Valamit valamiért: rengeteg pénzt küldtek
November eleje óta közel 1 milliárd euróval 10,81 milliárd euróra ugrott meg az Európai Bizottság Magyarországnak kifizetett támogatási számlálója, azaz az elmúlt hetekre jellemző 333-as euróárfolyammal számolva mintegy 325 milliárd forintot utalt át a testület.
Ez beleillik abba a képbe, amit a szeptemberi hatalmas, mintegy 500 milliárdos átutalás kapcsán már előrevetítettünk: a nagy pénzügyi büntetések bevállalása után megnyílnak a pénzcsapok és év végéig még további jelentős brüsszeli átutalások történnek még meg. Azóta egyébként már azt is megtudtuk, hogy 400-420 milliárd forintnyi pénzügyi korrekciót - köznyelvben büntetést - vállalt be a kormány ennek érdekében is.
Adataink szerint a közel 1 milliárd eurós átutalás harmada (318 millió euró) a legnagyobb uniós programunkban, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban jött, de jelentős összeget folyósítottak a közlekedésfejlesztési (170 millió euró), a terület-és településfejlesztési (147 millió euró), továbbá a környezetvédelmi és energiahatékonysági (139 millió euró) programokban is.
Zárul a költségvetési olló
Az elmúlt hetekben átutalt 325 milliárd forintos brüsszeli támogatás jelentősen tovább javítja magyar költségvetés idén egyébként is kedvező helyzetét.
A Pénzügyminisztérium adatai szerint az október végéig idehaza összesen kifizetett és Brüsszelből átutalt EU-támogatások különbsége 300 milliárd forintos deficitért volt felelős az összesen 575 milliárdos deficiten belül (utóbbi az egész éves deficitcél mindössze 57%-át tette ki). Mivel október vége óta idehaza csak 35 milliárd forintnyi EU-támogatást fizettek ki, míg Brüsszelből beömlött 325 milliárd forint, így a két pénzáramlás egyenlege jelentősen javítja majd a novemberi államháztartási egyenleget. Könnyen lehet, hogy az októberig nagyon kedvezően alakuló költségvetési helyzet még kedvezőbbé válik – főleg akkor, ha további brüsszeli átutalások jönnek.
Elkezd tehát fordulni a széljárás a költségvetésnél.
Eddig az EU-támogatások itthoni gyorsított kifizetése és akadozó brüsszeli átutalása jókora deficitet okozott, a jövőben viszont idehaza lassulnak a kifizetések és ütemesen jönnek majd a brüsszeli átutalások. Így ez akár masszív többletbe is átfordíthatja majd a következő időszakban a magyar költségvetést pénzforgalmi szemléletben. Mindez nyilván akkor történne meg, ha a beömlő brüsszeli átutalásokból adódó költségvetési mozgásteret nem költi el a kormány, hanem adósságcsökkentésre fordítja (a fegyelmezett kiadások nem járnak érdemi adósságkibocsátással, így akár az államadósság nominális szintje is tudna csökkenni, a GDP-arányos adósságráta pedig emiatt ütemesen tovább tudna esni).
Hogy állunk?
Az elmúlt hetekben átutalt 325 milliárd forintos tétellel az összes brüsszeli átutalás már 3445 milliárd forintot tesz ki, ami a 7 éves teljes keret bő 43%-át teszi ki. Az alábbi ábrán szintén mutatjuk: a szeptemberi és a novemberi brüsszeli átutalások hatására elkezdett záródni az a nagy költségvetési olló (még mindig 2900 milliárd forint közeli), ami az EU-s fejlesztések itthoni kifizetése és utólagos brüsszeli megtérítése között kialakult.
Érdemes azt is megnézni, hogy a különböző strukturális és beruházási alapbeli források lehívásánál hogyan áll Magyarország. Amint az alábbi ábrán látszik: legjobban a csekély keretösszegű Ifjúsági Garancia Kezdeményezésnél állunk (YEI), hiszen a 7 éves keret 86%-át már le tudta hívni az ország, míg az EU-átlag csak 54%. Az Európai Regionális Fejlesztési Alapnál (ERDF) a 44%-os magyar teljesítmény szintén jóval kedvezőbb a 31%-os EU-átlagnál. A Kohéziós Alapnál (CF) a 45%-os magyar eredmény szintén érdemben meghaladja a 37%-os EU-átlagot.
Az Európai Szociális Alapnál (ESF) a 40%-os magyar eredmény csak kissé haladja meg az EU-átlagot (34%), a két fennmaradó alapnál viszont elmarad a magyar forráslehívási arány az uniós tagállamok átlagától. A Európai Tengerészeti és Halászati Alapnál (EMFF) a 26%-os uniós átlaghoz képest a magyar csak 19%-os (itt volt is kis forrásvesztése Magyarországnak, ahogy tegnapi cikkünk keretes részében említettük), míg az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapnál (EAFRD) a 48%-os uniós átlagtól jóval elmarad a magyar teljesítmény.
Amennyiben Magyarország 43%-os teljes forráslehívási eredményét összevetjük a nemzetközi mezőnnyel, azt látjuk, hogy ez csak kissé haladja meg a 37%-os uniós átlagot.
A finnek 62%-kal állnak az élen, majd az írek és luxemburgiak következnek 55%-kal. A visegrádi országok között egyértelműen mi állunk a rangsor élén, hiszen a lengyelek és csehek a 7 évre járó saját keretük 38%-át, a szlovákok csak 31%-át tudták lehívni eddig. A viszonylag új EU-tag horvátok 27%-os teljesítményét csak alig haladják meg az olaszok, ami mindenképpen elgondolkoztató.
Abban viszont toronymagasan az EU-s rangsor élén áll Magyarország, hogy a 7 évre járó forrásainkat mennyire túlvállaltuk már odahaza nyertesnek hirdetett projektekkel. Az Európai Bizottság módszertana szerint ez az arány 109%-os (9%-os túlvállalás), míg a második helyen álló íreknél is „csak” 94%-os ez az arány. A legrosszabbul a spanyolok állnak 58%-on állnak.
Címlapkép forrása: Európai Tanács médiatár. Orbán Viktor magyar miniszterelnök érkezik az Európai Tanács Brexittel kapcsolatos rendkívüli ülésére 2019. április 10-én Brüsszelbe.
