Elég kellemetlen közép távú gazdasági kilátások rajzolódnak ki többek között Magyarország számára is a Politico hétvégi értesüléséből, miszerint a német kormány írásba adta a finn soros elnökségnek a 2021-2027-es EU-költségvetési tárgyalások őszi éles szakasza előtt, hogy ők csak a GNI-hoz képest legfeljebb 1%-os 7 éves keretköltségvetést támogatnak. Azaz szó sincs nagyvonalú felajánlásról, és érdemi költségvetési befizetés növelési vállalásról.
A britek nélkül nézve a mostani 7 éves ciklus keretköltségvetése 1,13%-os a közösségi GNI arányában, az Európai Bizottság tavaly májusi javaslata pedig ennek 1,11%-ra csökkentését tartalmazta. Ehhez képest javasolnak tehát jóval kisebb, mindössze 1%-os "tortát" a németek. Sőt, amint az alábbi ábrán látszik: az elmúlt étvizedek legkisebb költségvetési tortájáról lenne szó.
A Bizottság egyébként azt is javasolta, hogy a hagyományos nagy kasszák (felzárkóztatás, agrár) együttes súlyát 70%-ról 60%-ra kell csökkenteni, és ezzel párhuzamosan javasolta növelni a klímaváltozási/energiahatékonysági, a kutatás-fejlesztési, a digitalizációs, a menekültek integrációjára, a nagy közlekedési infrastruktúrákra szánt, valamint a társadalmi-szociális célokra szánt források volumenét.
Mindebből egy tavaly nyári részletes elemzésünk szerint az jött ki, hogy a Magyarországnak szánt felzárkóztatási források reál értelemben 24%-kal, az agrárkassza hektáralapú földtámogatásokat is takaró első pillére 21%-kal, a második pillérében, a vidékfejlesztési források 31%-kal zuhanhatnak. Ezek tehát azok a változások lennének, amelyek a Bizottság javaslatából rajzolódtak ki, mint Brüsszelből elhozható források. Ezek magyar gazdasági növekedést fékező hatását jelentősen enyhítené az a szintén bizottsági javaslat, hogy markánsan meg kell emelkednie a tagállamok saját költségvetési „kiegészítésének” (társfinanszírozási arány). Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy míg most 100 forintnyi itthoni uniós fejlesztés mögött 85 forint a brüsszeli és 15 forint a magyar költségvetési támogatás, addig utóbbi összeg 30 forintra, a duplájára emelkedne.
Ezek alapján tavaly nyáron azt kalkuláltuk, hogy 2018-as árak mellett mintegy 7,6 milliárd euróval, kb. 2400 milliárd forinttal kevesebb forrást kaphat Magyarország az EU közös költségvetéséből 2021-2027 között, mint a mostani ciklusban és 3,1 milliárd euróval, 1000 milliárd forinttal többet, kellene befizetnie a kasszába, így az EU-pénzek nettó egyenlege közel 34%-kal, 21,3 milliárd euróra esne.
Mivel azonban a Bizottság javaslata alapján kötelezően jelentősen meg kell emelni a társfinanszírozás arányát, így akkori kalkulációink szerint a teljes itthon felhasználható forráskeret (uniós támogatás + hazai társfinanszírozás) "csak" 7,7%-kal fog majd esni. Akkor azt is kalkuláltuk, hogy a 2021-2027 között elhozható EU-pénz éves átlagban a magyar GDP 2,6%-át tenné ki, ami jelentős csökkenés lenne a mostani ciklusra kalkulált GDP-arányos évi 4%-nál, azaz éves átlagban 1,4%-ponttal lassulna az uniós forrásbeáramlás, ami az előző évekhez képest lényegesen kisebb gazdasági élénkítő hatást jelentene.
Ezt a fenti helyzetet ronthatja tehát tovább a most kiszivárgott német stratégia, miszerint ők a Bizottság által javasoltnál több mint 10%-kal kisebb tortából osztanák a pénzeket a 2021-2027-es ciklusban.
Emellett továbbra is ragaszkodnának ahhoz, hogy a tagállamok társfinanszírozási rátája is emelkedjen meg, de a jelek szerint a Brexit által okozott költségvetési lyukat csak részben javasolnák betömni a megemelkedő társfinanszírozás mellett is.
Bár a Politico nem tér ki rá, de a Brüsszelből elhozható magyar EU-források még nagyobb mértékben is csökkenhetnek a fentieknél, ha a felzárkóztatási források egy részét jogállamisági feltételekhez fogják kötni, mint ahogy arra most nagy erőket mozgósítanak a soros EU-elnökséget vivő finnek:
Egyébként éppen ma kerül sor Magyarország első meghallgatására az Általános Ügyek Tanácsában a tavaly szeptemberben elindított 7-es cikk szerinti jogállamisági eljárásban. A jogállamiság és az EU-pénzek összekötése, továbbá a 7 éves keretköltségvetés várható elfogadási menetrendjében friss cikkeink:
Bár Németország lesz az EU soros elnöke 2020 második félévében, és lehet, hogy addig elhúzódik a nagy büdzséalku, de azért a most kiszivárgott német javaslatot még nem kell készpénznek venni, mert feltehetően ők is egy alkufolyamat kezdő lépésének tekintik azt. Az viszont már jól látszik, hogy nem a nagyobb, hanem a kisebb közös uniós költségvetés fele mozdulnának el a Brexit utáni időkben és nem hajlandók mélyen a zsebükbe nyúlni. Az, hogy mi lesz a végső kimenetel, természetesen majd csak a következő hónapok egyre fokozódó EU-s költségvetési vitái és alkufolyamata alapján születik meg.
Címlapkép forrása: Michele Tantussi/Getty Images
