• Megjelenítés
FONTOS Évértékelő interjúban beszél Orbán Viktor - "Karnyújtásnyira vagyunk a békétől"
Weinhardt Attila

Weinhardt Attila

Szenior elemző, energiagazdálkodási szakközgazdász

Weinhardt Attila 2004 óta dolgozik közgazdászként, makrogazdasági elemzőként a Portfoliónál és 2014-ig elsősorban a magyar deviza- és állampapírpiaci, illetve különböző magyar és globális gazdasági folyamatok elemzésével, értékelésével foglalkozott, illetve ezen témákról adott rendszeresen interjúkat televízióknak és rádióknak. Ebben az időszakban (2010-ben) elnyerte a fiataloknak szóló legrangosabb hazai szakmai díjat, a Junior Príma Díjat, majd 2011-ben, illetve 2012-ben megírta a Portfolio Füzet sorozat két szakmai kiadványát "Befektetési stratégiák egyszerűen", illetve "Kereskedési pszichológia egyszerűen" címmel. Érdeklődése fokozatosan a nemzetgazdasági szempontból egyre fontosabb EU-források terület felé irányult, így 2014-ben létrehozta a Portfolio új rovatát Uniós Források néven. Ennek szakmai tartalma, a hozzá kapcsolódó konferencia-sorozat, valamint a kohéziós politika magyarországi hatásainak bemutatásáról szóló, az Európai Bizottságtól elnyert, általa koordinált, médiapályázat 2019-2020-as sikeres megvalósítása úttörő volt a magyar média világában. A 2021-ben kibontakozó energiaválság miatt figyelme az európai energiapiacok felé irányult: számtalan cikkben, átfogó elemzésben, és nyilatkozatban követte az orosz-ukrán háború mellett rendkívül felértékelődött energetikai terület fejleményeit. 2022-től kezdve szakmai felelőse lett az Energy Investment Forumnak, illetve a Portfolio energiamenedzsment témájú konferenciáinak. Energetikai tudása elmélyítése, és a rendszerszintű átlátás érdekében 2023-2024 során elvégezte a Budapesti Corvinus Egyetem és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont közös angol nyelvű képzését, így energiagazdálkodási szakközgazdász diplomát szerzett.
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1273

Összekaptuk magunkat, özönlik az EU-pénz

Az éves kifizetési tervben meghatározottnál 10 milliárd forinttal, a tavalyi hasonló időszakinál pedig 40 milliárd forinttal több uniós támogatást fizetett ki Magyarország a pályázóknak idén március végéig - derül ki a Portfolio szokásos hó eleji vizsgálatából. Ahogy azt tegnap a Miniszterelnökség is jelezte: az év első három hónapjában mintegy 405 milliárd forintnyi támogatás jutott a pályázókhoz és a részletes adatokat megvizsgálva az látszik, hogy hatott a nyilvánosságra hozott késedelmes állami projektlista, illetve a magánszereplők kiértesítése. Éppen azokon a területeken (KEOP, KÖZOP, TÁMOP) ugrott ugyanis meg a leginkább a kifizetés alatt álló projektek száma, ahol a leginkább jellemzőek voltak a végrehajtási problémák. Ez tehát egyúttal esélyt ad arra, hogy tartani lehessen az igen magasra belőtt idei kifizetési célt, és így a 2007-2013-as források teljeskörű lehívására tett vállalást is.

Itt a 750 milliárdnyi gazdaságfejlesztési pályázat menetrendje!

Az idénre várható 133 fajta, közel 2900 milliárd forintos keretösszegű uniós pályázat jelentős részének irányai derültek ki a legfrissebb Magyar Közlönyből, hiszen abban 64 különféle gazdaságfejlesztési pályázat összesen 746 milliárd forintos keretösszeggel szerepel a GINOP éves fejlesztési kerete alapján. Egyelőre a pályázatok napra pontos meghirdetési dátuma és a pályázatok kiírásai, részletes szabályai nem ismertek. Azt viszont most már tudjuk, hogy a kkv-knak már áprilisban jön egy kapacitás-bővítő pályázat, ráadásul rögtön 80 milliárd forintos keretösszeggel. Fontos látni, hogy a 746-ból 215 milliárd forintot a kiemelt projektek kapcsán egy előre meghatározott (állami) intézményi kör pályázhat majd meg.

Többszáz milliárdnyi plusz pénzt oszthat szét a kormány!

