• Megjelenítés

Zsoldos Ákos

elemző

Zsoldos Ákos az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, majd Állam- és Jogtudományi Karán tanult, közgazdász végzettségét a Budapesti Corvinus Egyetemen szerezte. A Portfolio makrogazdasági rovatához 2020 elején csatlakozott. Elsősorban nemzetközi makrogazdasági fejleményekkel és monetáris politikával foglalkozik.
Cikkeinek a száma: 269
A háború véget vetett az orosz gazdaság jövőjének

A háború véget vetett az orosz gazdaság jövőjének

A nyugati szankciók sokkal fájdalmasabbak, mint első látásra tűnnek. Az elsősorban a pénzügyi rendszert érő intézkedések súlyos reálgazdasági károkkal járnak, amelyek pontos mértékét ugyan lehetetlen megmondani, de nagy eséllyel mélyebb lesz a válság, mint a koronavírus-járvány első évében. Ami nagyobb baj az oroszoknak, hogy ebből nem is tudnak majd úgy visszapattanni, mint a koronaválságból: az orosz vezetés bebetonozta a lemaradását a Nyugathoz képest. A szankciók emellett borítékolhatóan jelentősen növelni fogják a lakosság elégedetlenségét is.

Bejelzett a mutató, amely szerint nagyon hamar odaverhet az orosz gazdaságnak a háború

Bejelzett a mutató, amely szerint nagyon hamar odaverhet az orosz gazdaságnak a háború

Meredeken inverz az orosz hozamgörbe, és egyes lejáratokon még csütörtökhöz képest is komoly emelkedést láthatunk. A befektetők nem nyugodtak, valósággal menekülnek a legrövidebb lejáratú kötvényekből, de az 5 és 15 év közötti lejáratokon is jelentősen emelkedtek a hozamok. Az inverz hozamgörbe egyes értelmezések szerint recessziót vetíthet előre: azt jelenti, hogy a befektetők rövid távon túl kockázatosnak ítélik meg az adott országot. 15 és 30 éves lejáratokon viszont nem látunk jelentős emelkedést, és mivel itt a hozamok is sokkal alacsonyabbak, mint az 1 év alatti lejáratokon, tartós gazdasági problémákra - legalábbis egyelőre - úgy látszik, nem számít a piac. Az amerikai kötvénypiacon csak átmeneti és enyhe hatása volt a háborúnak, a mi régiónk picit jobban megérzi azt.

Már most nagyon fáj Oroszországnak a háború, de tönkretenni csak szívós, hosszú szankciókkal lehetne

Már most nagyon fáj Oroszországnak a háború, de tönkretenni csak szívós, hosszú szankciókkal lehetne

Menekülnek a befektetők az orosz eszközökből, a részvények és a rubel mellett a kötvénypiac is megérzi a háborút. Legnagyobb mértékben a rövid lejáratú eszközöket ütik, a hosszú hozamok emelkedése kifejezetten korlátozott. A hozamgörbe már eddig is a recessziót jelzett előre, de tegnapról mára egészen eldeformálódott a görbe, a befektetők a következő 3 évre várnak igazán komoly gondokat az orosz gazdaságban. A recesszió valószerű forgatókönyv, de az ország csekély sérülékenységét látva az államcsőd közeli helyzet nagyon messze van. A szankciókkal lehetne súlyosbítani az orosz gazdaság kilátásait, de az igazán komoly fellépés a Nyugatnak, főleg Európának, szintén nagyon fájna.

Hiába a nyugati óriás fenyegetése, az orosz törpe nem ijedt meg - de akármilyen hihetetlen, nincs is neki mitől

Hiába a nyugati óriás fenyegetése, az orosz törpe nem ijedt meg - de akármilyen hihetetlen, nincs is neki mitől

Hosszú hetek után nincs több kérdés Putyin szándékát illetően: az orosz elnök tegnap elismerte a szakadár kelet-ukrán területek függetlenségét, és még meg sem száradt a tinta a papíron, az orosz erők már felvonultak Donyeckben. A háború szinte elkerülhetetlen, és az orosz agressziót látva okkal ébred félelem a magyarokban, lengyelekben, románokban. A részvénypiacok zuhannak, a rövid lejáratú orosz kötvényekből és a rubelből menekülnek a befektetők. A nyugati vezetők harcias retorikájukban az orosz gazdaság tönkretételét ígérik. Valóban, ha vetünk egy pillantást a gazdasági mutatókra, azt látjuk, hogy a fejletlen orosz gazdasági törpe áll szemben a fejlett nyugati óriással. Miért nem félt Putyin mégis megindítani az inváziót? A válasz az, hogy az orosz elnök szándékainak ismeretében - hangozzék ez bármennyire furán - úgy tűnik, racionális döntést hozott.

Lélektani határ fölött az amerikai hozamok - és ez még csak a kezdet?

Lélektani határ fölött az amerikai hozamok - és ez még csak a kezdet?

Átlépte a két százalékot az amerikai tízéves államkötvény hozama, ilyenre 2019 óta nem volt példa. A kétéves hozam még meredekebben emelkedik, és szűkül a különbség a két lejáraton. A hozamgörbe látványosan laposodik, márpedig az elmúlt évtizedekben során az inverzzé válás nagyon pontosan jósolta meg a recessziót. Az amerikai hozamok mozgását a magas infláció és a Fed monetáris politikája, valamint az azzal kapcsolatos várakozás váltotta ki. De meddig emelkedhetnek még a hozamok, és ennek milyen reálgazdasági hatásai lehetnek? Ezeket járjuk körbe a cikkben.

Hatalmas nyomás nehezedett az EKB-ra: minden szavukra oda kell ma figyelni

Hatalmas nyomás nehezedett az EKB-ra: minden szavukra oda kell ma figyelni

Történelmi csúcson volt az éves infláció az eurózónában januárban, pedig az elemzők már csökkenést vártak decemberhez képest. A Fed már felismerte az inflációs veszélyeket, és két lábbal taposott a fékre: a belengetett kamatemelései miatt erősebb dollár várható. A reálgazdasági helyzet sem túl rózsás az eurózónában, a koronavírus megálljt parancsolt a növekedésnek, miközben a munkaerőpiac egyre feszesebb. Ha a foglalkoztatottságban látott dinamika fennmarad, csak idő kérdése, hogy a kínálati nehézségek mellé mikor jelennek meg keresleti okok is az inflációban. Eközben az orosz hadsereg bevetésre vár Ukrajna határában, a lépés szintén megütné az európai gazdaságot. Ilyen körülmények között kell ma döntenie az Európai Központi Banknak.

Idén már a feje tetejére állította a piacokat a Fed - és ma sem fog kegyelmezni

Idén már a feje tetejére állította a piacokat a Fed - és ma sem fog kegyelmezni

Ma este ismerteti kamatmeghatározó ülésének döntéseit a Federal Reserve. Bár nagy jelentőségű változás nem várható, a közleményt és Jerome Powell elnök sajtótájékoztatóját óriási várakozás övezi, hiszen a jegybanki jelzésekre kifejezetten érzékeny most a piac. Tisztázni valója ugyanis bőven van mit a jegybanknak: egyelőre nagy a homály a várható kamatemelésekkel kapcsolatban, az elnök által belengetett mennyiségi szigorításról pedig néhány utaláson kívül konkrétan semmit sem tudunk. A teljes monetáris politikai kilátások mögött pedig ott a nagy kérdés: hogy látja az inflációs folyamatokat a jegybank?

Új korszakba lépünk: több éves csúcsok dőlnek a legnagyobb kötvénypiacokon

Új korszakba lépünk: több éves csúcsok dőlnek a legnagyobb kötvénypiacokon

Tavaly év végén emelkedésnek indultak, az idén is töretlenül növekednek az amerikai állampapírok hozamai, jókora pofont adva ezzel a tengerentúli részvénypiacoknak. Az ok a magas infláció és az ennek következében egyre szigorúbb monetáris politikai kilátások. Nemcsak az Egyesült Államokban, de Európában is érdekes dolgok történnek a kötvénypiacon, a német tízéves hozama ugyanis 3 év után először fordult pozitív tartományba. Átmeneti jelenségről van szó, vagy készüljünk fel a további hozamemelkedésre?

Veszélyes állatnak hitt ezer éves inka labdába csapott bele a szűzen szülő meteor, amit áron alul adtak el

Veszélyes állatnak hitt ezer éves inka labdába csapott bele a szűzen szülő meteor, amit áron alul adtak el

Számtalan fontos dolog történt idén is, újságíróként mi sem unatkoztunk 2021-ben. Németország kancellárt választott; tovább eszkalálódott az új hidegháború; berobbant az infláció; újabb koronavírus-mutánsok jelentek meg stb. A fontos hírek közepette azonban olyan dolgok is történtek, amelyek abszurditásukkal olykor megnevettették, de legalábbis megdöbbentették a szerkesztőség aktuális hírügyeletesét. A fő érdem a Magyar Távirati Iroda munkatársaié, akik év közben folyamatosan közölték a színes híreket, nekünk annyi volt a dolgunk, hogy gyűjtsük őket, és szubjektív szempontok alapján rangsoroljuk ezeket a valóban megtörtént eseményeket.

Az infláció mostantól hivatalosan sem átmeneti többé

Az infláció mostantól hivatalosan sem átmeneti többé

Az EKB és a Fed is megingathatatlannak tűnt a magas infláció kapcsán, mindkét nagy jegybank határozottan állította, hogy az infláció átmeneti lesz. Ennek azonban vége: ezen a héten tartotta kamatdöntő ülését mindkét jegybank, és sem a közleményekben, sem a sajtótájékoztatókon nem szerepelt egy szóval sem az átmeneti jelző. A Fednél már tudni lehetett, hogy megváltozott a kommunikáció, az EKB viszont még múlt héten is ragaszkodott az átmeneti inflációs narratívához. De nemcsak a kommunikáció változott: mindkét jegybank szigorított, és az előrejelzéseikben is olyan inflációs számok jelentek meg, amilyenre az őszi érvelések után nem számítottunk tőlük. Honnan jött ez a gyors fordulat? - ezt járjuk körbe a cikkben.

Vége a titkolózásnak: ma fel kell fednie az EKB-nak, hogy milyen világ jön a gigantikus pénzeső után

Vége a titkolózásnak: ma fel kell fednie az EKB-nak, hogy milyen világ jön a gigantikus pénzeső után

Eddig halogathatta a döntést az Európai Központi Bank az eddigi legjelentősebb eszközvásárlási programról. A jegybank ma délután ismerteti kamatmeghatározó ülésének döntéseit, a legnagyobb kérdés pedig az, hogy milyen megoldást talált ki a jegybank a pandémiás eszközvásárlási program pótlására. Persze csak akkor, ha egyáltalán megszűnik a program, mert valamilyen kötvénypiaci jelenlétre a déli országok sérülékenysége és a reálgazdasági igények miatt szükség van. Bár több jegybankár (élükön a németekkel) ellenzik a kötvényvásárlások fenntartását, azonnali megszüntetésre nem sok esély van. De nemcsak a mennyiségi lazítás van terítéken: új előrejelzéseket és közzétesz a jegybank, és azt is megtudjuk, hogy még mindig átmeneti-e az infláció.

Eljött a nagy nap: ma este elrakja füstölgő fegyverét a Fed, amellyel felforgatta a piacokat és a gazdaságot

Eljött a nagy nap: ma este elrakja füstölgő fegyverét a Fed, amellyel felforgatta a piacokat és a gazdaságot

Ma este tartja az év utolsó kamatdöntő ülését az amerikai jegybank, amelyen várhatóan bejelenti, hogy a jelenleginél gyorsabban vezeti ki a világtörténelem leggrandiózusabb monetáris eszközét. A kötvényvásárlási program gyors kivezetésének hatásait egyelőre nem ismerjük, csak sejtjük. De nem is az elsőkörös hatások miatt van szükség a kivezetés felgyorsítására: a jegybank ezzel akarja megteremteni a lehetőséget egy másik eszköz használata előtt, amellyel hatékonyabban felveheti a harcot az egyre súlyosbodó inflációs nyomással. Az áremelkedés valóban döbbenetes, és sokak szerint elkésett a lépéssel a Fed - de visszatekintve meg lehet érteni, hogy miért halogatta a szigorítást a jegybank. A reálgazdasági fejlemények látszólag akár türelmességre is bírhatnák a jegybankot, de valójában nincs ok a hezitálásra: az omikronnal kapcsolatban túl sok a bizonytalanság, a relatíve magas munkanélküliségre pedig a jegybank többé nem tud hatni.

Szertefoszlott remények: így válik újra pokolivá az oltottak élete is

Szertefoszlott remények: így válik újra pokolivá az oltottak élete is

Az országok szerte Európában olyan lezárásokról döntöttek novemberben, amelyek részben a tavaly téli állapotokat idézik. A védekezésnek két típusa van: az országok nagyobb része csak az oltatlanok mobilitását korlátozza, kizárva őket a szolgáltatószektor egyes szegmenseiből, miközben az oltottak nagy szabadságban élnek. Másik részük viszont általános lezárásról döntött, és az oltottakat is korlátozza. A döntés felháborította a lakosság beoltott hányadát, mert az oltás felvételekor egészen más jövőképet képzeltek el. A nyugodt tél reményei szertefoszlottak - de vannak pozitívumok is. Az ugyanis látszik, hogy hosszabb távon az átoltottság növelése szigorú lezárások nélkül is megoldást jelenthetne: a magas átoltottságú országok ugyanis lényegesen lazább intézkedéseket hoztak.

Keserves harcot vív a világ az inflációval - de Európa csak legyint az árrobbanásra

Keserves harcot vív a világ az inflációval - de Európa csak legyint az árrobbanásra

Az inflációs nyomás már lépésre késztette a Fedet. Az amerikai jegybank elkezdte kivezetni a gigantikus eszközvásárlási programot, és már jövőre kamatot emelhet. Az sem lenne meglepő, ha még idén felgyorsítaná az eszközvásárlási program kivezetését. Nem a Fed volt az egyedüli: a Bank of England is kamatemelést vetít előre, a mi régiónkban pedig egészen markáns kamatemeléseket látunk. Ezzel szemben az EKB azt tervezi, hogy a márciusban kifutó eszközvásárlási programja helyére új programot alkosson, és tartósan jelen legyen a kötvénypiacon. A kamatemelési várakozásokat pedig agresszívan igyekszik letörni az jegybank. Az EKB és a Fed eltérő álláspontja látványosan érződik a devizapiacon, és a divergencia a forint kilátásait is rontja. Pedig nem sok esély van az EKB fordulatára, holott az inflációs nyomás tovább erősödik. De miért evez a széllel szembe a jegybank? A válasz az infláció és a növekedés eltérő szerkezetében keresendő.

Futótűzként terjed az oltásellenesek új tévhite - Itt a teljes cáfolat

Futótűzként terjed az oltásellenesek új tévhite - Itt a teljes cáfolat

Mint a megváltó ige, úgy terjed az interneten a gibraltári példa - az oltást elutasítók aktuálisan kedvenc érvelése szerint a parányi területet letarolta a koronavírus, és annak ellenére kellett lezárni Gibraltárt, hogy 119%-os az átoltottság. Ennélfogva itt a döntő bizonyíték, hogy a vakcinák nem működnek, nincs értelme erőltetni az oltást - mondják. Ha a gibraltári helyzet valóban így festene, az bizony problémát jelentene, és tényleg el kéne gondolkodni azon, hogy mennyire támaszkodjunk a vakcinákra. Nagy szerencse, hogy a népszerű állításból konkrétan semmi nem igaz.

Jön Biden nagy döntése – Nem mindegy, kit ültet a gigantikus pénzgyár élére

Jön Biden nagy döntése – Nem mindegy, kit ültet a gigantikus pénzgyár élére

Akár még a héten megnevezheti a Fed új vezetőjét Joe Biden amerikai elnök. Jerome Powell megbízatása 2022 februárjában lejár, és bár korábban nagyon jó esélyei voltak az újrajelölésre, a Demokrata Párt balszárnyának ellenvetései miatt ma már ez nem annyira biztos. A másik esélyes jelölt Lael Brainard, aki Powellhez hasonlóan komoly szakmai múlttal rendelkezik - de míg a jelenlegi elnök republikánus, addig Brainard demokrata kötődésű. Korántsem biztos viszont, hogy a jelöltek politikai oldalválasztása dönti el a versenyt, a piac ugyanis Powellt favorizálja, és a demokraták számára is sokkal elfogadhatóbb, mint Brainard a republikánusok számára.

Így nézne ki a negyedik hullám Magyarországon, ha majdnem mindenki be lenne oltva

Így nézne ki a negyedik hullám Magyarországon, ha majdnem mindenki be lenne oltva

"Növelni kéne az átoltottságot, hogy elkerüljük a szigorú lezárásokat, ellenkező esetben túltelítődik az egészségügy" - szól egyre hangosabban az érvelés. A kórházak leterheltsége valóban meredeken nő Magyarországon, egyes régiós országokban pedig már el is érték a kapacitások határát. De tényleg meg lehetne ezt akadályozni, ha az átoltottság 10-20 %-ponttal magasabb lenne? Nem elméleti kérdésről van szó, több gyakorlati tapasztalat is hozható ugyanis olyan országokból, ahol a magyarral egy időben, hasonló vakcinákkal történt az oltás, de sokkal több embert - majdnem mindenkit - beoltottak. Ezeket a példákat nézzük meg, és összehasonlítjuk őket a magyar és a kelet-közép-európai helyzettel. A járványhelyzetet részletesen kibontjuk, de annyit már most elárulhatunk, hogy a helyzet teljesen egyértelmű.

Kína fejébe vette, hogy kiirtja a koronavírust - az sem érdekli, ha ezzel földhöz vágja a világot

Kína fejébe vette, hogy kiirtja a koronavírust - az sem érdekli, ha ezzel földhöz vágja a világot

Miután felütötte a fejét Kínában a koronavírus, és onnan kiindulva az egész világon szétterjedt, a kínai vezetés komoly döntést hozott: ezentúl nem engedik terjedni a járványt az országban. Még mindig hihetetlennek tűnik, de ezt sikerrel véghez is vitték, 2020 márciusa óta egyszer sem emelkedtek meg érdemben a hivatalos esetszámok. A zéró COVID politika a gazdaságnak is nagyobb szabadságot adott, de már egyre több a gond: a delta variáns miatt szaporodnak a lezárások. Eközben a világon ellátási válság tombol, amelyen a külkereskedelemben nagy súllyal bíró Kína kikötő- és városlezárásai tovább nehezítenek. Ideje lenne a kínai vezetésnek is feladni a zéró COVID politikát, miután már szinte mindenki be van oltva az országban.

Koronavírus: Az ellenség kivont karddal rohan felénk, de mi mégis félünk meghúzni a ravaszt

Koronavírus: Az ellenség kivont karddal rohan felénk, de mi mégis félünk meghúzni a ravaszt

Sokkoló hirtelenséggel tarolta le ismét a koronavírus-járvány Magyarországot. A felfutó esetszámokat a kórházi kezeltek számának emelkedése követi, mígnem elérjük az egészségügyi rendszer kapacitásának határát. Ugyanott vagyunk, mint az előző hullámok idején, és a válasz is ugyanaz lehet: korlátozásokat vezethetünk be, amelyek visszavetik a gazdaságot és depresszióba taszítják a társadalmat. De tényleg ugyanott vagyunk? Nem egészen, mert a helyzet teljesen megváltozott: az oltásokkal olyan fegyvert kaptunk a kezünkbe, amely bizonyítottan megvéd minket, és – maradva a háborús retorikánál – elpusztítja az ellenséget. De mi ahelyett, hogy rálőnénk a támadóra, inkább ugyanúgy futunk előle, mint eddig mindig. Miért? Ésszerű ellenérv a kötelező oltások ellen nincs, az okok máshol keresendők.

Ez a leggyűlöltebb jelenség, ami egy gazdasággal történhet - és sokak szerint most elemi erővel szakad a nyakunkba

Ez a leggyűlöltebb jelenség, ami egy gazdasággal történhet - és sokak szerint most elemi erővel szakad a nyakunkba

Tízéves csúcsokat dönt az infláció a legnagyobb gazdaságokban, a termelői árak emelkedése pedig 40-50 éve nem látott szinten van. Az energiaválság az egekbe lökte az árakat, több vállalat termelése ideiglenesen leállt a kimaradó energiaszolgáltatás miatt. A magas lakossági árak lassuló aktivitással járnak, ahogy a koronavírus-járvány ismét erőre kapott, a gyárak pedig ellátási gondok miatt nem tudnak termelni. A helyzetet szállítási és strukturális hiánytünetek is nehezítik. A GDP-adatok a harmadik negyedévben csalódást okoztak az Egyesült Államokban és Kínában is, utóbbi helyen szokatlan mértékben lassult a gazdaság. Sokak szerint ez még csak a kezdet: az áremelkedés nem enyhül, miközben a gazdasági növekedés elapad, így beköszönt a lakosság szegényedésével járó stagfláció. Ha a jelenlegi helyzetből indulunk ki, a stagfláció réme valóban reális veszélynek tűnik, az amerikai, kínai és európai adatok mögé nézve azonban látszik, hogy egyáltalán nem fekete-fehér a helyzet.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kongatják a vészharangot: olyan folyamat zajlik, amely pusztító vírusokat szabadíthat ránk
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility