Zsoldos Ákos

elemző

Zsoldos Ákos az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, majd Állam- és Jogtudományi Karán tanult, közgazdász végzettségét a Budapesti Corvinus Egyetemen szerezte. A Portfolio makrogazdasági rovatához 2020 elején csatlakozott. Elsősorban nemzetközi makrogazdasági fejleményekkel és monetáris politikával foglalkozik.
Cikkeinek a száma: 269
Trump most is nagyot fordítva nyer az utolsó percben? Több jel utal arra, hogy nem így lesz

Trump most is nagyot fordítva nyer az utolsó percben? Több jel utal arra, hogy nem így lesz

Az amerikai elnökválasztás kimenetelével kapcsolatos felméréseket sok bizonytalanság övezi, és Joe Biden előnyét nem szabad biztosra vennünk, mert 2016-ban is jelentősen alábecsülték a felmérések Donald Trump támogatottságát, aki végül nyert is - állítják sokan. Kétségkívül valós lehetőség ez, de több jel miatt azt gondolhatjuk, hogy idén kevesebb az esély az ilyen nagyarányú tévedésre. De ha esetleg idén pont olyan nagyot tévednek a felmérések, mint 2016-ban tévedtek, Trump akkor is veszíteni fog, mert Biden előnye sokkal nagyobb, mint Hillary Clintoné volt 4 éve. A felméréseknek tehát még a 2016-osnál is nagyobbat kell tévednie, vagy Trumpnak kell érdemben növelnie a támogatottságát a következő napokban, hogy elnök maradhasson.

Amerikai elnökválasztás: hogy áll a verseny egy héttel a választás előtt?

Amerikai elnökválasztás: hogy áll a verseny egy héttel a választás előtt?

Donald Trump amerikai elnök csökkentette némileg lemaradását demokrata kihívójával, Joe Bidennel szemben az egy hét múlva esedékes választáson. Az országos szavazatok és az elektori kollégium jelenlegi legvalószínűbb megoszlása alapján akár győztest is hirdethetnénk, a valóságban azonban a verseny sokkal kiélezettebb. Egy héttel az elnökválasztás előtt frissítettük múlt heti helyzetértékelésünket: mutatjuk, most mekkora Trump lemaradása, és mennyit sikerült lefaragnia egy hét alatt.

Gyorsértékelés az elnökjelölti vitáról: Biden hozta a kötelezőt, de Trump mindenkit meglepett

Gyorsértékelés az elnökjelölti vitáról: Biden hozta a kötelezőt, de Trump mindenkit meglepett

A magyar idő szerint ma hajnalban tartott utolsó elnökválasztási vitán nyoma sem volt az első, káoszba fulladó elnökjelölti vita hangulatának. Trump és Biden között valódi vita alakult ki, bőven volt szó szakpolitikai kérdésekről is. Mivel a felmérések szerint Trump lemaradása jelentős, így inkább neki kellett jól szerepelnie és nagyot húznia a mai a vitán, míg Biden számára az volt a fontos, hogy hozza a kötelezőt, és ne kövessen el nagy hibát. Ennek a szerepnek mindkét fél megfelelt, Trump azonban messze a várakozások felett teljesített.

Amerikai elnökválasztás: mutatjuk, hogy pontosan mekkora is Donald Trump lemaradása

Amerikai elnökválasztás: mutatjuk, hogy pontosan mekkora is Donald Trump lemaradása

Joe Biden előnye továbbra is jelentős a november 3-i elnökválasztáson Donald Trumppal szemben, az országos felmérések azonban semmit nem mondanak a választás lehetséges kimeneteléről. Az alábbiakban megnéztük az összes tagállamra vonatkozóan, hogy mekkora a különbség a felek között a friss felmérésekben, és hány tagállamban kell Trumpnak fordítania ahhoz, hogy megnyerhesse a választást. Kiszámoltuk azt is, hogy mekkorát kell tévedniük a közvélemény-kutatóknak, hogy Trump győzzőn, és az amerikai választási rendszer sajátosságait is bemutatjuk.