A friss kormányzati kommunikáció és a Miniszterelnökségtől kapott válaszok alapján az látszik, hogy a forint elmúlt évekbeli gyengülése miatt legalább 300-400 milliárd forinttal több uniós támogatást oszthat ki a kormány a 2007-2013-as fejlesztési ciklus terhére, mint a még néhány hete is hangoztatott keretösszeg. Részben ez is magyarázza azt, hogy miért szerepelt megdöbbentően nagy összeg az idei uniós támogatás kifizetési célt rögzítő kormányhatározatban. A magasra belőtt kifizetési cél mellett a kormány szerint szó sincs olyan szándékról, hogy mivel nehezen elérhető, ezért majd megspórolnak 4-8 havi plusz bért a közszolgákon. Közben az is kiderült, hogy az elmúlt egy hónapban hatott a durva kormányzati módszer: hirtelen sok késedelmes projektet befejeztek, így a késedelmes támogatás-állomány is jócskán esett.

Elárulta a kormány: brutális kifizetésre készül!

Még az eddig jelzett, bőven új rekordnak számító összegnél is több uniós támogatást tervez idén kifizetni a kormány a 2007-2013-as uniós fejlesztési ciklus keretére, sőt olyan magas kifizetési célt határozott meg, ami a Portfolio kalkulációi szerint akár még a 3 százalékos uniós költségvetési deficitplanfohoz is közeli hiányt okozhat. A rendkívül magas kifizetési cél másik kellemetlen következménye az lehet, hogy "hiába" dolgozik egész évben megfeszített ütemben a közszféra adott köre, végül nem lesz jogosult a minap beígért 4-8 havi plusz bónuszra. Egy másik friss kormányhatározat abba az irányba mutat, hogy akár százmilliárdos volumenben is felmondhat korábban kötött uniós támogatási szerződéseket a kormány azért, hogy a 2007-2013-as ciklusra járó összes EU-pénzt biztosan le tudjuk hívni.

A legkorruptabbak között van Magyarország

Számos olyan kisebb-nagyobb árulkodó jel megfigyelhető a közbeszerzési rendszerekben, amelyekből következtetni lehet a korrupció kockázatára és egy nagy nemzetközi minta alapján Magyarország a legkorruptabbak közé tartozik - mondta el a Portfoliónak adott interjúban Tóth István János. A Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) társalapítója szerzőtársával együtt a minap mutatta be egy EU-s konferencián Lettországban azt a saját módszertanuk alapján készült kutatást, amely szerint az Európai Unióban Románia után Magyarország számít a leginkább korruptnak a közbeszerzések terén. Azt is megjegyezte, hogy a román korrupcióellenes lépések hatásossága esetén ők is megelőzhetnek minket, ráadásul ő úgy látja, hogy a legutóbbi magyar közbeszerzési törvénymódosítások inkább csak növelték a korrupciót. Meglátása szerint azt a fontos kérdést kell eldönteniük a magyar adófizetőknek, hogy a fejlett országokhoz, illetve a hozzájuk felzárkózni kívánó országokhoz kívánunk közelíteni, mint például Chile, Szlovákia és Horvátország, vagy inkább Bulgáriát, illetve egyes afrikai és ázsiai országokat tekintjük példaképnek.

Hogyan lesz 1 millió magyar szegénnyel kevesebb 2020-ig?

Az üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkentésében rendkívül jól halad Magyarország az Európa 2020-as stratégiában rögzített célhoz képest, és az oktatás terén sem kell már hatalmas erőfeszítést tennünk, de a szegénység visszaszorításában nagyon gyorsan kellene hatalmas eredményt produkálnunk - többek között ez derül ki egy hétfőn megjelent átfogó uniós jelentésből. Utóbbi konkrétan azt jelenti, hogy 2020-ig kereken 1 millió fővel kellene csökkenteni a szegénységgel, vagy társadalmi kirekesztés veszélyével sújtott réteg méretét Magyarországon. A 2008-2009-es válság elhúzódó negatív hatásai miatt nemcsak nálunk, hanem Európa-szerte nagy gond a szegények kapcsán 2020-ra vállalt célok teljesítése, sőt az utóbbi években az EU átlagát tekintve még távolodtunk is a céltól.

Gazdasági fordulat nélkül folytatódhat Magyarország lecsúszása - Interjú

A bankszektorral kötött béke mindenképpen előnyös dolog, de ahhoz, hogy az ország tőkevonzó képessége érdemben nőni tudjon, jelentős külgazdasági, külpolitikai fordulatra lenne szükség - hangsúlyozza a Portfolio-nak adott interjúban Chikán Attila. A Budapesti Corvinus Egyetem Versenyképességi Kutató Központ igazgatója úgy látja, hogy amíg nem tudjuk eldönteni, hogy valójában milyen társadalmat is akarunk, kivel akarunk üzletet kötni és milyen mértékben, addig nehezen fogjuk élvezni a nemzetközi tőke bizalmát. Azt pedig tragikus hatásúnak tartaná, ha úgy döntünk, hogy a fejlődés fő erőivel szemben megyünk. A volt gazdasági miniszter szintén erősen negatív jelzőket használt a magyar jogi és szerződéses környezet kiszámíthatóságával, a kormányzati működés hatékonyságával, a magyar termelékenységgel és az állandóan rendkívül szűk határidővel elinduló szerkezeti változtatásokkal kapcsolatban is. Meglátása szerint a gazdaság ilyen jellegű ide-oda rángatásai is kiütköznek a romló magyar versenyképességi mutatókban és a jelenlegi adottságok miatt összességében továbbra sem hisz abban, hogy tartós felfelé ívelő szakasz következne a magyar gazdaság számára.

Mi lesz, ha egyszer belénk szeretnek a befektetők?

Furcsa kettősség látható a magyar piacon, hiszen úgy is történelmi mélypontra süllyedtek a magyar forint- és devizaalapú állampapír hozamok, hogy közben folyamatosan alulsúlyozták a befektetők a magyar papírokat. A rendkívül alacsony magyar hozamok persze megmagyarázhatók azzal, hogy a fejlett világban is ugyanez történt a nagy jegybankok lazító politikája hatására, de izgalmas feltenni azt a kérdést, hogy mi lesz, ha egyszer végre beleszeretnek a befektetők Magyarországba, azaz elkezdik felülsúlyozni. Akkor majd még tovább esnek, illetve tartósan alacsonyan maradnak a magyar kötvényhozamok a megjelenő plusz vételi érdeklődés hatására? Ez egyáltalán nem elképzelhetetlen, főleg amiatt, hogy az alulsúlyozásra tekintettel még nem igazán készültek fel Magyarország idei esetleges felminősítésére. Ez azonban a devizahitelek forintosítása után a második félévben esélyes abból kiindulva, amit a hitelminősítők tavaly őszi közleményeikben megfogalmaztak.

De mégis miért követelőznek a görögök?

Az EU/IMF párosa felé összesen sokkal több a tartozása a görög államnak, mint a gazdaságának egyéves teljesítménye, amely egyébként a válság előtti csúcspontjához képest mintegy harmadával esett a brutális költségvetési kiigazítással párhuzamosan - ez most a görög gazdaság gyors mérlege, ami egyúttal rögtön keretbe is foglalja, hogy miről megy most a vita az új görög kormány és a nemzetközi hitelezők között. A vasárnapi görög választások után mindenki arra figyel, hogy sikerül-e bármiféle érdemi adósságkönnyítést kiharcolnia a görögöknek. Eddig csak a fennálló tartozás kamatainak esetleges csökkentésére mutatott nyitottságot az európai közösség, de ahogy alább látjuk, ez csak minimálisan segítene a görögökön. Az, hogy ennél többet nem engedne a Nyugat, nem véletlen, mert az erkölcsi kockázaton túl egy ilyen lépéssel vérszemet kaphatna a többi periféria ország is, amely szintén igen nagy gazdasági nehézségekkel küzd.

Cukorka és korbács kell az uniós források maximális lehívásához

Vesztesből nyerésközeli helyzetbe hoztuk a 2007-2013-as uniós források teljeskörű lehívását, de ahhoz, hogy ez a kormányzati cél idén valóban teljesüljön, egyszerre kell cukorkát adni és korbácsot is alkalmazni - mondta el a csütörtöki sajtótájékoztatón bejelentett kormányzati cselekvési terv kapcsán a Portfolionak Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség Fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára úgy látja, hogy nagyobb az esély arra, hogy a rendelkezésre álló forrásokat túlvállaljuk, mint esetleg nem tudjuk azokat teljeskörűen lehívni. Elmondása szerint túlvállalás esetén több százmilliárd forintos nagyságrendről beszélhetünk majd, ami bár érdemben érintheti a magyar költségvetés helyzetét, de az így megvalósuló projektek idővel állami adóbevételek formájában megtérülhetnek.

Így kell 8 milliárdból 315-öt csinálni!

A budapesti székhelyű Európai Technológiai és Innovációs Intézet (EIT) költségvetéséből vonják el a legnagyobb, 350 millió eurós összeget annak az európai gazdaságélénkítő tervnek a finanszírozása érdekében, amelyet az Európai Bizottság új elnöke alapján Juncker-tervnek is neveznek és a minap jelentették be a részletszabályait. A költségvetési átcsoportosítás jelentős részét, 2,7 milliárd eurót, az Európai Unió minden eddiginél nagyobb kutatás-fejlesztési keretprogramjából hajtják végre és ez érinti a budapesti székhelyű intézmény költségvetését is 13% körüli elvonás formájában. A Bizottság a részletes magyarázó anyagban azt hangsúlyozza, hogy amit most lecsippentenek az egyes költségvetési keretekből, az sokszorosan megtérül majd bizonyos pénzügyi innovációk segítségével, amelyek jelentős, összességében legalább 315 milliárd eurót elérő beruházásokat generálnak majd az előttünk álló években.

Minket is megcsaphat ez a feszültség

Sorozatban ötödik egymást követő hete intenzív tőkekivonás zajlik a feltörekvő piacra szakosodott kötvényalapokból, és az utóbbi hetekben az eddig leginkább stabilnak mondható helyi devizás kötvényalapokról is megmozdult a tőke. Közben amerikai kötvénybefektetői szempontból továbbra is negatív, hogy a dollár erősödik, sőt könnyen lehet, hogy egy sokéves nagy menetelés elején járunk még, ami tartós ellenszelet jelentene a feltörekvő kötvénypiacoknak. A baljós előjelek közé tartozik, hogy friss hírek szerint az Európai Központi Bank lehet, hogy mégsem lesz olyan agresszív az eurózónás kötvények vásárlási programjával kapcsolatban, mint ahogy azt sok piaci szereplő várná. A csalódás esélye tehát benne van a levegőben, ez pedig a hozaméhség miatt extrém mély szintekre lenyomott feltörekvő kötvénypiaci hozamokra is veszélyt jelenthet. Vannak persze nyugtató körülmények is így az újév elején.

Itt vannak a fontos buktatók a milliárdos társasházi pályázatnál!

Március 9-től akkor lehet elektronikusan benyújtani a tegnap bejelentett 10 milliárd forintos keretösszegű társasházi energiahatékonysági pályázatot, ha a pályázó ingatlan összes tulajdoni hányadának több mint 51%-ával rendelkező tulajdonostársak támogatják azt és legalább 8 éve kiadták az épületre a használatba vételi engedélyt - többek között ezek a fontos információk is kiderülnek a tegnap közzétett részletes pályázati kiírásból. Érdemes a számos csatolandó dokumentum elkészítéséhez gyorsan nekilátni, mert a benyújtás sorrendje számít majd az értékelésnél, de figyelni kell rá, hogy hiánypótlásra nincs lehetőség és kizáró ok, ha a pályázatot nem a támogatásra jogosult, vagy annak hivatalos képviselője nyújtotta be. Lényeges, hogy az egyedi fűtéssel rendelkező lakóépületek lakásonkénti kondenzációs gázkazáncseréjéhez 150 ezer forint plusz támogatás is adható lakásonként, de megkezdett beruházásra nem lehet pályázni és kizáró ok az, ha a társasháznak, vagy lakásszövetkezetnek 60 napot meghaladó köztartozása van. Jó tudni, hogy a teljes támogatási összeget csak utólag fizetik ki, ráadásul 5%-nyi részre legalább 3 évet várni kell.

Hatalmas év végi pénzesőt láttunk Magyarországon

2014 utolsó hónapjában extrém fokozatba kapcsolt a hazai fejlesztéspolitikai intézményrendszer, hiszen egyetlen hónap alatt 297 milliárd forintnyi uniós támogatást fizetett ki a pályázóknak, így az egész éves kifizetés 1842 milliárdos összeggel új rekordot döntött - derül ki a Portfolio havi gyakoriságú vizsgálatából. Részletesebben megnézve a kifizetési adatokat, azt is látjuk, hogy a decemberi nagyon felpörgetett kifizetések mögött elsősorban nagy közlekedési és energetikai fejlesztési projektek állnak. Közben a legfrissebb jegybanki fizetési mérleg statisztika azt is jelzi, hogy az utófinanszírozással működő brüsszeli kifizetések is meglódultak az év végéhez közeledve.

Térdre kényszerült az orosz medve (TOP 10 sztori - 4.)

Összeomló gazdaságok és fizetőeszközök, több ezer halálos áldozat, megváltozó országhatárok és hidegháborús feszültség a nagyhatalmak között - röviden ez a mérlege az idén egyre nagyobb intenzitással tomboló orosz-ukrán válságnak. Az biztos, hogy az orosz külpolitikai ambícióknak idén már mélyreható következményei voltak mind társadalmi, mind gazdasági, mind katonai értelemben, de az továbbra is bizonytalan, hogy mennyire elhúzódó konfliktusra kell felkészülnünk és milyen irányt vesz jövőre. A magyar gazdaságra is érezhető negatív hatást gyakorló orosz-ukrán válság rövid bemutatása mindenképpen előkelő helyet érdemel az idei év legfontosabb gazdasági folyamatait bemutató top10 sztori összeállításunkban.

Saját magát sodorja veszélybe a magyar állam?

Úgy épít az állam biztonságos jövő évi finanszírozására az ÁKK, hogy közben január elsejétől legalább három hónapig nem tudja folytatni a lakossági állampapír népszerűsítési kampányát - ismerte el a jövő évi adósságfinanszírozási stratégia egyik lényeges kockázatát a Portfolio-nak adott rövid interjúban Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgató-helyettese, aki ma délután ismertette a sajtó előtt a stratégiát.

Óriási a pánik! - Így menekülhet meg Putyin

Láncreakció söpör végig az orosz gazdasági és pénzügyi rendszeren, amelynek elképesztően látványos következménye volt az, amit hétfőn és kedden láttunk lecsapódni a hihetetlen mértékű rubelzuhanásban a brutális jegybanki kamatemelés mellett is. Éppen utóbbi az, ami az oroszok szenvedését biztosan csak még tovább fokozza. Mi vezetett ehhez a drámai helyzethez? A kamatemelés inkább csak a tűzoltásra, a még súlyosabb pénzügyi zavarok elkerülésére lehet jó, a pénzügyi nyomás érdemi enyhüléséhez valószínűleg az kellene, hogy irányváltást hajtson végre a moszkvai külpolitika. Nagy kérdés, hogy ez bekövetkezik-e, illetve milyen súlyos áldozatok kellenek ahhoz, hogy eljussunk idáig.

Tízmilliárdok hullanak az ölükbe a forintesés miatt

Egy friss kormányhatározat alapján a magyarországi megyék összesen 50,6, míg a megyei jogú városok további 22,4 milliárd forinttal több uniós támogatásra számíthatnak 2020-ig pusztán amiatt, mert májushoz képest mostanra változott az EU-források tervezési árfolyama. A Portfolio vizsgálatából azonban az is kiderül, hogy míg a megyei önkormányzatok szintjén teljesen arányosan osztotta el a kormány a többletforrásokat, addig az egyes megyék szintjén ettől jelentősen eltért a gazdagabb régiók felől a hátrányosabb helyzetű térségek javára. A járások új besorolása miatt a legnagyobb nyertesek Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés-megyék lettek. Nagy kérdés lesz az, hogy ezzel a pluszforrással élni tudnak-e majd az elmaradottabb térségek, hiszen a több fejlesztés több önerőt is megkövetel. Ebben remélhetőleg a belügyi tárca EU Önerő Alapja képes lesz majd segíteni. A kormány azonban más csatornákon is segít az önkormányzatok általában nehéz helyzetén: már átvállalta az összes település és megyei jogú város adósságát, illetve a 2015-ös költségvetés megnyitja a szabad adókivetés lehetőségét számukra.

Nem úgy kapjuk az EU-támogatást, mint ahogy hisszük

Bár egyre több a figyelmeztető jel, mégis sok kis és középvállalkozás abban a hitben él, hogy az új uniós fejlesztési ciklusban ugyanúgy jön majd az EU-s "ingyenpénz", mint ahogy ahhoz 2007-2013 között hozzászokott. Fontos azonban tudatosítani, hogy számos népszerű pályázatnál kötelező elem lesz a visszatérítendő források alkalmazása, azaz olyan életképes fejlesztésekben kell gondolkodni, amelyek kitermelik például a finanszírozási konstrukciókhoz hozzátartozó kedvezményes hitel visszafizetését is. Ezt az új szemléletet egyrészt a pénz okos felhasználása indokolja, másrészt az Európai Bizottság erőlteti a tagállamokra. Utóbbi ellen, a tőkehiányos kkv-k érdekében kemény küzdelmeket folytatott Magyarország és egy friss fejlemény szerint még mindig vitázunk a témáról. Bár a csata még tart, alapvető változást nem remélhetünk, ehelyett jobb felkészülni arra, hogy például egy energiahatékonysági pályázatnál a csökkenő energiaszámlából, mint megtakarításból, kell majd visszafizetni a kedvezményes hitelt.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Csatába indult az elit Viharhadtest – Most aztán komoly ellenfélre talált Ukrajna?
Portfolio Blogger
Holdblog

A személyes szorzónk

Modern korunkban sok lehetőségünk van személyiségünk kiteljesítésére, önérdekünk követésére. Ha ki akarunk...

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility