Az Európai Bizottság minden évben frissíti azt a hatalmas költségvetési adatbázisát, ami pénzforgalmi szemlélet szerint mutatja be azt, hogy az EU közös kasszájából az egyes tagállamok az adott évben mely programokon keresztül mennyi forráshoz jutottak, illetve azt is, hogy milyen jogcímeken mennyi befizetést teljesítettek. Ezek eredőjeként az operatív költségvetési egyenleget is közli, azaz a ki- és befizetéseknek mennyi a nettó egyenlege.
Ezt az adatbázist átnézve
tényleg az a helyzet, hogy míg 2018-ban Magyarország a saját bruttó nemzeti jövedelme arányában (GNI) 0,85%-nyi befizetést teljesített, addig Hollandia 0,62%-ot, Svédország pedig 0,7%-ot.
Az történt tehát, hogy míg Magyarország szegényebb ország, addig a saját gazdasága méretéhez képest arányaiban többet fizet be az EU közös kasszájába, mint a nála jóval fejlettebb két másik tagállam.
Ez első ránézésre nagyon igazságtalannak tűnik, és felveti azt a kérdést is, hogy az egyes országok fejlettsége miért nincs szorosabb kapcsolatban a befizetése arányával. A képet azonban ki kell egészíteni két lényeges megjegyzéssel, ami máris más megvilágításba helyezi a megállapítást:
I. A miniszterelnök által „kipécézett” két tagállam éppen részesül abból a bőkezű brit visszatérítési rendszerből, aminek eltörlését követelve éppen a minap írt alá Magyarország mellett 17 másik tagállam egy közös nyilatkozatot (a visszatérítési rendszer a britek esetén kétharmadával, de a dánok, hollandok svédek és egyéb tagállamok esetén is jelentősen csökkenti az adott évre kimutatott nettó befizetési kötelezettséget). Azt, hogy 2018-ban melyik tagállam mennyi befizetést teljesített GNI-arányosan, az alábbi ábránk mutatja, kiemelve Magyarországot és a három, brit visszatérítés miatt megemlített tagállamot.
II. Magyar szempontból persze lehet zavaró az, hogy nálunk gazdaságilag fejlettebb országok arányaiban kevesebbet fizetnek be a közös kasszába, de
azt is kell nézni, hogy az onnan megkapott támogatások miatt Magyarország nagy haszonélvezője a közös büdzsének, a két „kipécézett” tagállam, Hollandia és Svédország viszont nettó befizető.
Ilyen értelemben tehát nem kell különösebben zavarnia minket annak, hogy a két tagállam kevesebbet fizet be, mert mi messze a legnagyobb plusszal jöttünk ki 2018-ban is (és más években is) az EU közös költségvetésének működtetéséből. 2018-ban például Magyarország a GNI 4,1%-át kapta meg nettóban a büdzséből, míg Hollandia és Dánia 0,3-0,3%-át fizette be.
Az Orbán Viktor csütörtöki sajtótájékoztatóján elhangzott információk és az azok kapcsán eddig született elemzéseink itt érhetők el:
Címlapkép forrása: MTI/Szigetváry Zsolt
