A Reuters uniós diplomata és brit miniszterelnöki hivatali körökből az alábbi információkat kapta:
- Boris Johnson brit kormányfő azzal a kilépési megállapodással tervezi az uniós kilépést, amit múlt héten elért az EU-val és amelyet nemcsak az EU27 állam- és kormányfője hagyott jóvá, hanem e hét kedden maga a brit alsóház is (csak a gyors ratifikációs folyamatra mondott nemet kedden este)
- Ez tehát azt jelenti, hogy a brit kormány letett a kialkudott és ratifikált kilépési megállapodás nélküli (no-deal Brexit) október végi kilépés tervéről és most már csak azt várja, hogy az EU megmondja egységes álláspont mellett a Brexit-halasztás időintervallumát. Ezzel összhangban a brit kormány jövő heti törvényalkotási menetrendje nem is tartalmazza azt, hogy a kormány újra megpróbálná a Brexit felgyorsított ratifikációját keresztülvinni az alsóházon.
- EU-s oldalon egyelőre a britek által is kért 3 hónapos halasztás jóváhagyása körvonalazódik. A németek ezt szeretnék, míg a franciák inkább rövidebb halasztásban gondolkodnak (és egy francia diplomata szerint állítólag a hollandok és a lengyelek is vonakodnak még hosszabb halasztást adni, de a lengyelek mindenképpen szeretnék elkerülni a no-deal Brexitet).
- Az se a francia, se az EU-s forrás jelzése alapján nem kérdés, hogy végülis minden tagállam megadná a harmadik Brexit-halasztást (hiszen van a brit alsóház által elfogadott kilépési megállapodás, csak a ratifikáció hiányzik). Inkább csak ennek időintervalluma a viták tárgya, hiszen másként reagál a brit parlament, ha kap egy hosszabb halasztást (akár a népszavazás felé is elmehet a folyamat) és másként, ha csak egy rövid halasztást (ebbe csak az előrehozott választások férnének bele, de ha a halasztás a ratifikáció idejére lerövidíthető, akkor ezzel feltehetően igyekszik is élni Johnson a mielőbbi kilépés érdekében.)
- Az egész Brexit kérdésében az írek szempontjaira különösen figyelt az EU és most az ír külügyminiszter azt mondta: szerinte várhatóan rugalmas halasztást kapnak majd a britek.
- Az EU-s nagykövetek pénteken ülnek össze Brüsszelben egyeztetni a halasztás kérdésében és egy francia diplomata jelzése szerint e hét végéig eldöntik, hogy mennyi halasztást adjanak a briteknek, az ajánlathoz pedig nem fognak új EU-csúcsot összehívni, mert írásos szavazással hagyják jóvá a kérést.
Ursula von der Leyen megválasztott bizottsági elnök közben a finn soros elnökség miatt Helsinkibe látogatott és ott újságíróknak azt mondta: nagyon jól néz ki annak a kérdése, hogy megadja-e az EU a halasztást a briteknek. Antte Rinne finn miniszterelnök szerint a tagállamok nagy többsége, „talán mindegyike” támogatja a halasztást, így inkább csak az a vita tárgya, hogy milyen hosszú legyen ez. Ezután arra figyelmeztetett von der Leyen, hogy ha október 31. után is tag lesz az Egyesült Királyság (márpedig nagyon úgy néz ki, hogy igen), akkor új uniós biztost is kell jelölnie.
A hírügynökség megjegyzi: egyelőre várják még az új uniós biztosjelölteket Magyarországtól, Romániától (várhatóan napokon belül) és Franciaországtól, igaz utóbbi irányból éppen ma jelentettek be újabb jelöltet. Ő pedig Thierry Breton lett, aki 2005-2007 között pénzügyi és gazdasági miniszter is volt Franciaországban, illetve számos céget is vezetett, jelenleg pedig éppen a francia digitális cég (Atos) első embere, amely cég EU-forrásokat is kapott. Emmanuel Macron a második jelöléskor is ragaszkodott a Politico szerint ahhoz, hogy a belső piaci, digitalizációs és védelmi politikai (fontos) biztosi portfóliót kapja majd meg és erre ígéretet tett neki von der Leyen.
Címlapkép forrása: Neil Hall - Pool/Getty Images
