• Megjelenítés

Zsoldos Ákos

elemző

Zsoldos Ákos az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, majd Állam- és Jogtudományi Karán tanult, közgazdász végzettségét a Budapesti Corvinus Egyetemen szerezte. A Portfolio makrogazdasági rovatához 2020 elején csatlakozott. Elsősorban nemzetközi makrogazdasági fejleményekkel és monetáris politikával foglalkozik.
Cikkeinek a száma: 290
Egyenlőtlen küzdelem: a Hamász Izraelt támadta meg, de a palesztinok jövőjét pusztította el

Egyenlőtlen küzdelem: a Hamász Izraelt támadta meg, de a palesztinok jövőjét pusztította el

A Hamász és Izrael katonai téren sincs egy súlycsoportban, de ha megnézzük a harcoló felek gazdasági hátországát, még súlyosabb egyenlőtlenségeket látunk. Izrael egy magas jövedelmű, a világgazdaságba bekapcsolt, dinamikusan bővülő gazdaság, miközben a palesztin területek közel-keleti viszonylatban is fejletlennek nevezhetők, ráadásul a növekedési kilátások sem túl jók. A területileg parányi Izrael katonai erejét részben az adja, hogy gazdasági ereje még a legnagyobb térségbeli országnál is jelentősebb, így papíron a szomszédos államok elleni közvetlen katonai konfliktusban sem lenne feltétlenül hátrányban. A háborúnak a palesztin területek elkerülhetetlenül vesztesei lesznek: ha nem is rombolja porig Izrael a gázai infrastruktúrát, a két gazdaság közeledésének esélye hosszú időre elveszett, márpedig a palesztinok felzárkózásához elkerülhetetlenül szükség lenne az izraeliekkel történő szorosabb - és egyenlőbb feltételek mellett történő - üzleti együttműködésre.

Minden erejét beveti Izrael, hogy leverje a Hamászt: a pénz egy percig nem lesz akadály

Minden erejét beveti Izrael, hogy leverje a Hamászt: a pénz egy percig nem lesz akadály

A Hamász akciója a súlyos emberi áldozatokon túl Izraelnek pénzben kifejezhető károkat is okozott, de a háború valódi költsége attól függ majd, hogy hol, meddig és ki ellen zajlik a konfliktus. Mivel a fejlett izraeli gazdaság a múltban is ellenállónak bizonyult, és kifejezetten jó erőben fordul rá a háborúra, az első becslések optimisták a várható gazdasági károkkal kapcsolatban. Csakhogy az előrejelzők alábecsülhetnek egy fontos tényezőt: ez a háború más, mint az eddigiek – és a legrosszabb talán még hátra van.

Drámai visszatérését ünnepli Robert Fico: de már az első percektől nagyon nehéz dolga lesz

Drámai visszatérését ünnepli Robert Fico: de már az első percektől nagyon nehéz dolga lesz

A Robert Fico vezette Smer természetes szövetségeseivel alakíthat kormányt, a hárompárti koalíciónak stabil parlamenti többsége lesz. A politikai stabilitásra szükség is van az elmúlt évek kaotikus viszonyai után: az előző kormánynak a folyamatos politikai harcok miatt esélye sem volt átfogó gazdaságszerkezeti beavatkozásokra, noha Szlovákiának közismerten erre volt szüksége. Fico kormányának két komoly nehézséggel kell szembenéznie: az egyik a költségvetés nagyra duzzadt hiánya, a másik a reálgazdaság gyengélkedése. A költségvetési hiány problémáját – a beígért költekezés ellenére – vélhetően pragmatikusan kezeli majd a kormány, a szükséges mély reformok megvalósítása ugyanakkor kérdéses, mélyreható és népszerűtlen gazdaságpolitikai lépésektől ugyanis a Fico vezette Smer korábbi, 12 éves kormányzása idején végig ódzkodott, és az is kérdés, hogy erős választási ígéretei mennyire kötik meg a kezét.

Egyre durvább a kitárazás az amerikai kötvénypiacról,  lassan aggasztó lehet a helyzet

Egyre durvább a kitárazás az amerikai kötvénypiacról,  lassan aggasztó lehet a helyzet

Ma is folytatódik az amerikai kötvényhozamok emelkedése, a legfontosabb referenciahozam már a lélektani 5%-ot közelíti. A kötvények árfolyamának gyors esése leértékeli a bankok mérlegében felhalmozott eszközöket, a további veszteségtől való aggodalom pedig még agresszívabb eladási hullámot hozhat. Pánikra még semmi ok, de a tavaszi banki fejlemények miatt semmiképp nem megnyugtató a jelenlegi helyzet. Bankcsődökre sincs szükség ahhoz, hogy a jelenlegi hozamemelkedés komoly problémákat okozzon: a kötvénypiacon jelentkező eladási hullám már most átterjedt más piacokra is.

Kijátszott szankciók, féktelen pénzégetés: íme az orosz gazdasági csoda titka

Kijátszott szankciók, féktelen pénzégetés: íme az orosz gazdasági csoda titka

A nyugati közvélemény összeomlást, a független közgazdászok két számjegyű visszaesést vártak Oroszországban a nyugati szankciók bevezetése után. Hamar kiderült, hogy egyik várakozás sem teljesül, de arra alighanem még az oroszok sem számítottak, hogy nemcsak az összeomlás marad el, hanem a tartós recesszió is: jövőre az orosz gazdaság teljesítménye már elérheti a háború előtti szintet. Oroszország meglepően ellenálló, de a kiváló teljesítmény nem felfoghatatlan, a GDP-növekedés helyreállása mögött jól azonosítható okok vannak. Ezek az okok arra is rámutatnak, hogy a növekedés fenntarthatósága legalábbis kérdéses, és az is egyértelmű, hogy a kedvező adatok ellenére az orosz kilátások továbbra sem jók. A stabilitási problémák már jelentkeztek is, és láthatóan aggasztják az orosz gazdaságpolitikai vezetést.

Karnyújtásnyira a csodától a Fed - de még kiderülhet, hogy illúzió volt az egész

Karnyújtásnyira a csodától a Fed - de még kiderülhet, hogy illúzió volt az egész

A közvélemény egyre biztosabb benne, hogy a Fed - történelmében gyakorlatilag először - sikeresen hajtja végre az úgynevezett puha landolást, azaz recesszió nélkül tereli vissza az inflációt a célhoz. A betonstabilnak látszó várakozás több ponton is billeg: egyáltalán nem biztos, hogy a gazdaság ereje tartós lesz, ha pedig mégis, nem látszik, miért ne pattanna fel ettől az infláció. A központi bank pontosan tisztában van a "felpattanó gazdaság-csökkenő infláció" érvelés tarthatatlanságával, és ha ezzel kapcsolatos vélekedését ma a nyilvánosság elé tárja, az meglepetésként hathat a piacokra. A kamatdöntésben ugyanis aligha lesz meglepetés, nem is ezért lesz érdekes a mai ülés.

Jackson Hole - mond ez neked valamit? Mert nagyon nem mindegy, hogy mi hangzik el ma ott

Jackson Hole - mond ez neked valamit? Mert nagyon nem mindegy, hogy mi hangzik el ma ott

Nyár végén járunk, ami sok más mellett azt is jelenti, hogy a Fed első embere megtartja szokásos beszédét az amerikai jegybank Jackson Hole-i konferenciáján. A mindenkori jegybankelnök gyakran használja a Jackson Hole-i beszédet arra, hogy befolyásolja a piaci hangulatot, és Jerome Powell tavaly pontosan ezt tette. Idén talán még nagyobb várakozás övezi Powell beszédét, az Egyesült Államokban ugyanis a végéhez közeledik a kamatemelési ciklus, miközben a gazdaság nem várt erőt mutat, és ez utóbbitól nem függetlenül komoly hozamemelkedést láttunk az előző hetekben. Powellnek óvatosnak kell lennie, mert a tavaly nyár végi konferenciával ellentétben idén nem annyira egyértelmű az összkép az amerikai gazdaságban – az inflációs és a reálgazdasági kilátások javultak, de most sokkal több a kérdőjel.

Kína világuralomra vágyik, de a Nyugathoz aligha lesznek képesek valaha is felérni

Kína világuralomra vágyik, de a Nyugathoz aligha lesznek képesek valaha is felérni

Kína és az általa évtizedekig produkált "növekedési csoda" sokak érdeklődését felkeltette, és a köztudatban az ázsiai ország úgy él, mint amely hamarosan átveszi a világgazdaságban a legmeghatározóbb szerepet az Egyesült Államoktól. Az igaz, hogy Kína néhány évtizeden belül a legnagyobb gazdasággá válhat a világon, de a jelenlegi növekedési tempót látva az USA leelőzése is kitolódott az időben. Kína valójában egy alacsonyan fejlett ország, amely jelenlegi fejlettségi szintjét is annak köszönheti, hogy a Nyugaton meghonosodott gazdasági modellt részben elsajátították, és hogy a nyugati vállalatok hatalmas bizniszt láttak az akkor még végtelenül és olcsó rendelkezésre álló munkaerőben. Csakhogy ez a modell a jelenlegi fejlettséghez volt elég, átfogó szerkezetváltás nélkül nem fognak kilépni a közepes jövedelmi sávból. Jól menedzselt modellváltásra lenne szükség, csakhogy ehhez olyan intézkedéseket kéne meglépni, amelyek a kínaihoz hasonlóan gondolkodó rezsimekben nehezen elképzelhetőek.

Az inflációs rejtély megoldása: már nem is nőnek az árak Magyarországon?

Az inflációs rejtély megoldása: már nem is nőnek az árak Magyarországon?

Tavaly a 15%-ot sem érte el az éves átlagos infláció, idén viszont ennél jóval magasabb lesz a pénzromlás üteme. Az árszint emelkedésének döntő részét mégis magunk mögött hagytuk a tavalyi év végére. Hogy milyen jelentősen mérséklődött az árnyomás Magyarországon, azt egy konkrét példán mutatjuk meg: kiszámoltuk, hogy egy olyan termékkosárért, amelyért tavaly januárban még 100 ezer forintot kellett fizetnünk, mennyit kellet fizetni 2022 végén, az idei év közepén, illetve várhatóan mennyibe fog kerülni ez a kosár 2023 végén. Sokakat meglephet az eredmény.

Mikor veszi át a vezető helyet Kína az Egyesült Államoktól? Később, mint eddig gondoltuk

Mikor veszi át a vezető helyet Kína az Egyesült Államoktól? Később, mint eddig gondoltuk

Az új hidegháború egyik legégetőbb kérdése, hogy mikor válik Kína a világ legnagyobb gazdaságává, letaszítva a trónról az Egyesült Államokat. A koronavírus-járvány évéig ez úgy tűnt, hogy még ebben az évtizedben bekövetkezik, a legfrissebb modellek szerint viszont jó, ha a következő évtized második felében sor kerül erre - de már van olyan előrejelzés is, amely szerint soha. Mi is számolgattunk egy kicsit: azt néztük meg, hogy egyes nominális növekedési pályák mellett mikor történhet meg az előzés. Nagyon úgy néz ki, hogy nem most. És hogy gazdagságban mikor ér majd fel Kína az USA mellé, azt alighanem egyikünk sem fogja meglátni.

Valami nagyon elromlott Amerikában, és lehet, hogy a hülyének nézett Fitch ezt mindenki másnál jobban látja

Valami nagyon elromlott Amerikában, és lehet, hogy a hülyének nézett Fitch ezt mindenki másnál jobban látja

Heves kritika és értetlenség fogadta az amerikai vezetés részéről a Fitch Ratings azon döntését, amellyel a hitelminősítő megvonta az amerikai államadósságtól a legmagasabb besorolást. Pedig mi sem világít rá jobban a Fitch pontos helyzetértelmezésére, mint az a tény, hogy a hitelminősítő döntésével egy időben az amerikai kormány bejelentette, hogy a korábban vártnál jelentősebb összegű hitelfelvételre szorul. Vitathatatlan, hogy az Egyesült Államok csődveszélye nem reális, de az amerikai államadósság kilátásai egyre borúsabbak. Ha a Fitch döntését a kilátásokra való reflexióként értelmezzük, akkor bizony épphogy az egyik legjózanabb hangként cseng a fiskális alkoholisták zavaros hőbörgései közt. És úgy tűnik, a piac is kezdi így látni.

A végéhez közeledik az EKB nagy szigorítása, de ma még ráijeszthetnek a piacokra

A végéhez közeledik az EKB nagy szigorítása, de ma még ráijeszthetnek a piacokra

A szinte már biztosra vehető mai kamatemelésen túl sok konkrétumra nem számíthatunk az EKB-tól ma, a következő kamatdöntésről vélhetően most nem árulnak el annyi információt, mint legutóbb. Leginkább azért, mert minden bizonnyal még maguk sem tudják, mit fognak lépni. Az inflációs helyzet elsőre jól néz ki, a reálgazdasági helyzet viszont nagyon bizonytalan. Ilyen helyzetben a jegybanknak érdemes lehet kivárnia a beérkező adatokat, mielőtt elkötelezné magát a szeptemberi emelés mellett. Jól megkomponált kommunikációra van szükség, hogy a mai sajtótájékoztató ne legyen semmitmondó, de a kamatpálya tetejére vonatkozó ígéreten túl vannak egyéb eszközei az EKB-nak, ha szigorúk akarnak lenni.

Jöhet a fordulat? Mindenki azt találgatja, hogy a mai lesz-e az utolsó emelés a Fedtől

Jöhet a fordulat? Mindenki azt találgatja, hogy a mai lesz-e az utolsó emelés a Fedtől

Ma tartja kamatdöntő ülését a Fed, amelyen az amerikai jegybank a várakozások szerint 25 bázisponttal 22 éves csúcsra emeli az irányadó kamatot. A Fed júniusban már megígérte ezt az emelést, sőt, még eggyel többet is - a helyzet viszont azóta drasztikusan megváltozott, az infláció a vártnál nagyobb mértékben esett. A befektetők biztosra veszik, hogy a mai lesz az utolsó kamatemelés, és mindenki azt találgatja, hogy a Fed ezt ki fogja-e mondani. A legnagyobb valószínűség szerint nem, sőt: a nagy kérdés, hogy milyen üzenettel tudja a Fed egyszerre elkerülni a kamatemelés leállításáról szóló várakozásokat, miközben nem veszít hitelességéből.

"Ha nem kapjuk meg az EU-s pénzt, sokk érné Magyarországot, amelyet még évek múlva is éreznénk"

A hosszú távú növekedési pályára az EU-s pénzek hiánya önmagában nem gyakorolna nagy hatást, de ha véglegesen eldől, hogy nem kapjuk meg ezeket a forrásokat, akkor egy kialakuló pénzügyi válság komoly negatív hatásokkal járna, amelyeket még évek múlva is éreznénk - mondta lapunknak adott exkluzív interjújában Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel intézet szenior kutatója és a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója. Darvas az EU forradalmi reformterve, a Next Generation EU eddigi tapasztalatairól azt mondta, hogy a pénzek kifizetése a vártnál is lassabban halad, a GDP-re gyakorolt hatása vélhetően enyhe lesz, mégis óriási jelentőségű eszközről van szó. Azt is elárulta, hogy szerinte mi lesz az inflációval, és hogy Magyarországnak csatlakoznia kéne-e az eurózónához.

Szinte pontosan tudható már most, mennyi lesz az éves infláció 2023-ban Magyarországon

Szinte pontosan tudható már most, mennyi lesz az éves infláció 2023-ban Magyarországon

Hiába van még 20% felett az éves infláció Magyarországon, nyilvánvaló, hogy az év végére jelentős csökkenést látunk majd, legkésőbb decemberre valóban könnyen elérhető az egy számjegyű infláció. Három forgatókönyv mellett megvizsgáltuk, hogyan alakulhat az infláció csökkenésének éves lefutása, és hogyan alakulhat az éves átlag. Egyértelmű az eredmény: szinte mindegy, hogy a reális forgatókönyvek közül melyik valósul még a hátralevő hat hónapban, az éves átlagos infláció mértéke nagy bizonyossággal előre látható. Ez a várható nyugdíjkompenzáció mértékére is hatással van.

Gazdasági csoda Európában: ezek az országok a válságok nagy nyertesei

Gazdasági csoda Európában: ezek az országok a válságok nagy nyertesei

Európa a várakozásokhoz képest nagyon enyhe hatásokkal vészelte át a koronaválságot és az energiaválságot is (bár utóbbi hatásai még nem érződnek teljes egészében), sőt, az elmúlt három év alatt a kontinens gazdasága növekedni is tudott. Az egyik országcsoport viszont látványosan jól teljesített gazdaságilag a válságok alatt. Dánia, Norvégia és Svédország az EU átlaga felett nőtt, miközben fejlettségben az elsők között vannak. Sőt, bármilyen hihetetlen, ezek az országok a válságos három évben átlagosan gyorsabban nőttek, mint a válságok előtt. A siker okai nagyrészt ismertek: az adottságokon túl a helyes szakpolitikai döntések is kellettek ahhoz, hogy az északi országok ennyire válságállónak bizonyuljanak.

A kapzsinfláció létezik - de mennyire kell félni tőle?

A kapzsinfláció létezik - de mennyire kell félni tőle?

Az Európai Központi Bank elkötelezett az infláció leszorítása mellett, még akkor is, ha ezzel túlszigorít - írták Portfolio-nak küldött válaszukban az európai nagybankok elemzői. A közgazdászok szerint az eurózóna gazdasága idén alig növekedhet, és még jövőre is csak korlátozott mértékű felpattanás jöhet, de ezzel együtt a gyenge kereslet mérsékelheti az inflációt. Azzal mindhárom megkérdezett elemző egyetértett, hogy a "kapzsinflációnak" nevezett jelenség valós, és oda kell figyelni rá, és attól sem tartanak, hogy az eurózónában kialakul a roppant káros ár-bér spirál. Abban viszont már eltértek a vélemények, hogy az infláció pontosan milyen gyorsan fog csökkenni.

Meglátod ezt az ábrát, és azonnal megérted, miért nyerte meg Erdogan a választást

Meglátod ezt az ábrát, és azonnal megérted, miért nyerte meg Erdogan a választást

Ha a török gazdaságról van szó manapság, mindenkinek a magas infláció és a folyamatosan új mélypontra gyengülő líra jut eszébe. Mindezek fényében meglepő lehet, hogy a regnáló elnök, Recep Tayyip Erdoğan hogyan volt képes a várakozásokra rácáfolva sima győzelmet aratni az elnökválasztáson. Pedig a török gazdaságban nem kizárólag a magas infláció és a gyenge deviza a sztori most, hanem az európait nagyon messze lepipáló növekedés is. A törökök a koronavírus-járvány és az energiaválság idején mintegy harmadával növelték a gazdaságukat, és ez az átlagemberek életére is hatással volt.

Tényleg a magyar a leggyengébb gazdaság egész Európában?

Tényleg a magyar a leggyengébb gazdaság egész Európában?

Az elmúlt 3 évben két történelmi jelentőségű válság is végigsöpört Európában, és ha a legfrissebb magyar GDP-adatokra nézzük, azt gondolhatnánk, hogy Magyarország a koronavírus és az energiaválság egyik legnagyobb vesztese. Az utóbbi negyedévekben valóban az EU-s mezőny legvégén vagyunk, de ha azt vizsgáljuk, hogy a válságok előtti időszakhoz képest hogyan alakult az európai gazdaságok teljesítménye, már a középmezőnyben helyezkedünk el. Magyar szempontból azt mondhatjuk, hogy a helyzet lehetett volna rosszabb is, jobb is: a régiónkban (amely egyébként a legnagyobb vesztese volt a két válságnak) két ország is sokkal rosszabbul teljesített nálunk, de a lengyel és román növekedési tempóhoz már nem vagyunk képesek felérni. A tágabb képet nézve pedig egészen örömteli, hogy a kontinens nagy része érdemi növekedést mutatott 2019 negyedik negyedéve óta, ami a két válság előtt még hiperoptimista kimenetelnek tűnt. Az pedig, hogy egyes országok még a válság előtti évekhez képest is gyorsabban növekedtek, egészen frenetikus sikernek tekinthető.

A Fed után ma az EKB-n a sor: felfedheti terveit a jegybank

A Fed után ma az EKB-n a sor: felfedheti terveit a jegybank

Tovább emelheti ma a kamatokat az Európai Központi Bank, miután a Fed tegnap a kamatemelés szüneteltetése mellett döntött. A mai döntést széles körben beárazták már, a kérdés inkább az lesz, hogy kapunk-e valamilyen utalást a jegybank jövőbeli terveire vonatkozóan. A tisztánlátást megkönnyíti, hogy megismerjük az EKB friss makrogazdasági előrejelzéseit is, az általuk várt makropályából következtetni lehet a kamatkilátásokra is.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Újjáalakul az Európai Unió, Magyarország a nagy vesztesek közé kerülhet
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility