az új KAP elfogadásáig terjedő átmeneti időszakban már az új költségvetés terhére, de még a jelenleg hatályos szabályok szerint történjenek a kifizetések – emelte ki.
A visegrádi négyekkel együttműködésben mindent megteszünk majd a következő hónapok tárgyalásai során azért, hogy az érzékeny mezőgazdasági ágazatokban tevékenykedő közép-kelet-európai gazdák számára kiemelten fontos átmeneti nemzeti támogatások is megmaradjanak az átmeneti időszakban
– rögzítette a szaktárca vezetője.
Egy minapi agrártárca összesítés szerint tavaly mintegy 800 milliárd forintnyi agrártámogatást fizettek ki a magyarországi gazdálkodóknak, amelyből csaknem 700 milliárd forint volt az uniós támogatás, 100 milliárd forint pedig a magyar állami forrás:
A tegnapi brüsszeli ülésen egyébként hangsúlyos téma volt az Európai Bizottság által minap bemutatott Európai Zöld Megállapodásból az agrár ágazatra háruló teendők megvitatása is, hiszen az ágazat jelentős CO2-kibocsátó, illetve a környezetet is terhelő megoldásokkal működik. Természetesen a nagy átálláshoz az ágazatnak is jelentős uniós forrásokra van szüksége, és a Bizottság javaslata szerint
a 2021-2027-es teljes Közös Agrárpolitikai keretnek legalább a 40%-át a klímavédelemmel összefüggő kiadásokra kell majd szánnia.
Azaz a magyar gazdáknak is olyan megoldásokban, támogatási lehetőségekben kell majd gondolkodnia, amelyek mind-mind nagy részben a 2050-es klímacél elérését szolgálják.
Címlapkép forrása: Európai Tanács médiatár, Európai Unió
