Sokkal árnyaltabb megközelítésre van szükség az Európai Unióban az olyan tagállamokkal szemben, mint Lengyelország és Magyarország.
A leendő bizottsági elnök által küldött, magyar szempontból békülékenynek tűnő szignálokban lehet némi szerepe annak, hogy például a magyar, lengyel és olasz kormánypártok EP-képviselőinek szavazata is nagyon kellett, hogy von der Leyen megkapja a szükséges többséget a bizottsági elnöki tisztséghez. Emellett egyszerűen tükrözheti azt is, hogy neki kissé eltérő a felfogása ezekről a kérdésekről, mint elődjének, Jean-Claude Junckernek, illetve a jelenlegi összetételű Bizottságnak.Az új bizottsági elnök magyar és lengyel szempontból legérdekesebb üzenetei az összefoglaló alapján:- Meg kell hallgatni a kötelező menekültkvótákat elutasító országok érveit is, mert a migrációs témakör még évtizedekig velünk lesz
- Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt, hogy Lengyelország az Ukrajnában évek óta zajló hibrid háború miatt mintegy 1,5 millió ukrán menekültet fogadott be
- Meg kell reformálni a dublini menekültelosztási szabályokat (ott kell regisztrálni a menekültet, ahol az EU területén először szárazföldre lép) és a fair teherelosztás az egyes országok számára más és mást jelenthet a gyakorlatban (ez nem tűnik olyan keménynek, mint a kötelező menekültkvóta szabályrendszere)
- Meg kell mindenkinek tanulnia, hogy a jogállamisági szempontoknak való teljeskörű megfelelés mindig is a célunk, de senki sem tökéletes. A kelet-közép-európai országokban sokan érezhetik azt, hogy őket nem fogadják el teljes mértékben és ha ugyanolyan kemény vitákat folytatunk a kérdésben, mint eddig, akkor az ahhoz az érzethez fog hozzájárulni, mintha egész országok népességét céloznánk. Az EurObserver másik cikke közben azt írja, hogy Frans Timmermanns szerint Ursula von der Leyen alatt ugyanolyan kemény lesz a jogállamisági vitákban a Bizottság, mint most, de Timmermanns még nem döntötte el, hogy továbbra is éppen ő vinné-e a jogérvényesülésért felelős portfóliót a Bizottságon belül (most ő az első alelnök a testületben és így a szerepe különösen erős ezen a területen).
- A Bizottság azon e heti döntése, hogy minden évben minden tagállamot jogállamisági monitoring alá vesz és erről jelentést készít, Ursula von der Leyen szerint enyhítheti azt a benyomást, hogy Európa egyik fele alapvetően kritikusan nézi a másik térséget (kelet-nyugati megosztottság a jogállamisági felfogásban).
Ursula von der Leyen megválaszott európai bizottsági elnök és Angela Merkel német kancellár Berlinben 2019. július 17-én, Sean Gallup/Getty Images
A fentiek kapcsán érdekes az is, hogy Varga Judit új igazságügyi miniszterként tegnap Brüsszelben az uniós ügyekkel foglalkozó miniszterek ülésén vett részt és az Eurológus összefoglalója részben egybecseng azzal, amit von der Leyen a jogállamisági témákban ma nyilatkozott. Igaz nem lehet elfelejteni azt sem, hogy az EP plenárisán tartott felszólalásában von der Leyen hangsúlyosan és konfrontatív módon beszélt a jogállamisági problémák elleni fellépés fontosságáról.Az új magyar miniszter szerintHa valaki olvas a sorai között, akkor nem látom azt a feltétel nélküli nem objektív hozzáállást a jogállamisági kérdésekhez. Hanem egy sokkal racionálisabb, kiegyensúlyozottabb és talán a tagállamok egymás közötti egyenlőségére és együttműködésére épülő jogállami hozzáállást látok magam előtt Ursula von der Leyen politikájában.
A beszámoló szerint egyébként a miniszterek tegnap megkezdték a vitát a következő hét éves költségvetésről is (2021-2027), amelyet a finn elnökség év végéig le szeretne zárni. Ebben továbbra is szerepel az a kitétel, hogy a jogállamisági problémák miatt az uniós pénzek kifizetését fel lehet függeszteni, vagy meg lehet szakítani.Varga Judit elmondta, ezt nem támogatja a magyar kormány, mert nagyon aggályos, hogy egy olyan homályos, meg nem fogható fogalomhoz, mint a jogállamiság megsértése, konkrét pénzügyi szankciókat rendelnek, mert ez nem csak egy tagállamot, hanem más kedvezményezetteket is hátrányosan érint. Amennyiben ez a kitétel nem változik, “nem leszünk érdekeltek egy gyors megállapodásban" - foglalta össze a miniszter.
Címlapkép és kép forrása: Sean Gallup/Getty Images
Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.