Nem varázslat ez! A koronavírus-katasztrófa elkerülhető, ahogy a közepes jövedelem csapdája is

Nem varázslat ez! A koronavírus-katasztrófa elkerülhető, ahogy a közepes jövedelem csapdája is

Európa nem készült fel eléggé a koronavírus-járvány második hullámára és nem hozta meg időben a szükséges intézkedéseket a vírus visszaszorítására, így a járvány berobbanása miatt most megint olyan korlátozásokra van szükség, ami a mélybe löki a gazdaságot. Elsőként Szlovákia ébredhet fel az öreg kontinensen, amely megpróbálja a sikeres délkelet-ázsiai modell egyes elemeit implementálni, a vírus legyőzésének és a gazdaság működőképességének fenntartására ugyanis egyre több ország szolgáltat példát. Érdekes, hogy a világ összes országa közül csak kevesen tudtak több csatát is megnyerni a vírus ellen minimális gazdasági károk mellett, ezek azonban leginkább azok az országok, ahol az oktatásba, az egészségügybe való beruházással, valamint a hatékony államszervezetéssel legyőzték a legveszedelmesebb gazdasági fenyegetést az elmúlt évtizedekben: a middle income trapet. Ez sem megy varázsütésre, természetesen kulturális adottságok és feltételek is kellenek hozzá.

Koronavírus: az első hullám európai mintaállama olyat tesz, ami mindenki más szerint lehetetlen

Koronavírus: az első hullám európai mintaállama olyat tesz, ami mindenki más szerint lehetetlen

Szlovákia az első hullámban élen járt a koronavírus elleni védekezésben, ennek köszönhetően a halálozások száma még ma sem lépte át a 100-at, az egy főre jutó fertőzések száma pedig az egyik legjobb volt Európában. A második hullám őket is elérte, és a válaszok nem maradtak el: jelenleg Szlovákia az egyik legszigorúbb ország, és a miniszterelnök terelés nélkül beszél a kormány radikális terveiről. Most olyat húztak, amelyre eddig egyik országban sem volt példa: az ország teljes lakosságát letesztelik. Az intézkedéssel elméletben azonnal ki lehet szorítani a társadalomból a vírust, a gyakorlatban valószínűleg csak pár hónappal eltolják a második hullám tetőzését, de ezzel is értékes időt nyernek a vakcina megjelenéséig, és lehet, hogy egy harmadik hullámot előznek meg vele. Kritikusok most is vannak, holott az intézkedés megtervezettnek és kivitelezhetőnek tűnik. Ha ez sikerül, akkor példát mutathat az ország Európának, amelynek vezetői előbb beletörődve nézték a másik hullám felfutását, majd kapkodva szigorítanak, a gazdasági károkat nem megelőzve, csak elodázva. Érdemes lesz figyelni a szlovákokat, mert ez a lépés a szelektív védekezés utolsó, nagy volumenű kísérlete arra, hogy mégse kelljen teljes lezárást csinálni.

A tomboló második hullám árnyékában újra felpörgött a pénzgyártás Európában

A tomboló második hullám árnyékában újra felpörgött a pénzgyártás Európában

Nyáron úgy nézett ki, hogy az Európai Központi Bank fokozatosan visszafogja a pandémiás vészhelyzeti programján keresztül történő pénznyomtatást, szeptemberben azonban újra nőtt a felvásárolt állampapírok összege augusztushoz képest. Az állományt tekintve továbbra is Olaszország járt a legjobban, de az új vásárlások során az EKB már látványosan figyelembe veszi a tőkejegyzési kulcsokat. A PEPP-en keresztül szeptemberben is messze több papírt vásárolt az EU jegybankja, mint bármelyik más korábbi program keretén belül.

Gyorsértékelés: Trump vagy Biden örülhet jobban a ma hajnali vita után?

Gyorsértékelés: Trump vagy Biden örülhet jobban a ma hajnali vita után?

Magyar idő szerint ma hajnali 3 és fél 5 között lezajlott az első alelnök-jelölti vita az Egyesült Államokban, Salt Lake Cityben, amelyet a Portfolio élőben közvetített. Az eseményt nagy figyelem övezte, miután a múltkori elnökjelölti vita Donald Trump és Joe Biden között káoszba torkollott, a felek folyamatosan egymás szavába vágtak, sértegették egymást, a vita idejének nagy része elveszett, a konkrét elképzelésekről keveset tudhattunk meg. Okkal vártuk tehát, hogy a Kamala Harris demokrata alelnökjelölt és Mike Pence alelnök közötti, ma hajnali vitában sokkal többet hallunk majd a felek elképzeléseiről. Hallottunk is sok dolgot, de ennél fontosabb volt az, amit nem hallottunk.

Két napig úgy tűnt, hogy Amerika még mindig az, ami régen volt

Két napig úgy tűnt, hogy Amerika még mindig az, ami régen volt

A modernkori Amerikai Egyesült Államok talán sosem volt még olyan mentális mélyponton, mint 2020 őszén. Az elnökválasztási kampányban a felek bőven átlépték már azokat a vörös vonalakat, amelyek a 2016-os választás előtt még teljesen elképzelhetetlenek voltak, de még az előző választás során sem gondoltuk, hogy 4 év múlva ide jut a modernkori demokrácia bölcsője. A kampány abnormalitása, a rövid távú politikai érdekek és az aktorok személyiségi torzulásai már eddig is jelentős károkat okoztak az amerikai jogállami intézményrendszerben, tegnap viszont mindez olyan szintre jutott, amelyben már az amerikai vállalatok, az amerikai lakosság megélhetése és a gazdaság hosszú távú kilábalása került veszélybe. A kérdés csak az, hogy a burleszkbe forduló nagypolitikának a következő egy hónapban sikerül-e még korábbi önmaga paródiáját is alulmúlnia. Szinte biztosra vehetjük, hogy igen. Mégis, ebben a példa nélküli kampányban volt két olyan nap, amikor azt hihettük: Amerika megint nagy lesz.

Visszatérnek a régi szép idők Európába, ha novemberben elzavarják Trumpot?

Visszatérnek a régi szép idők Európába, ha novemberben elzavarják Trumpot?

Donald Trump elnöksége alatt rég nem látott mélypontra került a transzatlanti szövetség állapota, a republikánus elnök újraválasztása pedig kereskedelmi háborút is hozhat az öreg kontinensre. Joe Biden elnökké választásával minden bizonnyal normalizálódna a viszony, de az Obama idején látott kapcsolat, amely egy átfogó szabadkereskedelmi egyezménny kialakításával kecsegtetett, nagy valószínűggel nem tér vissza, Trump négy éve ugyanis gazdasági értelemben nacioanlista irányba tolta az amerikai közvéleményt. Geopolitikai szempontból sem biztos, hogy az EU ismét az USA védőkarjai közé borulhat, mert Európa fontossága az utóbbi években jelentősen csökkent Amerika szemében.

Gyorsértékelés: ki nyerte meg a kocsmai színvonalú amerikai elnökválasztási vitát?

Gyorsértékelés: ki nyerte meg a kocsmai színvonalú amerikai elnökválasztási vitát?

"Putyin kiskutyája, bohóc, hazug ember" - csak néhány azok közül a jelzők közül, amelyekkel Joe Biden illette Donald Trumpot a mai elnökválasztási vitán. A republikánus elnök is válogatott szidalmakat sózott ellenfele fejére, és legszívesebben az egész vitaidőben ő beszélt volna, ha rajta múlik. A moderátornak nehéz dolga volt, nem ritkán hangja felemlésével kellett csendre bírnia a feleket. Szakpolitikai vitát szinte egyáltalán nem halottunk, így hát szomorú, de az értékelés során azt kell figyelembe vennünk, hogy melyik jelölt tudott legalább valamennyire kiemelkedni minden idők legalacsonyabb színvonalú elnökválasztási vitájából. Nem árulunk zsákbamacskát: a vitának nincs egyértelmű nyertese, vesztese viszont rengeteg van: a nézők és az amerikai választók.

Kereskedelmi háborúba keveredhetünk mi is, ha Trumpot újraválasztják

Kereskedelmi háborúba keveredhetünk mi is, ha Trumpot újraválasztják

Az Egyesült Államok és Európa kapcsolata a második világháború óta egyszer sem került annyira távol a szimbiotikus viszonytól, mint az elmúlt négy évben. Amerika természetes szövetségese a jelenlegi amerikai vezetés szemében csak egy a sok gazdasági partner és geostratégiai rivális közül, akiben most először nem az amerikai értékrend második vonalas élharcosát látják, hanem egy élősködőt, amely egyoldalúan profitál az Amerikának egyre terhesebb kapcsolatból. Az előbbi megközelítés Donald Trump elnök szemléletének kisarkított leírása volt, a demokraták ettől eltérően gondolkodnak – az EU számára ezért rendkívül nagy jelentősége van a novemberi amerikai elnökválasztásnak. A kereskedelmi háború az EU-val Trump győzelme esetén egyáltalán nem valószínűtlen forgatókönyv, és ennek hatásait itt, Magyarországon is éreznénk.

Durván egy hónap múlva kiderül, hogy ki lesz a világ leghatalmasabb embere

Durván egy hónap múlva kiderül, hogy ki lesz a világ leghatalmasabb embere

Ha most tartanák az amerikai elnökválasztást, akkor Joe Biden nagy vereséget mérne Donald Trumpra, a demokrata jelölt kényelmes előnnyel várja a novemberi választást. Biden előnye azonban olvadóban van, már nem akkora a különbség köztük, mint nyár közepén - ha ez a trend kitart, akkor Trump novemberre még megfordíthatja az állást. A figyelem a csatatér-államokra irányul, ahol Bidennek az országos átlagnál sokkal kisebb az előnye, és Trump ezeken a helyeken is érezhetően jön fel rá. A verseny tehát egyáltalán nem lefutott, annál is inkább, mert a tévéviták csak a jövő héten jönnek.

Fel kell vennünk a harcot a koronavírus álprófétáival, mert ezen emberi életek múlnak - PODCAST

Fel kell vennünk a harcot a koronavírus álprófétáival, mert ezen emberi életek múlnak - PODCAST

A vírustagadók és járványbagatellizálók tábora egyre növekszik Magyarországon is, egyszerű érveikkel, hangzatos teóriáikkal és megnyugtató állításaikkal könnyen a bűvkörükbe tudják vonni a bonyolult szakszavakra nem vevő, a lezárásokat elutasító, egyébként felelős embereket is. Lezárásokat és tömeges halálozásokat viszont senki nem akar, ennek elkerülése érdekében kell felvennünk a harcot a járványtagadókkal, és meg kell döntenünk a leegyszerűsítő tévhiteiket. Muszáj így tennünk, még akkor is, ha ez nem olyan egyszerű. Ehhez nyújt segítséget a Portfolio legújabb podcastjében, amelyben kivesézzük, hogy miért is lehet ennyi járványtagadó, szót ejtünk összeesküvés-elméletekről, a legközismertebb tévhiteket pedig megcáfoljuk.

Az EKB szép csendben elhalkítja csodafegyverét, amellyel megmentette a csődtől Európát

Az EKB szép csendben elhalkítja csodafegyverét, amellyel megmentette a csődtől Európát

Az Európai Központi bank hónapról hónapra egyre kevesebb államkötvényt vásárol az eurózóna országokban, augusztusban már kevesebb, mint 60 milliárd euró volt a felvásárolt összeg. Ez jelentős csökkenés a májusi 155 milliárdos csúcshoz képest, és a program indulása óta ez a második legkisebb vásárlás. A csökkenést több tényező is magyarázza, így nem számít meglepőnek. Arra viszont nem számíthatunk, hogy az EKB az 1350 milliárd eurós keret fennmaradó részét (906 milliárd) nem fogja kihasználni.

A svéd útra lépett Magyarország és Európa? Nem, mert a

A svéd útra lépett Magyarország és Európa? Nem, mert a "svéd modell" valójában nem is létezik

A svéd járványkezelési megoldásokkal kapcsolatos tények alighanem elvesznek abban a zajban, amelyet a róla szóló tévhitek és felületes érvelések keltenek. A svéd modell hívei vélhetően nincsenek tisztában vele, hogy a "modellel" a svéd döntéshozók nagyon hamar leszámoltak, és ugyanarra a kitaposott útra léptek rá, ami Európában bevett volt. A relatíve sikeres svéd járványkezelés kulcstényezője a lakosság mobilitáscsökkenésének kierőszakolása volt, csak az északi országban ezt nem jogszabályok módosításával, hanem látványos és hangzatos kampánnyal érték el. A svédek léptek tehát az európai útra, a jelenlegi megoldásaik alig különböznek az Európában most használt intézkedésektől - és az objektív mérőskálák szerint nem Európa lett sokkal enyhébb, hanem a svédek lettek sokkal szigorúbbak. Különbség persze most is van, mint például a maszkviselés, ezt ugyanis a "svéd modell atyja" következetesen elutasítja. Aki minden jel szerint az első hónapokban teljesen félreértelmezte a járványt.

Olyan problémák várnak az új japán vezetésre, amelyet szinte biztosan nem tudnak majd megoldani

Olyan problémák várnak az új japán vezetésre, amelyet szinte biztosan nem tudnak majd megoldani

Abe Sinzo lemondása után a japán kormánypárt, a liberális demokraták (LDP) új vezetőt választottak, aki egyben a miniszterelnöki pozíció várományosa is. Josihide Szuga azt ígéri, a gazdaságpolitika és a geopolitika terén is folytatni fogja elődje munkáját. Abe kormányzásának voltak sikerei, de összességében azt látjuk, hogy a japán gazdaság csak részben szabadult meg azoktól a démonoktól, amelyek a kilencvenes évek óta nehezítik a fejlődést. A gazdasági problémák mellé egyre inkább felnőnek a geopolitikai kihívások is, amelyekre az új vezetésnek szintén határozott lépéseket kell adnia.

Ébresztő: attól, hogy a koronavírus tavasszal nem tarolta le Magyarországot, ősszel még megteheti

Ébresztő: attól, hogy a koronavírus tavasszal nem tarolta le Magyarországot, ősszel még megteheti

Még el sem érkezett az ősz, és a koronavírus második hulláma sokkal erőteljesebben indult el Magyarországon, mint amit az első hullám idején bármikor láttuk. Ha megnézünk egy átlagos utcaképet, beszélünk néhány ismerősünkkel, vagy az épp aktuális járványügyi szabályok betart(at)ását nézzük, akkor ez egyáltalán nem meglepő. Az viszont elszomorító, hogy pont most, a járvány felfutásának újrakezdődő, kritikus szakaszában érett meg az a gondolat a lakosság többségében, hogy a járványt nem kell komolyan venni. A minden ténnyel és józan gondolkodással ellentmondó felfogást vélhetően érzelmek, a bezárástól való félelem és a mikrokörnyezetünk alakulásának szubjektív képe táplálja. Persze nem várható el mindenkitől, hogy a járvány terjedésének sajátosságaival tisztában legyen, az viszont mélységesen csalódást keltő, hogy sokan pont most nem hallgatnak a szakemberekre, és a médiával együtt társadalomellenes összeesküvéssel vádolják meg őket, miközben azok minden erejükkel csak a tényeket védik. Azokat a tényeket, amelyeket hatalmas hiba lenne félreérteni vagy figyelmen kívül hagyni, mert az ilyen struccpolitika az, ami végül lezáráshoz, mozgásunk korlátozásához, a szeretteink és ismerőink házi karanténba zárásához, rosszabb esetben kórházi ellátásához vezethet. Jobb lenne ezt elkerülni. Ideje tehát leszámolni a néha egészen (nem lehet szebben mondani) ostoba tévhitekkel.

Csodát tett két európai ország: de miért úszták meg ilyen olcsón a koronavírus-válságot?

Csodát tett két európai ország: de miért úszták meg ilyen olcsón a koronavírus-válságot?

Litvánia és Finnország lényegesen kisebb GDP-visszaesést szenvedett el, mint az EU átlaga. Az elemzők szerint ennek egyik oka a járvány gyors visszaszorítása a szigorú intézkedésekkel, hiszen így a gazdasági aktivitás hamarabb normalizálódhatott. Ha csak a járványügyi intézkedések sikere lenne az alacsonyabb visszaesés oka, akkor a mi régiónknak is alacsonyabb visszaesést kellett volna elszenvednie, de nem így történt. A magyarázat a gazdaság szerkezetében, azon belül is főleg a feldolgozóipar összetételében keresendő.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kongatják a vészharangot: olyan folyamat zajlik, amely pusztító vírusokat szabadíthat ránk
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.