• Megjelenítés

Zsoldos Ákos

elemző

Zsoldos Ákos az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, majd Állam- és Jogtudományi Karán tanult, közgazdász végzettségét a Budapesti Corvinus Egyetemen szerezte. A Portfolio makrogazdasági rovatához 2020 elején csatlakozott. Elsősorban nemzetközi makrogazdasági fejleményekkel és monetáris politikával foglalkozik.
Cikkeinek a száma: 285
Egyre forróbb a hangulat: felszabadítja ma a Fed a piacokat, vagy még egyet rúg beléjük?

Egyre forróbb a hangulat: felszabadítja ma a Fed a piacokat, vagy még egyet rúg beléjük?

Ma tartja nagy várakozásokkal övezett kamatdöntő ülését az amerikai jegybank. A kérdés az, hogy 50 vagy 75 bázisponttal emeli az irányadó kamatot a jegybank. Ha a Fed korábbi előretekintő iránymutatásából indulunk ki, az 50 bázispontos emelés a reális, a piacok viszont elsöprő többséggel 75 bázispontos kamatemelést áraznak. Mivel a várakozások magasak, ezért jókora mozgás jöhet ma este a deviza- és részvénypiacokon, hiszen az előző hónapokban is elsősorban a Fed lépései és az azokkal kapcsolatos várakozás mozgatta a piacokat. A jegybanknak emellett a reálgazdasági hatásokra is figyelnie kell, egyre biztosabb benne ugyanis a piac, hogy a Fed infláció elleni harc recesszióba taszítja Amerikát. Ebből a szempontból fontos lesz a Fed ma érkező előrejelzése a növekedésről és az inflációról. A legnagyobb jelentősége viszont talán az előretekintő iránymutatásnak lesz.

Véget ér egy hosszú korszak Európában: búcsút inthetünk a történelmi kísérletnek

Véget ér egy hosszú korszak Európában: búcsút inthetünk a történelmi kísérletnek

A negatív kamatok nyolc éve tartó korszakának végét jelentheti be ma délután az Európai Központi Bank. A mai kamatdöntő ülés legnagyobb kérdése már nem az, hogy kamatot emel-e az EKB júliusban, hanem az, hogy milyen mértékű lesz az emelés. Két lehetőség van: az EKB kezdhet 25 vagy 50 bázisponttal is. Mindkettőre racionális okai vannak a jegybanknak, és az előző hetekben a lassú és gyors kamatemelési tempó mellett is hallottunk érvelést a jegybank háza tájáról. Ma vége lehet a találgatásoknak, amennyiben a jegybank tesz utalást a júliusi kamatemelés várható mértékére. Fontosabb kérdés viszont az, hogy a kamatemelések hol érnek véget - pontosabban az, hogy a semleges kamatszint elérése után is hajlandó lesz-e emelni az EKB, visszavetve ezzel az egyébként is gyengélkedő gazdaságot. Erre viszont biztosan nem kapunk ma választ, hiszen nagy eséllyel ezt még maga a jegybank sem tudja.

Elszálltak a kamatok: visszatér az adósságválság, veszélybe kerül az euró léte?

Elszálltak a kamatok: visszatér az adósságválság, veszélybe kerül az euró léte?

Meredeken emelkednek a kötvényhozamok Európában, a dél-európai kötvények iránt pedig az átlagosnál nagyobb mértékben csökkent a kereslet. A hitelbedőlés ellen védő biztosítás költsége is az átlag felett drágult a spanyol, olasz, görög és portugál kötvényekre. A befektetők növekvő óvatossága érthető: az eladósodott, fiskálisan kevésbé fegyelmezett déliek egyszer már majdnem bedöntötték az egész eurózónát, a hozamok emelkedése pedig értelemszerűen megdrágítja a bőven 100% feletti államadósságok finanszírozását. Ismét eljöhet a pont, amikor az adósság agyonnyomja a délieket, és veszélybe sodorja az egész eurózónát?

Lélektani határok szakadtak át az USA-ban és Európában - felrobbanthatja a piacot a nem várt felismerés?

Lélektani határok szakadtak át az USA-ban és Európában - felrobbanthatja a piacot a nem várt felismerés?

