Gulyás a közelmúltban adott interjút a Reutersnek a forintárfolyam, illetve a következő uniós költségvetés és a jogállamisággal összekötött forráskifizetés témájában, ma pedig újra faggatták a minisztert a Kormányinfón. Az elmúlt hónapokban hangoztatottól eltér, hogy Gulyás elfogadhatónak mondta, ha a Brexit miatt indokolt mértékben csökkennek Magyarországnak a 2021-2027-es uniós források. Korábban ugyanis arról volt szó, hogy a kormány mindenképpen ragaszkodik ahhoz, hogy a Magyarországnak járó kohéziós és agrárforrások ne csökkenjenek. A miniszter most azt érzékeltette, hogy ha csak a Brexit által indokolt mértékben csökkennek a források, akkor nem fogja Magyarország megvétózni az egyhangú állam- és kormányfői döntést igénylő következő uniós büdzsét.
Az Európai Bizottság másfél évvel ezelőtti javaslata alapján a Magyarországnak járó felzárkóztatási és agrárforrások 2018-as árak mellett kalkulációink szerint 24-24%-kal estek volna, jóval nagyobb mértékben, mint amit a Brexit önmagában indokolt volna (kb. 10%-os mértékben). Ennek oka, hogy a Bizottság mindkét hagyományos nagy költségvetési kassza méretét csökkenteni szeretné a 7 éves uniós büdzsén belül, hogy az így felszabaduló forrásokat a klímaváltozás elleni küzdelemre, migrációs ügyekre, külső határvédelemre, K+F+I-re, Erasmus programra, szociális célokra tudja fordítani, illetve a válság utáni időszakban leszakadt (déli államokbeli) régiók fokozottabb fejlesztésére fordítsa. Ezek miatt lenne tehát a maximálisan rögzített a forráscsökkenés Magyarország számára is.
Amint azonban a minap egy kiszivárgott német tárgyalási javaslat alapján megírtuk, még ennél a 24%-nál is radikálisabb lehetne a forráscsökkenés például Magyarország is, hiszen a legnagyobb befizető ország a Bizottságnál jóval kisebb uniós költségvetési tortából szeretne pénzt osztani.
A jogállamiság és az uniós források összekötése kapcsán Gulyás azt érzékeltette: ha lenne olyan jogállamisági mechanizmus, ami objektív, bírósági kontroll alatt áll és a kettős mércét ki lehet zárni, akkor ezt akár támogatná is a magyar kormány. Ha viszont valami olyan keretrendszer jönne létre, ami a politikai boszorkányüldözésre való, az elfogadhatatlan. Arra az újságírói felvetésre, hogy a jogállamiság és a fejlesztési források összekötése miatt számolni kell-e azzal, hogy nagy lesz a 2021-2027-es uniós költségvetésben a Magyarországnak járó források csökkenése, Gulyás azt mondta: őő nem látja ennek előjeleit. Minapi cikkeinkben, a finn soros elnökség törekvései miatt, mi arra hívtuk fel a figyelmet, hogy igenis látszanak ezek az előjelek:
Több újságírói kérdésnél is előjött a reptéri gyorsvasút témája a mai Kormányinfón, amelynél Gulyás egyértelműsítette, hogy arra csak a következő uniós költségvetésben lát forrásokat a kormány, igaz az első helyen áll ez a fejlesztés a 2021-2027-es büdzséből megvalósítandó közlekedési fejlesztések listáján. Azt is érzékeltette, hogy addig is hajlandó a kormány magyar költségvetési forrásokból a projekt előkészítésével és a nyomvonal tervezésével kapcsolatos költségeket állni.
A minap egyébként kiderült egy államtitkári jelzésből, hogy a következő uniós költségvetési ciklusban a mostaninak csak a töredéke áll majd rendelkezésre közlekedésfejlesztési projektekre:
Gulyás a forintárfolyam kapcsán is kifejtette a kormány álláspontját, ezt egy másik cikkünkben már megírtuk.
Ehhez képest annyi pluszt mondott, hogy a gyengébb forint miatt akár még új pályázatokat is meghirdethetnek (a brüsszeli támogatások euróban érkeznek, azok gyengébb forintárfolyam melletti átváltásával idehaza több forrás költhető el). Emlékeztetett arra, hogy jelenleg az a szabály, hogy az egyes fejlesztési programok Irányító Hatóságai legalább 10%-kal túlvállalják a 7 évre rendelkezésre álló keretet (ennyivel több pályázati keretet osztanak el a nyerteseknek), de ez most a gyenge forint miatt 3-5%-os túlvállalásig le fog csökkenni. Az újabb pályázatokkal, vagy meglévő keretek kibővítésével azonban szavai szerint ezt vissza fogják tornászni 10%-ra.
A Portfolio tavaly nyáron egy átfogó elemzésében azt becsülte, hogy tartósan 330-as euróárfolyam mellett legalább 580 milliárd forintos plusz pályázati keret nyílik meg ahhoz képest, mint amit a 7 éves ciklus tervezésekor lehetett kalkulálni. Mivel a forint már több mint egy hónapja lényegében folyamatosan a 330-as szint felett mozog, és amint egy e heti friss elemzésünkben rámutattunk: a 330-as árfolyamszint lehet a korábbi 320-as küszöb, így a pluszben megnyíló, elosztható pályázati keret idővel akár ennél is nagyobb lehet.
Címlapkép forrása: MTI Fotó Soós Lajos
