Zsoldos Ákos az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, majd Állam- és Jogtudományi Karán tanult, közgazdász végzettségét a Budapesti Corvinus Egyetemen szerezte. A Portfolio makrogazdasági rovatához 2020 elején csatlakozott. Elsősorban nemzetközi makrogazdasági fejleményekkel és monetáris politikával foglalkozik.
Szenátusi választásokat tartanak január 5-én, holnap az Egyesült Államokban. Két székről döntenek mindössze, ez a két szenátori szék azonban eldönti azt is, hogy republikánus vagy demokrata többség lesz a kongresszus felsőházában. Ha a demokraták nyernek, akkor minden lehetőség adott lesz Joe Biden gazdaságpolitikai reformja előtt, ha viszont veszít, akkor 2 évre biztosan búcsút mondhat nagyszabású terveinek.
Az idei év legfontosabb politikai eseménye az amerikai elnökválasztás volt, amely gyakorlatilag az egész naptári évre rányomta a bélyegét. Az idei elnökválasztás ráadásul több szempontból is precedens nélküli volt: az egyik ilyen szempont a koronavírus-válság volt, ami miatt a korábbiaknál sokkal nagyobb volt a levélszavazatok aránya. A másik szempont pedig az, hogy az amerikai elnökválasztások történetében rég volt ennyire eltérő a két jelölt világképe, az elmúlt évtizedben induló polarizáltság tovább erősödött.
Szlovákiában ma kellett volna megrendezni az országos koronavírus-tesztelés újabb fordulóját, ehelyett azonban kijárási korlátozást és boltzárat rendeltek el. Az országos tesztelés stratégiájával felhagyott a kormány, pedig sikeres volt - egyértelműen sikerült vele letörni a járványgörbét. Nem is járványügyi okok állnak a stratégia bukásának hátterében.
A végéhez közelednek a szabadkereskedelmi tárgyalások a britek és az EU között, és továbbra sem látszik előrelépés. A britek ragaszkodnak a saját szabályozáshoz, elvetik az Európai Bíróság fennhatóságát, és nincs egyetértés a halászati jogokról sem. Pedig ezek a követelések messze nem kecsegtetnek akkora haszonnal a brit gazdaság számára, mint amekkora kárral a megállapodás nélküli kilépés járna. A brit gazdaság legalább néhány évet, de inkább egy évtizedet veszítene azzal, ha a kormány nem adná be a derekát. Magasabb munkanélküliség, kisebb termelékenység, elmaradó beruházások, nagyobb infláció - kérdés, megéri-e ezeket bevállalnia a briteknek azért, hogy nagyobb szabadságuk legyen például az állami támogatások terén.
Nem meglepő módon az Európai Központi Bank tegnapi kamatdöntő ülésén megnövelte a pandémiás eszközvásárlási program keretét, így már összesen 1850 milliárd euró összegben vásárolhat állampapírokat. A jegybank emellett a PEPP futamidejét, a lejáró papírok megújításának határidejét és kitolta, és egyéb eszközeivel is biztosította a likviditást és a laza pénzügyi kondíciókat. Az EKB jelzéseiből arra következtethetünk, hogy még évekig alacsony kamatkörnyezetre és alkalmazkodó monetáris politikára számíthatunk, erre a reálgazdasági fejlemények miatt szükség is lesz. Az EKB-t viszont az erős euró és az alacsony infláció motiválja, és a vészhelyzeti eszközeit is ehhez igazítja.
Elsőre szinte érthetetlen, hogy Finnország járványügyi mutatói miért olyan kiugróan kedvezőek, miközben Európa országaiban több ezres esetszámokat látunk naponta. A finnek ráadásul nem élnek szigorú korlátozások között, mint mi vagy a nyugat-európaiak. A svédekről magas esetszámaik és halálozásuk ellenére sok szó esik, a finnekről viszont alig beszélünk - pedig utóbbi példáján látjuk, hogy valójában a svéd járványkezelés hibátlan is lehetett volna, ha március elején nem kísérleteznek a nyájimmunitással. A finn siker nagyrészt megérthető, de nem lemásolható: a lakossági tudatosság mellett kellenek hozzá földrajzi, kulturális és gazdasági adottságok is.
Janet Yellen volt jegybankelnök személyében Bidennek sikerült olyan személyt jelölnie a pénzügyminiszteri posztra, aki mérsékelt baloldalisága ellenére nemcsak a piaci körökben kedvelt, de még a republikánusok számára is elfogadható. Yellen akadémiai múltja során a munkanélküliséget helyezte a gazdaságpolitika fókuszába, jegybankelnökként viszont kifezetten pragmatikus szemléletet vallott. A trumpi adócsökkentéseket elvetette, ennek ellenére kiállt a támogató fiskális politika mellett a koronavírus-válságban, ez pedig nagyon fontos üzenet a gazdasági szereplőknek. Fontos üzenet maga a kinevezés is, Biden ugyanis egy rugalmasságot mutató, pragmatikus, hozzáértő embert ültetett a pénzügyminiszteri székbe, akitől távol állnak a szélsőgés beavatkozások és a radikális reformok. Ez arra utal, hogy a beígért baloldali fordulat vélhetően az első ciklusban nem valósul meg (ennek más akadályai is vannak). De az is biztos, hogy a jelenlegi laza adózási és szabályozási környezet hosszú távon nem marad fenn - a pénzügyi szektor és a befektetők mégis örülnek Yellennek.
A magyar és a lengyel vétóval precedens nélküli helyzet alakult ki az Európai Unióban. A már minden részletében megvitatott és ránk nézve rendkívül kedvező EU-s költségvetés (MFF) elfogadása nehézségekbe ütközik, és az évtizedes tabukat ledöntő, nagy nehezen kialkudott újjáépítési alap (Next Generation EU) sem kapta meg eddig a zöld utat. A hétéves költségvetés 1100 milliárd euró forrást oszt újra a kontinensen, a Next Generation EU pedig 750 milliárd eurónyi forrást vonna be, és csoportosítana át a rászoruló tagállamoknak. A két eszköz együtt nagyjából 1500 milliárd eurónyi vissza nem térítendő támogatást biztosít a tagállamoknak (amely forrásának nagy, de nem teljes része szintén a tagállamoktól származik), és ezzel számos ország nettó értelemben rendkívül jól jár (az MFF-nek főleg az alacsonyabb jövedelmű keleti, a Next Generationnek főleg a déli tagállamok lennének a haszonélvezői). Ha a magyar és a lengyel politikai vétó valós vétóvá válik, annak rendkívüli módon megérezné a hatását a kontinens sok országa – így mi is . A legkézzelfoghatóbb, eurómilliárdokban mérhető károk mellett számtalan egyéb, elsőre nem kézenfekvő, de hatalmas jelentőséggel bíró hatásai is lenne annak, ha a két eszköz végrehajtása nem, vagy nem ebben a formában történne meg. Ezeket mutatjuk be.
A koronavírus-járvány második hullámának egész Európában jelentős gazdasági hatásai lesznek, a pipa alakú kilábalást lassan elfelejthetjük, és meg kell barátkoznunk a W-alak gondolatával. A szigorú lezárások közepette mégsincs piaci pánik, nem ugrottak az égbe a kötvényhozamok, gyakorlatilag a piaci hangulatban semmi nem érződik a gazdasági kilátások romlásából. Ez nagyrészt az EKB érdeme, amely már az első hullámban is hatásosan oszlatta el a pánikot, és még a második hullám eszkalálódása előtt bemondta: ha kell, még a mostani fellépésénél is tud erőteljesebb lenni. A pandémiás eszközvásárlási program októberi számain egyelőre nem érződik a válság hatása, novemberben viszont már alighanem látszódni fog. A keret viszont gyorsan fogy - de nem biztos, hogy valaha is kimerül.
Joe Biden megválasztott elnök kényelmes többséget szerzett az elektori kollégiumban Donald Trump hivatalban levő elnök felett, és előnye vélhetően tovább nő, ahogy a maradék államokban is lezárják a számlálást. Az gondolhatjuk az elektori térképre pillantva, hogy a választás sima volt, pedig Biden győzelme igazából ennél nehezen lehetett volna szűkebb. A felmérések tehát, amelyek sima Biden-győzelmet jósoltak, óriásit tévedtek - nagyobbat, mint 2016-ban. Biden szerencséje, hogy ezúttal számára kedvező helyen voltak relatíve pontosak.
Az elnökválasztási hercehurca döntő részén túlvagyunk - megvan az új elnök. Mivel Joe Biden személyében más pártszínezetű és a korábbi elnökhöz képest gyökeresen eltérő szemléletű ember költözik a Fehér Házba, a legfontosabb kérdés most az, hogy mire számíthatunk tőle egyes szakpolitikai területeken. Magyarország diplomáciai szempontból nem járt jól, de a transzatlanti kapcsolatok javulásából biztonságpolitikai és gazdasági területeken is profitálhatunk. Fordulatot láthatunk Amerika globális szerepében, amelyben a külpolitikai aktivizmus megmarad, de a módszerek változnak. Biden jelentős gazdaságpolitikai tervei viszont aligha valósulnak meg.
A reggeli órákban úgy tűnt, Donald Trump republikánus elnök előnye behozhatatlan az elnökválasztáson, de a tagállamok közötti eltérő dinamikák és a levélszavazatokban látott demokrata dominancia nagyobb volt, mint amire számítani lehetett. Ezért most már Joe Biden számít esélyesnek, de még mindig nem beszélhetünk lefutott választásról. Mutatjuk, mire kell nagyon figyelni a következő órákban-napokban, és hogyan alakulhatnak az egyes forgatóköynvek.
Joe Biden továbbra is hisz a győzelmében, de Donald Trumpnak van oka inkább örömre a hivatalosan még mindig nem lefutott elnökválasztáson. A felmérések jelentős Biden-előnyt mértek, ehhez képest most sima Trump-győzelem van kilátásban, de sok fontos csatatér-államban (például Michiganben és Pennsylvaniában) még rengeteg levélszavazat hiányzik. A kérdés, elég lesz-e ez ahhoz, hogy megfordítsa Biden tetemes lemaradását - valószínűbbnek látszik, hogy nem. Két megállapítást teszünk: egyrészt rövid távon biztosan jön az a bizonytalanság és legitimációs hiány, amitől sokan féltek, másrészt a közvélemény-kutatók sokkal nagyobbat égtek, mint 4 éve. Közben a szerda reggeltől érkező fejlemények új fordulatot mutatnak.
Erőteljes kampányt látunk, a jelöltek különbőzősége mellett viszont van egy dolog, amiben teljes konszenzus van a republikánusok és a demokraták között: ez pedig a Kína-kérdés - mondta Szemerkényi Réka volt washingtoni magyar nagykövet, a Center for European Policy Analysis (CEPA) szakértője a Portfolio-nak adott interjúban. A beszélgetés során szóba került az amerikai elnökválasztás lehetséges hatása az EU és az USA közötti kapcsolatokra, Magyarországra külön kitértünk. A volt nagykövet emellett beszélt a kongresszusi választásokról és a két nagy párt általános helyzetéről is.
A magyar-amerikai diplomáciai kapcsolatok szempontjából egyértelmű, hogy Donald Trump megválasztása lenne a kedvezőbb forgatókönyv. A hazai és a republikánus politikai vezetés közötti összhang látványosan javult Trump elnöksége során, évek óta nem volt ilyen jó a viszony. Gazdasági szempontból homályosabb a kép, de a külkereskedelmi lehetőségeink szempontjából Biden felfogása és programja kevesebb kockázatátot jelent.
Mind gazdaságilag, mind diplomáciailag előrelépés lenne az európai-amerikai kapcsolatokban, ha Joe Biden nyerné meg az amerikai elnökválasztást - derül ki a Portfolio által megkérdezett Amerikában tevékenykedő szakértőktől. A multilaterális együttműködésekben Európa fontos szerepet játszana az Egyesült Államok mellett, de a korábbi szabadkereskedelmi tárgyalások újraindulására kevés esélyt látnak a szakértők. A válaszból az is látszik, hogy az Egyesült Államok számára Kína jelenti a legfőbb kihívást, így attól függetlenül, hogy ki lesz az elnök, Kína elsőrendű szerepet játszik majd az amerikai külpolitika fókuszában. Az amerikai elemzők viszont úgy vélik, hogy Kelet-Közép-Európa is Biden megválasztásával járna jól.
Az amerikai elnökválasztás kimenetelével kapcsolatos felméréseket sok bizonytalanság övezi, és Joe Biden előnyét nem szabad biztosra vennünk, mert 2016-ban is jelentősen alábecsülték a felmérések Donald Trump támogatottságát, aki végül nyert is - állítják sokan. Kétségkívül valós lehetőség ez, de több jel miatt azt gondolhatjuk, hogy idén kevesebb az esély az ilyen nagyarányú tévedésre. De ha esetleg idén pont olyan nagyot tévednek a felmérések, mint 2016-ban tévedtek, Trump akkor is veszíteni fog, mert Biden előnye sokkal nagyobb, mint Hillary Clintoné volt 4 éve. A felméréseknek tehát még a 2016-osnál is nagyobbat kell tévednie, vagy Trumpnak kell érdemben növelnie a támogatottságát a következő napokban, hogy elnök maradhasson.
Donald Trump amerikai elnök csökkentette némileg lemaradását demokrata kihívójával, Joe Bidennel szemben az egy hét múlva esedékes választáson. Az országos szavazatok és az elektori kollégium jelenlegi legvalószínűbb megoszlása alapján akár győztest is hirdethetnénk, a valóságban azonban a verseny sokkal kiélezettebb. Egy héttel az elnökválasztás előtt frissítettük múlt heti helyzetértékelésünket: mutatjuk, most mekkora Trump lemaradása, és mennyit sikerült lefaragnia egy hét alatt.
A magyar idő szerint ma hajnalban tartott utolsó elnökválasztási vitán nyoma sem volt az első, káoszba fulladó elnökjelölti vita hangulatának. Trump és Biden között valódi vita alakult ki, bőven volt szó szakpolitikai kérdésekről is. Mivel a felmérések szerint Trump lemaradása jelentős, így inkább neki kellett jól szerepelnie és nagyot húznia a mai a vitán, míg Biden számára az volt a fontos, hogy hozza a kötelezőt, és ne kövessen el nagy hibát. Ennek a szerepnek mindkét fél megfelelt, Trump azonban messze a várakozások felett teljesített.
Joe Biden előnye továbbra is jelentős a november 3-i elnökválasztáson Donald Trumppal szemben, az országos felmérések azonban semmit nem mondanak a választás lehetséges kimeneteléről. Az alábbiakban megnéztük az összes tagállamra vonatkozóan, hogy mekkora a különbség a felek között a friss felmérésekben, és hány tagállamban kell Trumpnak fordítania ahhoz, hogy megnyerhesse a választást. Kiszámoltuk azt is, hogy mekkorát kell tévedniük a közvélemény-kutatóknak, hogy Trump győzzőn, és az amerikai választási rendszer sajátosságait is bemutatjuk.