Tovább emelkedtek az amerikai kötvényhozamok, a 10 éves kötvény már 3% felett fizet a befektetőknek. Ilyenre utoljára 2018-ban volt példa, de a hozamemelkedés sebessége még látványosabb. A hozamgörbe továbbra is lapos, de legalább már nem inverz - de az utóbbit sem úsztuk meg. A hozamok emelkedését a Fed lépéseivel kapcsolatos várakozás hajtja: a piac egyszerűen nem hiszi el, hogy a Fed által elgondolt kamatpálya nem olyan meredek, mint ahogy azt ők maguk képzelik, ezért a hozamok látványosan elszakadtak az irányadó kamattól. A kilátások is a Fed lépésein, elsősorban viszont az infláción múlnak - és nagyon könnyen lehet, hogy vízválasztóhoz érkezünk a következő napokban. Az európai hozamok is emelkednek, Japánban viszont a jegybank gátat szab a folyamatnak - utóbbi ország egyébként iskolapéldája annak, miért kerül sokba, ha egy jegybank szembe akar menni a globális trenddel.

Történelmi lépésre készül a Fed, és még maguk sem tudják, mi jön utána

Történelmi lépésre készül a Fed, és még maguk sem tudják, mi jön utána

A Fed ma este minden bizonnyal 50 bázispontos kamatemelést jelent be, ilyenre pedig 2000 óta nem volt példa. Ráadásul ez a lépés csak egy a sok közül: a jegybank egy erőteljes szigorítási ciklus elején van, és egyelőre csak találgatni lehet, hogy ennek hol lesz a vége. Egy dolog tűnik biztosnak: a jegybank gyorsan el akarja érni a semleges kamatszintet, de hogy utána mi lesz, azt vélhetően majd a beérkező inflációs adatok fényében döntik el. Emiatt ma az sem kizárható, hogy a jegybank kommunikációja az erőteljes inflációs nyomás miatt óvatos lesz - de azért az erős üzenetre van nagyobb esély. Ezen kívül még egy ritka dolgot láthatunk ma este: a jegybank be fogja jelenteni a mérlegének leépítését. A mennyiségi szigorításról egyelőre csak annyi biztos, hogy gyors és határozott lesz. És mivel ez kifejezetten ritka jelenség, a hatásait a közgazdászok is csak találgatni tudják.

Orosz államcsődről beszélnek, pedig Putyin valósággal fürdik az olajmilliárdokban

Orosz államcsődről beszélnek, pedig Putyin valósággal fürdik az olajmilliárdokban

Az orosz költségvetés olaj- és gázbevételei drasztikusan megugrottak az elmúlt hónapokban, a költségvetés idén eddig halmozza a többleteket. Az EU olajvásárlásai ehhez tényleg tetemes mértékben járultak hozzá, és ha ezek elmaradnának egy esetleges olajembargó miatt, az középtávon komoly újratervezésre kényszerítené az oroszokat. Az EU már vizsgálja az olajembargó lehetőségét, de már az eddigi szankciók is nagyon kemény ütést vittek be. A kedvező államháztartási helyzet mellett ugyanis a gazdasági kilátások elkeserítőek. A stabil költségvetés sem zárja ki persze az államcsődöt – csakhogy ennek messze nincs akkora jelentősége, mint amennyire rosszul hangzik.

Nem kevesebb, mint az Európai Unió jövője és a magyar külpolitika iránya dőlhet el ezen a hétvégén

Nem kevesebb, mint az Európai Unió jövője és a magyar külpolitika iránya dőlhet el ezen a hétvégén

Történelmi reformok indultak el az Európai Unióban a koronavírus-válság és az orosz ukrán háború hatására, és az integrációs lendület mind további előrelépéseket hozhat. A kontinens politikai vezetése régen volt ilyen egységes, nagy az egyetértés az együttműködést illetően. Különleges helyzet, de eközben erősödnek az eddig nagyrészt ellenzékben levő nemzeti-szuverenista erők is, akik célja pont az EU-s integráció visszafordítása. A francia elnökválasztás a két jelölt mellett a két tábor összecsapása is egyben, és bármi is lesz az eredmény, annak óriási hatása lehet az Európai Unió jövőjére. Ha Emmanuel Macron nyer, folytatódhatnak a reformok, és tovább haladhatunk a politikai egység felé. Ha viszont Marine Le Pen nyer, akkor trendforduló jön az európai belpolitikában, és a nemzeti-szuverenista erők komolyan átalakíthatják az EU-s intézményrendszert, a frissen elkezdett reformok semmissé válhatnak. Magyarországról nézve sem tét nélküli a választás, annak kimenetele ugyanis alapjaiban határozhatja meg a magyar külpolitika irányát a következő 1-2 évben. Az persze aligha kérdés, hogy Orbán Viktor kinek szurkol.

Véget ért a páratlan kínai sikersztori, de a bukás előtt még rúgnak egy nagyot a világba

Véget ért a páratlan kínai sikersztori, de a bukás előtt még rúgnak egy nagyot a világba

Két év után Kínát is utolérte a koronavírus-járvány, a csírájában elfojtás stratégiája ezúttal csődöt mondott: a napi esetszámok átlépték a 25 ezret. A kínai vezetés első látásra úgy kezeli a helyzetet, mint az elmúlt két évben mindig, szigorú lezárásokkal. Csakhogy ezúttal nem párezres lakónegyedeket és egy-egy gyárat kellett lezárni, hanem 20 milliós városokat, és a világ legforgalmasabb kikötőit. A kínai lezárásokról az orosz-ukrán háború eltereli a közvélemény figyelmét, de az ázsiai fejleményeket aggódva figyelik a nyugati közgazdászok és döntéshozók, teljes joggal. Kína szerepe a globális külkereskedelemben és a nyugati ellátási láncokban ugyanis megkerülhetetlen, az ottani leállások valamilyen mértékben biztosan begyűrűznek a kereskedelmi partnerekhez is. A rendelkezésre álló adatokban eddig nincs nagy dráma, de a külkereskedelem igazi lassulása csak most jöhet, jelek tömkelege árulkodik arról, hogy valójában elég nagy a baj. Európának és az USA-nak emellett nemcsak a kínai export lassulása, de az import bezuhanása is fájna, és ez már a márciusi adatokban is látszik. A kínai lezárások Európában további inflációt és lassulást hozhatnak, de az igazi probléma a kínai gazdasággal lehet. Nem lenne meglepő, ha a kínai vezetés a jelenlegi járványhullám fényében szép csendben elengedné a zéró Covid politikát.

Az EKB visszatért régi önmagához, esik az euró

Az EKB visszatért régi önmagához, esik az euró

Elmaradt a szigorú üzenet az EKB mai ülésén, a jegybanki kommunikáció kifejezetten semmitmondónak értékelhető. Az EKB látványosan kivár, és túlságosan sokat hangoztatja a reálgazdasági kockázatokat ahhoz, hogy megkérdőjeleződjön a határozott szigorítás melletti elkötelezettsége. Természetesen az inflációs kockázatok is szóba kerültek, de a piac a 7,5%-ra gyorsuló infláció és a gyenge euró miatt erősebb üzenetekre számított. Nem meglepő, hogy a határozatlan jegybanki kommunikáció után elkezdték eladni az eurót.

Ha ma nem küld kemény üzenetet az EKB, akkor soha

Ha ma nem küld kemény üzenetet az EKB, akkor soha

Kamatdöntő ülést tart ma az Európai Központi Bank, ahol bőven lesz mit megbeszélni. A legutóbbi ülés óta tovább nőtt az infláció az eurózónában, miközben egyre biztosabbak lehetünk egy közelgő gazdasági lassulásban. A jegybanknak határozott üzenetet kell megfogalmaznia, a Fed erőteljes szigorításával ugyanis az euró-dollár jegyzésen keresztül tovább nőhet az importált infláció. A jegybank vélhetően három forgatókönyvet mérlegel, és ha az optimista válik valóra, talán megússzák minimális, jelzésértékű kamatemeléssel. Ha viszont a legpesszimistább forgatókönyv válik be, akkor az EKB önmaga is hozzájárulhat az egyébként is beköszöntő recesszióhoz.

Szólnak a szirénák az amerikai gazdaságban: bejelzett a rettegett mutató, jön a recesszió?

Szólnak a szirénák az amerikai gazdaságban: bejelzett a rettegett mutató, jön a recesszió?

Egyre inverzebb az amerikai hozamgörbe, immáron a legfontosabbnak tartott szakaszon, 2 és 10 év között is csökkenő hozamokat látunk, de az 5 éves hozam is magasabb, mint a 30 éves. A hozamgörbe inverzzé válását eddig minden esetben recesszió követte a következő 1-3 évben. A befektetőket ezúttal alighanem az infláció és a Fed erre adott válasza aggasztja.

Komoly árat fizethet az ország, amely szembe akar menni a világgal

Komoly árat fizethet az ország, amely szembe akar menni a világgal

Több éves mélypontra zuhant a japán jen árfolyama a dollárral szemben, és a japán kötvényhozamok is emelkedésnek indultak. A jen gyengülése már tavaly elkezdődött a japán jegybank és a nyugati nagy jegybankok eltérő monetáris politikai pozíciója miatt, de az igazi zuhanás a héten jött. A Bank of Japan ugyanis bejelentette, hogy korlátlan mennyiségben fog tízéves kötvényeket vásárolni, hogy mesterségesen lent tartsa a kötvényhozamokat. Mindez akkor történik, amikor a külső inflációs nyomás egyre erősödik, a többi jegybank pedig erőteljes szigorítást tervez. Úgy tűnik, a jegybank továbbra is elkötelezett a hozamgörbe-kontroll precíz menedzselése mellett, holott a világ az előző évekhez képest nagymértékben megváltozott. A jövő bármit hozhat, de egyelőre úgy tűnik, saját maguknak állítanak csapdát a japánok, és pont azt a hibát követik el, amit a Fed pár hónappal ezelőtt.

Kilőttek a kamatok a háború és az infláció miatt - és ez még csak a kezdet?

Kilőttek a kamatok a háború és az infláció miatt - és ez még csak a kezdet?

Nincs megállás a fejlett piaci kötvényhozamok idei emelkedésében, a háború és a jegybanki reakciók több éve nem látott kamatszinteket hoztak az Egyesült Államokban és Európában. Az amerikai hozamgörbe kifejezetten lapos, bizonyos szakaszon pedig már inverzzé is vált - ez pedig előszele szokott lenni egy recessziónak. A német hozamok sem jártak ilyen magasságokban évek óta, rég vége van már a negatív hozamok korának. Bár a hozamszint még egyik országban sem drámai, a kötvényhozamok ilyen mértékű emelkedését év elején nem lehetett ennyire előre látni. Az új fejlemények függvényében viszont már nem meglepő a kötvénypiaci mozgás - mint ahogy az sem lenne meglepő, ha a jelenleginél még magasabb szintekre ugranának a hozamok idén.

Pozsár Zoltán: Csúnyán lábon lőtte magát a Nyugat az orosz szankciókkal, és fel nem fogom, ezt hogy nem látták előre

Pozsár Zoltán: Csúnyán lábon lőtte magát a Nyugat az orosz szankciókkal, és fel nem fogom, ezt hogy nem látták előre

Jelentős mértékben megemeli az inflációt az orosz-ukrán háború Európában, a kontinens recesszióba zuhanhat idén - mondta el a Portfolionak adott interjújában Pozsár Zoltán, a Credit Suisse vezető globális stratégája. Pozsár szerint az energiaárak elszállása miatti inflációs nyomás olyan erős lehet, hogy a jegybankoknak - kamatemelés és mennyiségi szigorítás helyett - újra pénzt kell majd nyomtatniuk, hogy kisegítsék az állampolgárokat közvetlenül támogató kormányokat. A szakember szerint a nyugati szankciók kontraproduktívak: azok rövid távon is fájni fognak Európának, hosszú távon pedig az euródollár dominanciáját kérdőjelezhetik meg, és segíthetik a kínai központú pénzügyi rendszer felemelkedését. Történelmi pillanatokat élünk, és Magyarországnak is oldalt kell választania. Pozsár szerint Magyarország - Matolcsy György korábbi céljai szerint - megpróbálhat ebben a helyzetben egy új pénzügyi központtá válni, ilyen zavaros időkben ugyanis bármi megtörténhet.

Háború és energiapiaci félelmek közepette kell döntenie az EKB-nak: kukába dobhatja eddigi terveit a jegybank?

Háború és energiapiaci félelmek közepette kell döntenie az EKB-nak: kukába dobhatja eddigi terveit a jegybank?

A háború miatt geopolitikai és piaci feszültség közepette kell ma döntést hoznia az Európai Központi Banknak. Az EKB a verbális szigorítást már február elején megkezdte, de azóta a háború egészen új helyzetet hozott: a jegybanknak egyszerre kell számolnia a reálgazdasági lassulással és az inflációs nyomás erősödésével. Ebben a helyzetben különösen nehéz döntenie a jegybanknak: próbáljon harcolni az infláció ellen szigorítással, amellyel egyben letöri a növekedést, vagy épp fordítva. Egyáltalán, fel lehet-e venni jegybanki szinten a harcot a háború gerjesztette inflációs sokkal? Rengeteg kérdés vár megválaszolásra, de ma délután picit okosabbak leszünk.

A háború véget vetett az orosz gazdaság jövőjének

A háború véget vetett az orosz gazdaság jövőjének

A nyugati szankciók sokkal fájdalmasabbak, mint első látásra tűnnek. Az elsősorban a pénzügyi rendszert érő intézkedések súlyos reálgazdasági károkkal járnak, amelyek pontos mértékét ugyan lehetetlen megmondani, de nagy eséllyel mélyebb lesz a válság, mint a koronavírus-járvány első évében. Ami nagyobb baj az oroszoknak, hogy ebből nem is tudnak majd úgy visszapattanni, mint a koronaválságból: az orosz vezetés bebetonozta a lemaradását a Nyugathoz képest. A szankciók emellett borítékolhatóan jelentősen növelni fogják a lakosság elégedetlenségét is.

Bejelzett a mutató, amely szerint nagyon hamar odaverhet az orosz gazdaságnak a háború

Bejelzett a mutató, amely szerint nagyon hamar odaverhet az orosz gazdaságnak a háború

Meredeken inverz az orosz hozamgörbe, és egyes lejáratokon még csütörtökhöz képest is komoly emelkedést láthatunk. A befektetők nem nyugodtak, valósággal menekülnek a legrövidebb lejáratú kötvényekből, de az 5 és 15 év közötti lejáratokon is jelentősen emelkedtek a hozamok. Az inverz hozamgörbe egyes értelmezések szerint recessziót vetíthet előre: azt jelenti, hogy a befektetők rövid távon túl kockázatosnak ítélik meg az adott országot. 15 és 30 éves lejáratokon viszont nem látunk jelentős emelkedést, és mivel itt a hozamok is sokkal alacsonyabbak, mint az 1 év alatti lejáratokon, tartós gazdasági problémákra - legalábbis egyelőre - úgy látszik, nem számít a piac. Az amerikai kötvénypiacon csak átmeneti és enyhe hatása volt a háborúnak, a mi régiónk picit jobban megérzi azt.

Már most nagyon fáj Oroszországnak a háború, de tönkretenni csak szívós, hosszú szankciókkal lehetne

Már most nagyon fáj Oroszországnak a háború, de tönkretenni csak szívós, hosszú szankciókkal lehetne

Menekülnek a befektetők az orosz eszközökből, a részvények és a rubel mellett a kötvénypiac is megérzi a háborút. Legnagyobb mértékben a rövid lejáratú eszközöket ütik, a hosszú hozamok emelkedése kifejezetten korlátozott. A hozamgörbe már eddig is a recessziót jelzett előre, de tegnapról mára egészen eldeformálódott a görbe, a befektetők a következő 3 évre várnak igazán komoly gondokat az orosz gazdaságban. A recesszió valószerű forgatókönyv, de az ország csekély sérülékenységét látva az államcsőd közeli helyzet nagyon messze van. A szankciókkal lehetne súlyosbítani az orosz gazdaság kilátásait, de az igazán komoly fellépés a Nyugatnak, főleg Európának, szintén nagyon fájna.

Hiába a nyugati óriás fenyegetése, az orosz törpe nem ijedt meg - de akármilyen hihetetlen, nincs is neki mitől

Hiába a nyugati óriás fenyegetése, az orosz törpe nem ijedt meg - de akármilyen hihetetlen, nincs is neki mitől

Hosszú hetek után nincs több kérdés Putyin szándékát illetően: az orosz elnök tegnap elismerte a szakadár kelet-ukrán területek függetlenségét, és még meg sem száradt a tinta a papíron, az orosz erők már felvonultak Donyeckben. A háború szinte elkerülhetetlen, és az orosz agressziót látva okkal ébred félelem a magyarokban, lengyelekben, románokban. A részvénypiacok zuhannak, a rövid lejáratú orosz kötvényekből és a rubelből menekülnek a befektetők. A nyugati vezetők harcias retorikájukban az orosz gazdaság tönkretételét ígérik. Valóban, ha vetünk egy pillantást a gazdasági mutatókra, azt látjuk, hogy a fejletlen orosz gazdasági törpe áll szemben a fejlett nyugati óriással. Miért nem félt Putyin mégis megindítani az inváziót? A válasz az, hogy az orosz elnök szándékainak ismeretében - hangozzék ez bármennyire furán - úgy tűnik, racionális döntést hozott.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Szép csendben nagy változás jön a Szép-kártyáknál!
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility